Közösen énekeltek a határon innen és határon túli meghívott kórusok a tizennegyedik alkalommal megrendezett Érmelléki Kórustalálkozón a székelyhídi városi múzeumban.

Kodály Zoltán zeneszerző szavai hívták találkozóra a több mint kétszáz népdalkedvelőt Székelyhídon október 27-én, a XIV. Érmelléki Kórustalálkozó alkalmából: „Nem sokat ér, ha magunkban dalolunk,/ Szebb, ha ketten összedalolnak,/ Aztán mind többen, százan, ezren,/ Míg megszólal a nagy harmónia, / Amiben mind egyek lehetünk.”


Béres Csaba, városunk polgármestere köszöntőjében a rendezvény jelentőségét a nótázással egybekötött egymásnak örülésben jelölte meg. Üdvözölte továbbá Oltean Zoltánt, a Magyarok Világszövetségének alelnökét, Cseke Attila szenátort, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökét, a vendégségbe érkezett magyarországi települések (Edelény, Nyíradony és Szokolya) elöljáróit és a kiküldött delegációkat, valamint a nótacsokrokkal kedveskedő kórusokat: a Szentjobbi Vadvirágok Népdalkört, az Érmihályfalvi Veres László Zsolt Városi Kórust, a Szalacsi Örökzöld Asszonykórust, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének kórusát, a Létavértesi Citerazenekart és a Csomolya Népdalkört, a Szokolyai Dalárdát, a Margittai Horváth János Társaság Vegyes Kórusát, a Székelyhídi Búzavirág Népdalkört, az Érmihályfalvi Bartók Béla Citerazenekart, az Érkeserűi Népdalkört, a Nyíradonyi Pávakört és a Székelyhídi Férfikórust.


Cseke Attila köszönetét fejezte ki a kórusok irányában, amelyek „felruháznak minket értékeinkkel, és köszönet mindenki másnak, aki a kórusok létét és fejlődését támogatja.” Hozzátette: „a kisebbségi létnek nincs alternatívája, együtt kell megmutatnunk, amiben hiszünk.”
Az évtizedes, sőt több évtizedes létükre méltán büszke és becsben tartott kórusok négy-öt nótával történő bemutatkozását követően az idén nyolcvanéves Magyarok Világszövetsége képviseletében Oltean Zoltán is szólt a két teremben összegyűlt résztvevőhöz, kiemelve, hogy az első világháború vége óta eltelt évszázad, melyet most Romániában az országegyesülés nagy nemzeti ünnepeként népszerűsítenek, ugyanúgy a magyarok, „a mi száz évünk is, és mi sem feledkezhetünk meg róla”.
A bemutatkozást követően a szüreti bálozókkal közös vacsora és nótaest várta a résztvevőket a grófi pincében. A zenéről Heit Lóri és zenekara gondoskodott.


Írta: Szamos Mariann