Mindszenty-emlékérmet kapott Kovács Ágnes és a Székelyhídi Gyermek Jézus Otthon

Kovács Ágnes és az általa vezetett Székelyhídi Gyermek Jézus Otthon, Kovács Gergely okleveles posztulátor, a magyarországi Mindszenty Társaság képviselője és P. Utasi Jenő, a délvidéki tóthfalusi és oromi katolikus egyházközség plébánosa kapta idén a Mindszenty-emlékérmet.

Kovács Ágnes november 4-én a budapesti parlamentben, ünnepélyes keretek között vehette át a kitüntetést Lezsák Sándortól, az Országgyűlés alelnökétől.

Lezsák Sándor – aki egyben a Mindszenty Társaság elnöke is – az ünnepségen köszöntőjében azt mondta, az Európát ért migránsáradat olyan veszélytudatot hívott elő, amely szerte Európában a keresztény közösségeket joggal foglalkoztatja, és keresik a cselekvés lehetőségét. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy csak keresztény alapelvekben erős nemzet képes olyan cselekvési programot magáénak tudni, amely alkalmas arra, hogy szolgálja a keresztény Magyarország és a keresztény Európa jövőjét. Az Országgyűlés alelnöke a 2004-ben megalakult Mindszenty Társaságról azt mondta: céljuk Mindszenty József életművét a keresztény nemzet szolgálatába állítani és hozzájárulni ahhoz, hogy ezáltal erkölcsben és lélekben is erősödjön a nemzet.

A díjjazás pillanata

Az emlékérmek átadása után az ünnepség résztvevői megkoszorúzták az egykori bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emléktábláját az Országházban.

Az emlékérem átadási ünnepségére Kovács Ágnes családja, Székelyhíd város polgármestere, valamint barátai és a Gyermek Jézus-otthon állandó támogatóinak kíséretében érkezett.

Család, barátok, támogatók jelenlétében vehette át Kovács Égnes az emlékérmet

Minden elismerésünk, Ágnes! Köszönjük a Jóistennek, hogy utad Székelyhídra vezette, s arra kérjük, hogy továbbra is erőben, egészségben tartson meg közöttünk, hogy minden megálmodott terved valóra tudd váltani.


Mindszenty József
1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébánossága után 1944-ben nevezte ki XII. Piusz pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült, onnan 1971-ben hagyhatta el az országot és költözhetett Bécsbe, ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra Esztergomban.