Hagyományos szilveszteri portyán járt vidékünkön tíz érmelléki, székely és magyarországi település huszárjainak csapata január elején. A jó magyar borok és a bajtársi szeretet fűtötte a lovakon, szekereken, egyik faluból a másikba menetelőket, akik közül a bihardiószegi Gróf Széchenyi István Huszárszázadot és a Szentjobbi Hagyományőrző Huszárgyesületet egyenként tízen, Székelyföldet összesen huszonöten, míg a Hajdú-Bihar Megyei Lovas és Huszárhagyomány-őrző Közhasznú Egyesületet öten képviselték. Jelen voltak szerényebb számban az érköbölkútiak és a tököliek is.

Így a reggeli szentjobbi gyülekező után Nagykágyára érve, Nagy István ebédjén már jókora huszárcsapat élvezhette a vendéglátást. Az ebéd alatt a más-más helyről érkezett tisztek egyeztették éves programjukat, amelyből egyelőre annyit tudunk, hogy áprilisban újabb partiumi portya következik, műemlékavatással egybekötve Köbölkúton, majd szintén az év első felében egy hortobágyi körút lesz esedékes. Az ebéd befejeztével Zatykó István és a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület vezetője parancsára a huszárok ismét felkerekedtek, hogy visszatérjenek Szentjobbra, és út közben a Nyulas-erdő szélén megkoszorúzzák a 2007-ben a Szent Imre-emléktúra jelzésére felállított kopjafát. A vezetőtől megtudtuk, hogy a portyának számos célja van: a kis régió felölelése, minél több falu meglátogatása, a lovak formában tartása ebben a disznótoros téli időszakban, és a szilveszterből való felocsúdás, együtt örvendezés. A hagyomány megszületésekor kisebb körben húsz-harminc huszár portyázott a vidéken, az idei találkozáskor azonban már közel százan gyűltek össze, miután az esemény híre évről-évre egyre messzebb jut el. Miután újra Szentjobbra érkeztek, lecsutakolták és megetették lovaikat a jó huszárok, s csak aztán kezdtek a portyát záró nagy közös vacsorába és éneklésbe.

A huszárhagyományok kialakulásáról, történelmi hátteréről a székelyudvarhelyi Miholcsa József alezredes elmondta, hogy a magyar könnyű- és nehéz huszárság, mint önálló, reguláris csapatalakulat a XV. században Mátyás király fekete seregében tűnik fel. Egy-egy ezred valójában 1500 főt számlált kovácsokkal, orvosokkal együtt. Az 1848–49-as forradalom és szabadságharc alkalmával Kossuth Lajos is rendelt huszárokat Magyarországra (végül hat székely huszárezred is összeállt a haza érdekében).

A hegyközszentmiklósi állomáson a résztvevők Béres Csaba polgármesterrel is találkoztak, aki lapunk kérdésére elmondta, milyen jó évindító vigadozásnak teremt alkalmat egy ilyen találkozás, de megemlítette azt is, hogy lehetne még gazdagítani, terjeszteni a huszárkultúrát a térségben.

Bíró Orsolya