Nyitottak az ifjúsági lehetőségek

A járványhelyzeti gondok dacára zajlanak az Ér Hangja Egyesület nemzetközi programjai

Az Ér Hangja Egyesület nemzetközi projektjeit is érintette a világjárvány által beárnyékolt elmúlt két év, amely kellemetlenül befolyásolta az ifjúsági szakterületet és a benne dolgozókat vagy dolgozni vágyókat is.

Hónapok, sőt, egyes esetekben több mint egy év telt el, míg az egyesület meg tudott valósítani egy-egy projektet, együtt várakozva a szervező partnerekkel,  az utazásra váró fiatalokkal a legújabb hírekre. A tavalyra tervezett hat megmozdulásból hármat sikerült teljesíteni, ezekről olvashat alább a kedves Olvasó.

A videójátékoknak bizony vannak pozitív hatásai

Leküzdeni a videójátékokkal és az ezeket játszó emberekkel szembeni rossz előítéleteket; tudatosítani azokat a készségeket és képességeket, amelyeket a videójátékozás fejleszteni tud; felfedezni, hogyan működhetnek a videójátékok edukációs eszközökként egy inkluzív, befogadó közösség létrehozásában? Többek között ezek voltak a fő céljai annak a csereprogramnak, amely augusztusban a csodás Morairában, Spanyolországban zajlott, és amelyre az Ér Hangja Egyesület hatfős csoportot készített fel Románia képviseletében. Az érkeserűi Máté a program után röviddel ezt nyilatkozta: „Nagyon kellemesen telt, jó volt az időbeosztás és jók voltak a programok, örök emlék marad!” A résztvevők között voltak, akik bár nem nagy játékosok, kíváncsiak voltak, mit is rejt a téma. Persze akadtak, akiknek számottevő videójátékos tapasztaltuk volt indulás előtt. A program ideje alatt csoportos tevékenységek formájában vitatták meg a fenti kérdéseket, de volt idő videójátékozásra és kikapcsolódásra is a szieszták ideje alatt. „Személy szerint nagyon élveztem a programot, és egy élmény volt számomra részt venni rajta. A téma is olyasmi volt, ami mindenkihez valamilyen úton-módon közel állt, és hozzá tudott szólni, volt véleménye róla. Tetszett, hogy egyáltalán nem volt monoton, mindig volt valami feladat, játék vagy egy kis szünet. Spanyolország pedig hihetetlen szép hely, imádom. Viszont, ami biztos, hogy a mi romániai izlésünkhöz ők nem tudnak főzni” – mesélte nevetve a csapat hazatérése után Heni, aki Biharról indult a programra.

Az álhírekkel ismerkedtek Dániában

„Igaz vagy hamis? Te meg tudod mondani a különbséget?” – ez volt a címe annak az Erasmus+ ifjúsági csereprogramnak, amely Dániában zajlott november derekán. Az Ér Hangja Egyesület öt romániai fiatalt küldött el Pindstrup falucskába, hogy más dán, lengyel, magyar, spanyol és portugál fiatalokkal együtt az álhírekről szerezzenek új ismereteket. A program vezetői által nemformális tanulási módszerekkel átadott tudás az álhírek számos oldalát érintette: például, hogyan ismerjük fel az álhíreket, miképpen védjük ki az álhírekkel teli oldalakat, milyen forrásokból tájékozódhatunk biztosan vagy hogy mi a kattintásvadászat. Szabó Ivett nagyváradi résztvevő – aki maga is szeret a sajtóból tájékozódni és emberekkel dolgozni a mindennapokban – így ír a programon szerzett személyes tapasztalatáról: „Tíz nap elég hosszú idő ahhoz, hogy egy csoport idegen együtt mozgó masszává alakuljon, és elég rövid ahhoz, hogy az emberek a szokásosnál bátrabban és nyíltabban viszonyuljanak egymáshoz. Tudtuk, hogy ez a közösség térben és időben egy precízen körülhatárolt »szerkezet«, így az első pillanattól tudatosan, döntésünkből kifolyólag fordulunk egymás felé. Számomra akkor nyert igazán értelmet ez a program, amikor elengedtem a komfortosnak érzett mintázataimat, és másokat követve, feltettem a legegyszerűbbnek tűnő kérdéseket is, amelyek megfordultak a fejemben. Ezekből bontakoztak ki a legizgalmasabb beszélgetések. Mindig jó alapot jelentett a különböző nyelvek strukturális hasonlóságairól társalogni vagy elsajátítani egy-egy idegen szókapcsolatot és kiejtését. Aztán mindig belefolytunk a szociokulturális jelenségek ecsetelésébe, a nemzeti történelembe beleágyazott személyes történetekbe, és egy könnyeden induló beszélgetés hamar mély eszmecserévé vált. Sokat tanultam arról, hogy hogyan váljak egyre fogékonyabbá, egyre nyitottabbá minden tanulási formára, és hogyan osszam meg a leginformálisabb helyzetekben is saját tudásomat. Különböző társadalmi valóságok találkozása csak jól sülhet el, ha mindenki nyitott szívvel és figyelemmel lép be abba a közös térbe, ami mindannyiunk fejlődését hivatott elősegíteni.”

Az Európai Unió által támogatott ifjúsági cseréken 13 és 30 év közötti fiatalok, fiatal felnőttek vehetnek részt. A Dániában történt csereprogram legfiatalabb résztvevője, a tizenhat éves Bence is valamivel gazdagabban tért haza: „A True or False csereprogram számomra nagyon jó élmény volt, megismerhettem, hogy hogyan lehet felismerni és kiszűrni az igazságot a félrevezetéstől. Mindeközben egy csomó csodálatos embert ismertem meg, akik nagyon nyitottak és barátságosak voltak. Már nagyon várom a következő lehetőséget egy újabb Erasmus+ programra!”

Módszertani kézikönyvet készítenek

Az Erasmus+ nemzetközi program nyújtotta lehetőségek skálája nagyon széles, célcsoportja nem csupán a 16–30 év közötti fiatalság, akik különböző tanulmányi és nonformális tapasztalatcseréken vehetnek részt vagy önkéntes tevékenységet folytatnak, hanem a harmincévesnél idősebb korcsoport is, akik például az oktatásban, szociális vagy civil szférában dolgoznak a mindennapokban. Az Ér Hangja Egyesület munkatársainak egy fő munkája most épp egy ilyen együttműködés megvalósítása, amelynek keretében módszertani kézikönyvet állítanak össze. A programot egy spanyol vezető szervezet irányítja, a partnerek között pedig vannak még észak-macedón, portugál, török szervezetek is. A könyv megírásának folyamatában a szervezetek egymás között olyan élményalapú oktatási-nevelési módszereket ismertetnek meg és próbálnak ki saját munkakörnyezetükben, amelyek kifejezetten a hátrányos helyzetű fiatalok és felnőttek fejlesztésére szolgálnak. A cél, hogy minél több módszer alapos leírása gyűlhessen össze, ezeket minél többször kipróbálja minden fél a saját célcsoportjával, majd számoljon be tapasztalatairól: melyek azok a módszerek, amelyeket mondjuk a portugál munkatársak ajánlottak, és amelyek a török közösségekben beváltak,  de a spanyol csoportokban már nem? Miért? Mi volt a különbség? Hogyan alkalmazzuk ugyanazt a kihívást a helyzethez jobban adaptálva? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitatnak meg a partnerszervezetek képviselői összesen négy közös találkozón, amelyből az első a spanyol szervezetnél valósult meg, Tenerifén. A második találkozón – amely márciusban Székelyhídon lesz – a különböző nemzetiségű vendégek városunkban töltenek el néhány napot.

Cikkek és események a helyi turizmus fejlesztésére

Amint azt egy korábbi lapszámunkban ígértük, folytatjuk azt a beszámolót, amely az összesen ötfős kis önkéntes csapat munkásságát ismerteti meg az olvasókkal. Akkor a videókészítéssel és podcastgyártással foglalkozó Javier, Pepe és Mariana tevékenységeiről írtunk, akiknek négyhónapos szolgálati ideje azóta lejárt, és hazatértek szülőföldjeikre. Hátrahagytak egy sor képet, videóklipet és visszahallgatható beszélgetést, amely nemcsak képileg vagy információkban gazdag, de érzelmekben is. Ezeket a Touristic Săcueni és az Érhangja International Facebook-oldalakon, illetve a Rádió Ér YouTube-csatornáján találják meg a kedves nézők és hallgatók. A fiatalok nem tagadták, szomorúan zárták le ittlétüket, hisz szívükhöz nőtt Székelyhíd és a helyi közösség.

Később érkezett társaik, a lengyel Anna és a francia Tristan közben friss energiákat, ötleteket hoztak magukkal még társaik hazatérte előtt. Ők is turistaszemmel próbálják szemlélni, majd újságcikkek megírásával és események szervezésével népszerűsíteni azokat a helyi értékeket az Ér Hangja Egyesület nemzetközi önkénteseiként, amelyek számukra is érdekesnek, valami felfedezésre érdemesnek tűnnek Székelyhídon és környékén. Anna feladata az volt, hogy az itt töltött idő alatt összesen nyolc rövid, de jól kidolgozott cikket írjon meg arról, mi az, amit az átutazó semmiképp se hagyjon ki, ha Székelyhídra vagy a közelébe érkezik. Emellett a lengyel kultúra megismertetésére is törekedett a téma iránt fogékony helyiekkel. Erre a célra négy bemutatót és eseményt szervezett a helyi iskolában és a múzeumban, majd szolgálati ideje leteltével visszatért Varsó közelébe.

Tristan érkezési időpontja nem volt a legszerencsésebb. A november elején érkezett fiatal francia épp az évvégi szigorítások közepette találta magát, így feladata is komoly kihívásnak ígérkezett: megszervezni összesen tizenkét eseményt – nyolcat a turizmussal, négyet a francia kultúrával kapcsolatosan. Az enyhítésekre való türelmes várakozás közben volt idő a tervezésre, így sikerült például a francia kultúrát a nyelvet is tanuló iskolásokhoz közelebb vinni Elekes Piroska francia szakos tanárnő segítségével.  Bretagne, Tristan származási helye megannyi gyönyörű látni- és tudnivalót tartogat a fiatalok számára. Az ő fejéből pattant ki a cipősdoboznyi szeretet elnevezésű ajándékakció is, amelyre közel száz csomag érkezett az Ér hangja stúdiójába, majd a szűkölködő családokhoz. A turisztikai események kapcsán az önkéntes pedig első körben a magyar kultúra napjának megszépítésén dolgozott, a lehető legtöbb helyi érték valamilyen formában történő bemutatásával, amint az a vonatkozó cikkben is látható, ebben a lapszámban.

Az ötfős csapatből Tristan hagyja majd el utoljára az Ér Hangja Egyesület kötelékeit március  elején, hogy ambiciózus tanulmányi útjára lépjen,  addig is elért eredményeiről újabb beszámolóval jelentkezünk majd. Addig is keressék a már említett internetes felületeken a kínálkozó eseményeket! Találkozzunk!