Harmadik alkalommal tartották meg a szüreti táncosok találkozóját szeptember 10-én Nagykágyán. A magyar ember számára a szüret nem őszi munkának, hanem igazi ünnepnek számít. Erről akarván tanúbizonyságot tenni a kágyaiak idén is kitettek magukért, s zenével és tánccal ünnepelték meg a szüretet. A délutáni felvonulás alkalmával a falubeli ifjak körbejárták a falu utcáit, hogy tánccal és nótákkal hívogassanak mindenkit a szüreti táncosok esti találkozójára, majd az azt követő bálra.

A direkt erre az alkalomra felújított kultúrház udvara már messziről arról árulkodott, hogy érdeklődőkben idén sem lesz hiány, hiszen annyi autó állt az udvarán, amennyit csak ritkán szokás arra látni. S az autók között szépen feldíszített paripákkal és népviseletbe öltözött fiatalokkal is találkozhatott, aki arra tévedt.

 

Német István, aki már évek óta a szüreti rendezvények főszervezője nyitóbeszédében elmondta, a szüreti találkozó célja, hogy a különböző településeken élő fiatalok megtanulják, ellessék egymás nótáit, tánclépéseit, hiszen ezek minden faluban kicsit másképp hangzanak, másképp néznek ki. Ez után rázendítettek a Kivicses-kavicsos kezdetű nótára, mely méltán vált Nagykágya himnuszává, majd a helybeli kicsik zenés, humoros előadását láthatták az érdeklődők, akik ekkorra már minden ülő- és állóhelyet elfoglaltak, s olyanok is akadtak, akik a folyosó ablakából lesték az előadást, hiszen bent már nem volt hely. Őket követték az érolaszi, félágyházi, és hodosi fiatalok táncai és nótái, majd a székelyhídi Kankalin néptánc együttes, akik nem csak nótákkal és táncokkal, de furulyaszóval is megajándékozták a közönséget. A fellépők sorát a bihariak zárták. Minden falu előadása között a nagykágyai fiatalok ismét elénekelték azokat a nótákat, amelyekkel napközben a helybelieket hívogatták a bálba. A fellépések után a szervezők meleg bográcsossal köszönték meg a fiataloknak a nótás perceket.

Ez után kezdődött el a tulajdonképpeni szüreti bál, melyben a zenét a helybeliekből álló Buliszervíz nevű együttes szolgáltatta, és sor került az elmaradhatatlan bálkirálynő választásra és szőlőharang árverezésre is. A jó hangulatban lezajló bálban végre táncra perdülhettek és kedvükre nótázhattak azok is, akik eddig csak nézték, hogy a fiatalok hogy mulatnak.

Pap Enikő