Konferencia a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásáért

Minőség és másság címmel zajlott az a konferencia Székelyhídon június 11-én, melyet a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, szocializálása érdekében szerveztek. Fekete Katalin a konferencia moderátoraként köszöntötte vendégeket. A konferencia szervezői Vad Márta, a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum és Nagy Gabriella, a margittai Horváth János Elméleti Líceum igazgatója voltak. Rajtuk kívül az elnökségben részt vett Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere, Pocsai Zoltán, Margitta polgármestere, valamint L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány vezetője. A konferenciát megtisztelte jelenlétével Biró Rozália szenátor, Szabó Ödön parlamenti képviselő, Kéri Hajnal főtanfelügyelő-helyettes, dr. Pető Csilla és Sele Tünde tanfelügyelők.

Az előadók sorát Vad Márta nyitotta A romaoktatás helyzete Székelyhídon című előadásával. Helyzetelemzéséből megtudtuk, hogy az előző rendszerben Székelyhídon külön roma osztályok voltak. Amikor ezek diákjait szétosztották a többi osztályba nem integrálódtak, hanem lemorzsolódtak. Az utóbbi időben viszont nagy hangsúlyt fektettek a roma diákok felzárkózatására. ennek köszönhetően Székelyhídon a roma diákok zöme elvégzi a nyolcadik osztályt. A roma szülőkkel jó a kapcsolat, Varga Radu roma moderátor minden egyes gyerekért harcol, ha kell. Mindennek köszönhetően tizenkét roma diák eljutott az érettségiig. A kulturális és környezeti tényezők különbözősége miatt felzárkóztatás sem lehet egységes. Ezért fontos lenne, hogy a törvények lehetőséget biztosítsanak, hogy az iskolák maguk döntsenek a felzárkóztatás módszeréről.

Az előadás után Biró Rozália szenátor szólalt fel. Elmondta, hogy országos szinten mindenki csak magyarázkodik, hogy miért nem működik a felzárkóztatás. Ezért különösen fontosak a székelyhídi sikerek. Biró Rozália szerint fontos, hogy a romákról ne döntsön senki a romák megkérdezése nélkül. Nem mindegy, hogy a többség hogyan viszonyul a kisebbséghez. Le kell bontani a falakat! A többség fel kell tegye magának a kérdést, hogy mit tehet a kisebbségekért, a hátrányos helyzetűekért.

DSCN2986

A következő felszólaló, Szabó Ödön parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a szomszédunkban, Berettyóújfaluban és környékén már kidolgoztak működő módszert a roma gyerekek felzárkóztatásra. Ezt át kell venni és használni. A konferencia fő célja, hogy megismerjük az Igazgyöngy Alapítvány működőképes módszereit.
Nagy Gabriella Margitta és a romaoktatás címmel tartott előadást. Kiemelte: a hátrányos helyzetű gyerekek számára az a legfontosabb, hogy minél több időt töltsenek az iskolában. Sokszor az óvoda és az iskola kezdi meg a szocializációjukat. Ezek a gyerekek akkora hátránnyal indulnak, hogy gyorsabban fejlődve sem tudnak megfelelni a tantervi követelményeknek. Számukra speciális tanterv kellene. A szülők is aluliskolázottak, nem tudnak segíteni nekik a tanulásban. Az iskola utáni foglalkozások nagyon hasznosak, de az állam nem támogatja. Szerencsére vannak működő civil és egyházi kezdeményezések.

A következő előadó Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere volt. Szocializációs folyamatok Székelyhídon című előadása átfogta az utolsó évtizedek változásait. Hangsúlyozta, hogy esélyt kell adni azoknak, akik nem tehetnek róla, hogy milyen közegbe születtek. Egyetemistaként volt szerencséje az akkor még archaikus cigánysort kutatni a Kiskút-völgyön. Hatalmas fájdalmakkal találta magát szemben. Azt tapasztalta, hogy hatalmas a szakadék a cigányság és a történelmi egyházak között, amelyek képtelenek felkarolni a cigányságot, mert nincs roma stratégiájuk. A megjelenő neoprotestáns egyházak prédikátorai azt hirdették, hogy minden ember egyforma, és lassanként integrálták a cigány lakosságot. Ma már a cigány emberek hivatalosan is házasságot kötnek, az első gyermek vállalása időben kitolódott, és már nem vállalnak olyan sok gyermeket. Az egyház családtervezést is oktat. Az agresszió is visszaszorult.

Béres Csaba éveken át kutatta a roma közösségeket
A pedagógusok műhelymunkán vettek részt

Sokat segítenek a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában az EU-s projektek és a cserkészet is, de mind a kettővel ugyanaz a baj. Nincs meg a folytonosság, nincs bennük hosszú távú stratégia. Szintén segítik az integrálódást az interetnikus táborok, ahol a roma, román és magyar gyermekek a tábor idején együtt élnek. Megismerik egymás kultúráját, nyelvét, szokásait, így előítéletek nélkül el tudják fogadni egymást. Az erőfeszítések eredményei látszanak. Az utóbbi évek fejlődését leginkább a nemzetközi romanapon lehet a lemérni, ahol a roma lakosság meg tudja mutatni magát.

Pocsai Zoltán, Margitta polgármestere is üdvözölte a jelenlévőket és kiemelte, hogy az általa vezetett polgármesteri hivatal igyekszik mindent megadni az iskolának, hogy támogassa a felzárkóztatást. Ugyanakkor az intézményeknek elvárásai is vannak a roma lakosság felé.

A program színesítéseként Balázs Éva VI. osztályos roma kislány énekével szórakoztatta a jelenlévőket.
L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány vezetője Az integráció oktatási támogatása címmel tartott előadást. Elmondta, hogy kb. hat éve szembesültek azzal, hogy az iskola önmagában nem tudja megoldani az integráció problémáját, kell az állami támogatás. A XXI. századi szegénység már más, mint a klasszikus szegénység. Sokszor a családnak gyógyszerre nem telik, de mobiltelefonjuk van. Régen a zene és a kosárfonás jelentett megélhetést. Ma ez már nem tartja el őket.

Motiválni kell a roma gyerekeket a tanulásra, de. mindenkit másképpen lehet motiválni. Meg kell találni, hogy kinek mi a motiváció a felzárkózásra, a fejlődésre. A tananyag mellett meg kell tanulniuk az önbecsülést, önbizalmat, identitást, a kitartást, kapcsolatépítést és az együtt dolgozást is. Fontos a meglévő személyes kompetenciák fejlesztése. A művészeteken keresztül lehet leginkább fejlődést elérni. Fontos a pozitív hozzáállás és a pozitív visszacsatolás. A gyerekek munkáiból kiállításokat szerveznek, sokszor a roma telepen. Partnerré válnak a családok is.
Néhány asszony megtanult varrni és hímezni és most a gyermekek munkáit anyagra rajzolva kivarrják és azokból párnák, terítők, tarisznyák készülnek eladásra. Így a gyermekek alkotásai kenyeret is biztosítanak a családoknak.

Utolsó előadóként Szabó Ödön parlamenti képviselő tette fel a kérdést: „hogyan tovább?” Szerinte a többségi közösség nem tudja hogy kezelje a problémát. Nem vagyunk erre felkészítve, felkészülve. Sem a pedagógusok, sem az önkormányzatok. Mindenki egyedül, elszigetelten próbál megoldást találni. Van egyfajta szocializációs kényszer, de a romák élete ma a túlélésről szól! A sok gyerek is kényszer, mert más lehetőséget nem látnak.

A felzárkóztatásban át kell venni és használni a már meglévő tudást. Ezért szervezték ezt a konferenciát is. Az Igazgyöngy Alapítvány munkatársai azért jöttek, hogy átadják a tudásukat. A közösség sokat tehet, de kell egy törvényi háttér, ami biztosítja a megfelelő segítő intézmény létrejöttét. Az intézménybe pedig lelkiismeretes dolgozók kellenek. A politikumnak pedig az a dolga, hogy megteremtse a forrásokat.

A délután már a konkrét gyakorlatról szólt. A pedagógusok Hátránykompenzáció vizuális neveléssel címmel műhelymunka keretében elsajátíthatták a különböző módszereket, technikákat, egy csoport pedig látogatást tett a romatelepen. A nap végén a konferencia kötetlen beszélgetésen összegzéssel zárult.

A találkozó támogatói a székelyhídi önkormányzat, az Igazgyöngy Alapítvány, a margittai Horváth János Elméleti Líceum, a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum, a margittai Oskolámért Egyesület és a székelyhídi Scola Nostra Egyesület voltak.


Írta: Tiponuţ Tibor