Újdonságot ugyan nem, de elgondolkodtató és megható pillanatokat annál inkább hordozott magában a péntek délutáni díszpolgáravatás. A polgármesteri hivatal gyűléstermében két holland állampolgár, Ingo és Mimy Meuleman (képünkön) lett városunk díszpolgára. A ceremónia tolmács segítségével zajlott, a laudációkból pedig megismerhettük a város két új, jelképesen befogadott polgárát.

A 48 éve boldog házaspár nem mindennapi életet él. Mindketten nagycsaládban születtek, gyermekkoruktól aktív dolgozói voltak a háztartásnak, és olyan neveltetésben részesültek, amely a társadalmi cselekvést és az elesettek segítését szorgalmazta. Tanulmányaik alatt ismerkedtek meg, majd azok elvégzése után házasságra léptek, ezt követően három lányuk született. Ingo, az édesapa már fiatalon cégalapító volt és munkája miatt rengeteget utazott, de a közös családi nyaralás szentsége azonban töretlen maradt. Ezeket az utazások legtöbbször távoli célpontok irányába történtek, így esett, hogy 1973-ban a Meuleman család Románia tengerpartjára látogatott, magyarországi megállóval.

Ez az utazás mondhatni sorsdöntő volt életükben, hisz az útjuk során látott nélkülözés mikéntje és mértéke arra késztette őket, hogy a két meglátogatott ország területére segélycsomagokat juttassanak hazájukból, Hollandiából. A segítés módját később életformájukká, egy sokkal bővebb rendszerré alakították. Ennek köszönhető, hogy megalapították a Teréz Anya Alapítványt, amely szintén segélycsomagokat terjeszt, hátrányos helyzetű személyeknek tart európai uniós pályázatokból képzéseket és egyéb módokon segíti a rászorulókat, például Románia területén eddig több mint kétszáz házat építettek fel.

A Meuleman házaspár így kapcsolódik Székelyhídhoz is. Bizonyára sokakban felmerült a kérdés, hogy miért városunkban kell őket díszpolgárrá avatni? Példás magatartásuk, gondoskodó figyelmük városunk környékét és Bihar megyét is bejárta. Hegyközszentmiklóson, Szentjobbon, de például Biharfélegyházán is számos otthont teremtettek a szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetű családok számára.
Tevékenységük nem maradt ismeretlen a holland uralkodó előtt sem, elismerésként őfelsége Beatrix királynő ugyanis mindkettejüket az Orange Nassau Rend lovagjaivá ütötte önfeláldozó, Kelet-Európát segítő munkásságukért. Az életerős Mimy és Ingo meghatódva, humorosan kezelték a székelyhídi díszpolgári cím átvételét, megjegyezve, hogy így a hetvenen túl lassan elkezdik csökkenteni munkaóráik számát.
Jelmondataik tanulságként szóljanak: „nem az út fontos, amit megteszel, hanem a nyomok, amiket magad után hagysz” (Mimy), „valami közérdekűt teszek, tehát magamat is szolgálom” (Ingo).

 


Írta: Bíró Orsolya