Beszélgetőestet tartottak Szabó Józsefről, becenevén Ódzsáról, Székelyhíd szülöttjéről és díszpolgáráról, a múlt század egyik legkiemelkedőbb erdélyi színházi rendezőjéről és dramaturgjáról november 24-én az ő nevét viselő városi színházban. Az eseményen az ötletgazda és szervező, a szintén székelyhídi Szegedi Mária, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) mesteri szakos hallgatója köszöntötte a jelenlévőket. A megjelentek között üdvözölte többek között Szabó József rokonait, valamint az est moderátorát, dr. János Szabolcsot, a PKE docensét, a Szigligeti Színház kommunikációs felelősét, illetve Hajdu Géza nagyváradi színművészt, aki több évtizeden keresztül jó barátságot ápolt Szabó Ódzsával, és akitől többet megtudhattunk a művész életéről és munkásságáról.
Béres Csaba, városunk polgármestere köszöntőbeszédében örömét fejezte ki, hogy a színház tavalyi szeptemberi átadása óta több, mint ötven esemény valósult meg az intézményben, és ahogyan fogalmazta: „nem szeretnénk, hogy Ódzsa fénye kialudjon”. Ezért a helyhatóság bejegyezte a Szabó József Kulturális Egyesület névű civil szervezetet, amely a kulturális élet képviselőjeként fog tevékenykedni a közeljövőben.
A Szigligeti Színház színművésze, Hajdú Géza 1970. október 6-án játszott ezen a színpadon az akkor még kultúrházként számon tartott épületben a Majd a papa című darabban, amelyet Szabó József rendezett.
A több mint húszévnyi korkülönbség ellenére nagyon jó barátság alakult ki közöttük, és nem csak szakmai szempontból, hanem emberileg is jól ismerte Ódzsát. Ahogyan a színművész megfogalmazta: „Az életben az ember vágyik arra, és általában mindig találkozik pályafutása és élete során nagy emberekkel, akikre büszke. De ezeket a nagy embereket általában a tíz ujján meg tudja az ember számolni egy élet során. Szabó Ódzsa egyike volt ezeknek a nagy embereknek, akik ritka adottsággal rendelkeztek. Ritka, mondhatni lexikális műveltséggel rendelkezett, jó előadó is volt és mindent tudott, nem tudtál tőle olyasmit kérdezni vagy olyasmire célozni, utalni, amire ne tudott volna válaszolni. Nagyon szerettem és nagyon hiányzik.”
Szabó József Ódzsa a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, a Szigligeti Társulat örökös tagja, a nagyváradi színjátszás Életműdíjjal kitüntetett emblematikus rendezőegyénisége volt, akire méltán büszkék lehetünk.
Írta: Szyártó József
Vélemény, hozzászólás?