Jóska, a disznópásztor

 

Akkoriban nagyon mozgalmas volt a plébánia melletti udvar, az egykori grófi lovászudvar, ahol az állatfelvásárló- és értékesítő vállalat működött. A felvásárolt, összegyűjtött állatokat tovább szállították gazdaságoknak vagy a vágóhidakra. Az állatfelvigyázókat pásztoroknak is nevezték. Ilyen közismert, tréfás, egyesek dilisnek tartották Ruszt Jóskát, akit az udvari „főpásztorsággal” bíztak meg. Jóravaló és tisztelettudó, nem mulasztotta el, ha arra járt, hogy ne köszöntötte volna a szomszéd kertben szőlőjét gondozó plébánost, néha még el is beszélgetett vele. Aztán történt egy napon, hogy a disznók kitúrták a kerítést és összepocsékolták a szép szőlőst, mire a plébános felbőszült és kitámadta Jóskát: