Rózsatolvajok

Már a virág sem szent
Engedtessék meg, hogy egy harminc évvel ezelőtti személyes történettel kezdjem.
Nos, a „szokásos” nyári táborozásunk alatt Nuceten (ki nem járt ott?) nagyon megtetszett egy szép leány és okos tervnek tűnt, hogy virágot adok neki, amitől majd jól belém szerelmesedik. Egyik barátommal az éj leple alatt kisurrantunk a táborból és a már jól kifigyelt posta előtti rózsák közül szakítottam egy szálat. Mit ad Isten, a rend éber őre a közelben bujkált, hogy lecsapjon a rózsatolvajokra, nem futottunk el, mindent bevallottunk, de ő mégis bekísért a táborba, ahol átadott az ügyeletesnek. Másnap az igazgatótól kaptam egy akkora pofont, hogy a fejem majdnem leesett, akkor határoztam el, hogy a rózsalopással felhagyok egy életre!