Megtartották a székelyhídi árvízvédelmi gátak létrehozását és a vízminőség javítását célzó európai uniós projekt zárókonferenciáját Székelyhídon. A június 26-án a múzeum épületében megtartott találkozón a város vezetőjén kívül felszólaltak a projekt partnerei és a kivitelező Gavella cég képviselője, valamint Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának mûszaki igazgatója.

A természet és a felelőtlen ember régi konfliktusáról szól ez a történet. Az Ér patak menti belvizek okáról, az elvezető árkok állapotáról a székelyhídi önkormányzat katasztrófavédelmi felelősét, Guba Józsefet kérdeztük. A válaszok borítékolhatóak…

– Mi az oka, hogy tavasszal rendszerint hatalmas területeket áraszt el a belvíz?
– A mocsár visszafoglalja azt, ami az övé volt, ilyen egyszerű. Az köztudott, hogy Székelyhíd mocsaras terület volt. A lecsapolásokkor létrehozott szárítóárkok pedig ma már nagyon elhanyagolt állapotban vannak, vagy sok esetben nem is léteznek, mert betömték őket. Így egyértelmű, hogy nincs hol eltűnjön a felgyülemlő víz. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az Érbe vezető szárító árkok zsilipjei rugós szerkezetűek.

A Cser völgyi esővíz-elvezető rendszerrel elkerülhető lesz a 2008-ashoz hasonló katasztrófa

Esővíz-elvezető rendszert kezdtek el építeni idén ősszel Székelyhídon, miután kedvezően bírálták el városunk, a debreceni önkormányzat, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közös pályázatát. Az Esővíz-elvezető rendszer létesítése Székelyhídon című, 568 075,2 eurós összköltségvetésű projekt a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2011 keretén belül valósul meg. Emlékezetes, hogy 2008 júliusában óriási árvíz öntötte el Székelyhidat az esőzések következtében. Ekkor a Nagyvárad–Szatmárnémeti 19-es nemzetközi úton körülbelül 40 centiméteres víz hömpölygött keresztül a református templom, illetve a Szík irányába. Az árvíz következtében körülbelül kilencven ház rongálódott meg, sőt két ház össze is dőlt.