A szív zakatol, ha a bor bakator

Pálfi Noémi borszakértő az érmelléki borászat újjászületéséről, távlati kilátásairól

A jó bornak nem kell cégér, tartja a mondás, de az útról, amin végighalad mindig érdemes beszámolni, főleg ha az örökségünkről van szó, az érmelléki szőlőfajták királyáról. Pálfi Noémi borszakértőnek köszönhetően többet megtudhattunk a bakator reneszánszáról, az érmelléki borászat távlatairól, jelenéről és jövőjéről.

Pálfi Noémi programszervezőként dolgozott egy nagyváradi borszaküzletben (vinotékában), ahol elsajátította a borok ismeretét, majd létrehozta a Nagyváradi Bor­ba­rátnők Egyesületét borvidékünk népszerűsítése és fejlesztése érdekében. Megszervezték az első nagyváradi Bor-Bált, nagyon sok magánszeméllyel, borásszal, támogatóval, többek között dr. Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével, Maurer Oszkár délvidéki borásszal, valamint dr. Balla Géza, arad-hegyaljai borász szakmai segítségével. Ezzel megtörténtek az első lépések ahhoz, hogy ténylegesen támogatni tudják a borvidéket.

A célkitűzés az egykor híres bakator szőlő visszahonosítása, amiből annak idején Székelyhídról Stu­benberg gróf és Bihardiószegről Zichy gróf csodálatos borokat vittek ki a párizsi és londoni világkiállításokra a XIX. században, és aranyéremmel tértek vissza. A bakator szőlőfajtát a Heit család telepítette vissza elsőként Bihar­dió­szegre, majd a tőlük hozott vesszőkkel által több mint 15 ezer oltványt osztottak szét az Érmelléken.

Képezik a bortermelőket

Béres Csaba városvezető felkérésére Pálfi Noémi polgármesteri tanácsadóként tevékenykedik a helyi borvidék fejlesztésén már több mint két éve. Több képzés és rendezvény megszervezése után elmondható, hogy csodálatos baka­torültetvények találhatóak a vidéken, a bortermelők fejlődnek és igényes nedűket készítenek, melyeket az érdeklődők a Bihardiószegi Bakator Bor- és Gasztroteraszon már meg is kóstolhattak.

Nagy igény volt a térségben a bortermelőkkel való foglalkozásra, mert a különböző borversenyeken is elnyert több érem és diploma ellenére a vidéken a minőség megrekedt egy bizonyos szinten. A szervezett szakképzések után megtörtént az áttörés, és rengeteg rendezvényre jutottak el a borászok, bel- és külföldre egyaránt, borfesztiválon barátkoztak termelőkkel, elvégeztek különböző borismereti tanfolyamokat, és ez meglátszik minden elkészült nedűn. Már nem igazán lehet hibás borokkal találkozni a komolyabb szőlő- és bortermelőknél, az emberek szakmailag felkészültek, megvan a tapasztalat és a kapcsolati háló egyaránt.

Az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete – amit dr. Balla Géza borász, egyetemi tanár hozott létre, és amelynek Pálfi Noémi ügyvezetője – hozzájárult a nagyobb elképzelések megvalósításához, hogy ne csak partiumi, hanem erdélyi szinten is tervezzenek. Mivel az Érmellék eléggé hangsúlyos pont, itt összpontosul Noémi tevékenysége. Székelyhíd régi kórházépületének felújítását tervezik, ahol képzési helyszínt és borlaboratóriumot szeretnének létrehozni az erőteljesebb munka érdekében. Ahhoz, hogy a követelményeknek megfelelően tudjanak elkészíteni egy bort, kulcsfontosságú a laboratórium megléte, ahol pontos méréseket lehet végezni az adott időn belül, a látott eredmény alapján pedig meg tudják állapítani, hogy min kell változtatni a készítés során.

A Biharon létrejött negyvenhektáros szőlőbirtok és családi borászat is csodálatos eredmény, ahol új technológiákkal dolgoznak, lendületesen, és ahol kialakulóban van egy akkreditált központ is a Darabont pincészetben. Ez nagy segítséget nyújt akár a székelyhídiaknak is, és nemcsak abban, hogy népszerűsítik az érmelléki borvidéket, mivel boraik már a piacon vannak, hanem tanácsokkal, akár laboratóriumi mérésekkel is.

Bakatorból csak a harmadik évben szoktak bort készíteni, de Noéminak volt szerencséje már ennél fiatalabb nedűt is kóstolni, amelyek már jól sikerültnek mondhatók. Ahogy a szőlő gyökere mélyebbre megy, életerősebb, egyre jobb minőségű lesz a szőlő, és a borász is jobban kiismeri. Továbbá a bakator azért érdekes szőlőfajta, mert el lehet készíteni reduktívan acéltartályban, ami egy könnyebb, friss, üde bort ad, de érdemes kivárni azokat a tételeket is, amik fahordós érlelést kapnak. A régi írások tíz-tizenkét éves bakatorokról számoltak be. Manapság azért fehér borokat nem szoktak ilyen sokáig érlelni, ezért már egy két-hároméves bakator, amit fahordós érleléssel készítenek, valószínűleg különleges élményt nyújt. A szőlő maga óriási fürtöket ad, csemegeszőlőként is megállja a helyét, de természetesen a borban mutatkozik meg igazi ereje.

Jövőbeli tervekből nincs hiány

Sajnos kevés főállású borász van, még nem merik a gazdák munkájukat teljesen feladni, hogy kizárólag a borral foglalkozzanak, ezért nedűiket nem lehet hivatalos kereskedelmi forgalomba vinni, továbbá még a piac sincs kiépítve teljesen. Tervben van a székelyföldi éttermekkel, kereskedelmi egységekkel való együttműködés az erdélyi borok népszerűsítése céljából, ahol jelenleg a magyarországi borok vannak többségben. Mivel Székely­föld kevésbé a borairól híres, remek piaca lehetne az erdélyi boroknak. Ez irányába vannak törekvések, fontos a piac, a hivatalossá tétel a borászok részéről, az egyre jobb borok készítésének érdekében. Székelyhíd turisztikai várossá való előrelépése szintén nagyban hozzájárulhat a helyi borturizmus fejlődéséhez.

Jövőbeli tervek közt szerepel még egy továbbképzés, amit jövőre szeretnének megvalósítani. Az egyéves képzés rövidített változata – ami egy intenzív kétszer egyhetes gyakorlati borászati képzés, reggeltől estig tartó programmal – a Budafoki Soós István Borászati Technikum és az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének szervesésében valósulna meg, ezt követné a helybeli elméleti oktatás.

Emellett a Nagyváradi Borbarát­nők Egyesület bizakodik a jövő évi húsvét utáni Bor-Bál megszervezésében, és folytatni szeretné a munkát a bakatoroltványok kiosztásában, melyek kizárólag megrendelés útján hozzáférhetők.