Kijev már holnap megkezdi a béketárgyalást Oroszországgal, ha Moszkva kivonul az ukrán területekről, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán állanfő a Svájcban tartott békekonferencia lezárásakor.

A BBC beszámolója alapján arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem zárná le a háborút, katonai vagy diplomáciai úton kell megállítani őt. Zelenszkij szerint a nyugatai segítség nem volt elég a győzelemhez, de ez a konferencia megmutatta, hogy Ukrajna nemzetközi támogatása nem gyengült.

A Luzerni-tó környékén rendezett eseményen 92 ország képviseltette magát. Közülük többen aláírták azt a dokumentumot, amelyben hangot adtak elkötelezettségüknek Ukrajna területi integritása iránt, a háborúért pedig Oroszországra hárították a felelősséget. Néhány ország, köztük India, Dél-Afrika vagy Szaúd-Arábia nem írták alá ezt az állásfoglalást. A BBC emlékeztetett arra, hogy Oroszországot nem hívták meg erre a csúcsra, ugyanakkor Kína nem vett részt a békekonferencián.

Az eseményen az Egyesült Államokat képviselő Kamala Harris alelnök bejelentette, hogy több mint másfél milliárd dollárnyi segélyt küldenek Ukrajnának. Ebből mintegy 820 millió dollárt az ukrán energiainfrastruktúra helyreállítására szánnak, 379 milliót humanitárius célokra fordítanak, míg 300 millióból a polgári biztonságot erősítik meg. Az ukrán energetikai infrastruktúra javítását Norvégia is támogatja mintegy 100 millió euróval.

Vlagyimir Putyin pénteken felsorolta Oroszország békefeltételeit. Azt mondta, hogy Ukrajnának semleges, katonai blokkon kívüli és atommentes státuszt kell betöltenie, ugyanakkor demilitarizálni és „nácitanítani” kell az országot. A moszkvaiak a békekötést továbbá ahhoz kötötte, hogy Ukrajna mondjon le az oroszok által annektált területekről. Zelenszkij Putyin ajánlatát ultimátumként értelmezte, és szerinte nem lehet bízni benne.

Az év eleje óta 496 robbantásos támadást követtek el hollandiai otthonok és vállalkozások ellen, míg tavaly az év azonos időszakában 209-et – jelentette az RTL Nieuws hírportál csütörtökön a birtokába került rendőrségi jelentésre hivatkozva.

Tavaly összesen 1052 robbantásos merényletet hajtottak végre Hollandiában, de ezek többségét az év második felében – tette hozzá.

A jelentésből kiderül, hogy a hatóságok és a holland települések polgármesterei fokozott segítséget kértek a növekvő bűnözés elleni küzdelemhez, és egyebek mellett a támadásokhoz gyakran használt Kobra tűzijátéktelepek európai uniós szintű betiltását szorgalmazták.

A rendőrség külön aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az otthonok válnak egyre jobban a támadások célpontjává. Az esetek 75 százalékában az elkövetők robbanószert hagynak valakinek a bejáratánál vagy ablakánál. „A legtöbb támadás egyértelmű kapcsolatban áll a szervezett bűnözéssel, de vannak olyan esetek is, amikor az ilyenfajta agresszív fellépések kapcsolati konfliktusból származnak” – áll a rendőrség jelentésében.

Továbbra is Rotterdamban és Amszterdamban történik a legtöbb támadás, de egyre többet követnek el kisebb városokban is – nyilatkozott Jos van der Stap, a rendőrség robbantásszakértője az RTL Nieuwsnak.

Az utóbbi két és fél évben a hatóságok 500 embert tartóztattak le robbantásos támadás miatt, a gyanúsítottak nagy része alacsony iskolai végzettséggel és szegényes anyagi háttérrel rendelkező fiatal.

„Gyakran fiatalok helyezik el a robbanóanyagokat, kiszolgáltatott gyerekek, akik hajlandóak súlyos bűncselekményeket elkövetni és nagy kockázatot vállalni szinte semmiért. Az átlagéletkor 23 év, ami más bűncselekményekhez képest alacsony. A gyanúsítottak között vannak 13 vagy 14 éves fiúk is, ami nagyon aggasztó. A gyanúsítottak túlnyomó többsége már több bűncselekményt is elkövetett. Biztosítanunk kell, hogy többé ne adják el magukat mások piszkos munkájának elvégzéséhez. A megelőzés kulcsfontosságú” – mutatott rá a robbantásszakértő.

A támadások mögött álló megbízókat a rendőrség nehezen tudja kézre keríteni, mert általában úgynevezett „bűnügyi brókereknek”, azaz fizetett bűnözői munkák közvetítőinek adják a megbízást, akik csevegőcsoportokban, például a Snapchaten vagy a Telegrammon teszik közzé a felhívást.

A rendőrség azt szeretné, ha ezek az internetes vállalatok többet tennének a platformjaikon folytatott illegális tevékenységek megakadályozásáért. „Jelenleg ezek a digitális platformok nélkülözhetetlenek a megbízások kiadása és a potenciális elkövetők toborzása szempontjából” – áll a rendőrségi jelentésben.

Femke Halsema, Amszterdam polgármestere aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a robbantások számának növekedése túl sokat követel a rendőrség kapacitásaiból, és kevesebb marad más súlyosabb esetekre. Ahmed Aboutaleb rotterdami polgármester pedig úgy vélte, hogy városa „beleroppan” ezekbe az erőszakos bűncselekményekbe. „A rendőrség itt-ott letartóztat néhány gyanúsítottat, de a támadások száma nem csökken. Az sem bizonyul hatékonynak, ha még nagyobb hatósági kapacitást vetünk be, a probléma megoldását szélesebb körben kell megvizsgálni” – nyilatkozott Aboutaleb az RTL Nieuwsnak.

Néhány nappal az európai parlamenti választások után szokatlan és váratlanul gyors konszenzus körvonalazódik a négy legfontosabb uniós tisztség betöltése körül: Ursula von der Leyen (Németország) maradna az Európai Bizottság (EB) elnöke, a portugál Antonio Costa lenne az Európai Tanács (ET) elnöke, a máltai Roberta Metsola az Európai Parlament elnöke, az észt Kaja Kallas pedig a külügyi vezetője, írja a Politico.

Bár még semmi sincs kőbe vésve, a Politiconak nyilatkozó nyolc uniós tisztviselő és diplomata szerint június 17-én, az uniós vezetők informális vacsoráján várható megállapodás. „Kopogjuk le, de ezúttal viszonylag gyorsan mehetnek a dolgok” – mondta az egyik tisztviselő. A források szerint azonban a hivatalos megállapodást valószínűleg csak akkor jelentik be, amikor az uniós vezetők június 27-28-án ismét találkoznak.

Az optimizmusra az ad okot, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek kevésbé áll érdekében, hogy zavart keltsen, mivel súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon, és jobban aggódik a franciaországi előrehozott választások, mint az EU csúcsán történő kinevezések miatt.

A négy név körüli gyors diplomáciai összehangolódás szöges ellentétben áll az európai választások előtti várakozásokkal, amikor Brüsszelben az a hír járta, hogy Macron más jelöltek nevesítését is számba veszi az Európai Bizottság élére. Az Európai Néppárt, amely az európai választások után is a legnagyobb politikai erő marad, Ursula von der Leyennek a második ötéves mandátumot akarja biztosítani. És ha Macron a saját belpolitikai ügyeire koncentrál, szinte biztosra vehető, hogy sikerrel járnak. „Ő a vezető jelöltjük, ők a legnagyobb párt. Ő lesz az első lépés” – mondja egy névtelenséget kérő tisztviselő.

A szocialisták, az Európai Parlament második legnagyobb frakciója akarják nevesíteni a 27 tagországot képviselő Európai Tanács következő elnökét. Costa egyértelműen a befutó a posztért folytatott versenyben. Annyira egyértelmű, hogy már most találgatások folynak arról, ki lesz a kabinetfőnöke. A hét elején Portugália jelenlegi jobbközép miniszterelnöke, Luís Montenegro kijelentette, hogy Lisszabon támogatná Costát a posztra. Costa jelölését azonban jogi problémái bonyolíthatják. Tavaly novemberben lemondott portugál miniszterelnöki tisztségéről, miután az ügyészek gyanúsítottként azonosították egy befolyással való üzérkedéssel kapcsolatos nyomozásban. Costa ellen nem emeltek vádat, és ő ragaszkodik ártatlanságához.

Négy uniós tisztviselő szerint jelenleg az a legkevésbé biztos, hogy ki lesz a külpolitikai vezető. Kaja Kallas észt miniszterelnök érdeklődik a poszt iránt, és ő ideális választás lenne a Josep Borrell utódját kiválasztó liberálisok számára. Az európai választások előtt egyes uniós vezetők attól tartottak, hogy Kallas kizárólag Oroszországra összpontosít, és nem fordít elég figyelmet más régiókra, nevezetesen a Közel-Keletre és Afrikára. Ez az ellenállás azonban azóta elhalványult, és Kallas földrajzilag, politikailag és diplomáciailag is jól illeszkedne a jelenlegi kirakós játékba.

A négy jelölés közül a legkönnyebb Roberta Metsolaé (EPP)  az Európai Parlament élére egy újabb két és fél éves ciklusra. A végső szót azonban nem az uniós vezetők, hanem az Európai Parlament mondja ki.

Bűnösnek mondta ki az esküdtszék Hunter Bident a tiltott fegyverbirtoklás és hamis nyilatkozattétel miatt indult büntetőügyben. A Delaware állambeli Wilmington bíróságán kedden meghozott ítélet szerint Joe Biden elnök fia mindhárom felhozott vádpontban bűnös. Az esküdtszék hétfőn vonult vissza döntéshozatalra és összesen mintegy 3 órán át tartó megfontolást követően egyhangú döntésre jutott, tájékoztat az MTI.

A beszámolók szerint a döntés idején a bíróságon tartózkodott Jill Biden first lady, Hunter Biden nevelőanyja, valamint a Biden-család több további tagja, köztük Valerie Biden, Joe Biden elnök testvére. A múlt hét elején kezdődött bírósági tárgyaláson szintén személyesen vettek részt Hunter Biden hozzátartozói, köztük Jill Biden, aki egy napra férje, Joe Biden elnök hivatalos franciaországi látogatásáról is visszautazott, hogy jelen tudjon lenni a tárgyaláson.

A bűnösséget megállapító esküdtszéki döntés nyomán kiróható börtönbüntetés felső határa 25 év, de jogi szakértők szerint valószínűtlen, hogy a bíró ilyen súlyos büntetést szabna ki, tekintve a vádlott büntetlen előéletét. Az ítélet lehet pénzbírság is.

Maryellen Noreika bíró egyelőre nem közölte, mikor hirdeti ki a büntetés mértékét. Joe Biden elnök közleményben biztosította támogatásáról a fiát, ugyanakkor múlt héten, egy Franciaországban adott interjúban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tervezi-e elnöki kegyelemben részesíteni fiát, amennyiben elítélik.

Hunter Biden ellen szövetségi törvények megsértése miatt emelt vádat tavaly a szövetségi ügyészség különleges ügyésze, David Weiss. A vádirat szerint a most 54 éves férfi 2018 őszén egy revolver megvásárlásakor hazudott az ilyen esetben kötelezően kitöltendő hivatalos nyomtatványon arról, hogy fogyaszt-e kábítószert. A fegyvert 11 napig birtokolta, addig, amíg akkori élettársa, elhunyt bátyjának özvegye, Hallie Biden azt ki nem dobta egy szeméttárolóba, ahol a hatóságok megtalálták. Hunter Biden éveken keresztül küzdött kábítószer-függőséggel, és a bírósági eljárás során az esküdtszék bizonyítottnak találta, hogy ez igaz volt a fegyver megvásárlásának idején is.

Az amerikai törvények szerint a fegyvervásárlás és -birtoklás kábítószer-fogyasztók számára tiltott. Hunter Bidennek szeptemberben Kaliforniában kell büntetőbíróság elé állnia, ahol adótörvények megsértésével vádolják. A vádirat szerint 1,4 millió dollár jövedelme után mulasztotta el az adó megfizetését.

Népszavazást tartottak Szlovéniában, hogy megkérdezzék a polgárokat az eutanázia és a marihuána-fogyasztás legalizálásáról. Az EFE hírügynökség alapján a referendumot az európai parlamenti választásokkal összevonva tartották vasárnap. A hétfői eredmények alapján eutanázia-kérdésben a szavazók 55 százaléka voksolt igennel, ezt támogatja egyébként a balközép kormánykoalíció is.

A marihuána kapcsán a választók 67 százaléka szerint engedélyezni kellene a kannabisz-termesztést orvosi céllal, ugyanakkor a szavazók 52 százaléka szerint a fogyasztását is legalizálni kellene. A népszavazás eredménye nyomán Robert Golob szlovén kormányfő bejelentette, hogy az év végéig kidolgozzák és előterjesztik az erre vonatkozó törvénytervezeteket.

Magyarországon 40,06 százalékos feldolgozottságnáll közölt először adatokat a Nemzeti Választási Iroda a magyar EP-választásokról. Ezek szerint a választásokat a Fidesz-KDNP nyerhette meg 43,77 százalékkal.

A kormánypártokat követi a Magyar Péter nevével fémjelzett Tisza Párt 31,07 százalékkal, bejutó helyen pedig még a Demokratikus Koalíció–MSZP–Párbeszéd pártszövetség 8,23 százalékponttal és a Mi Hazánk van 6,82 százalékponttal – számolt be az Index.

Az első adatok szerint nem jutna be a Momentum Mozgalom, ahogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt se. A jelenlegi számok szerint a 21 EP-képviselő az alábbi módon oszlik el a pártok között (zárójelben a változás 2019-hez képest): Fidesz–KDNP 11 mandátum, Tisza Párt 7 mandátum, Demokratikus Koalíció–MSZP–Párbeszéd 2 mandátum, Mi Hazánk 1 mandátum. Bejutó helyen pedig még a Demokratikus Koalíció–MSZP–Párbeszéd pártszövetség 8,23 százalékponttal és a Mi Hazánk van 6,82 százalékponttal – számolt be az Index.

Az első adatok szerint nem jutna be a Momentum Mozgalom, ahogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt se. A jelenlegi számok szerint a 21 EP-képviselő az alábbi módon oszlik el a pártok között (zárójelben a változás 2019-hez képest): Fidesz–KDNP 11 mandátum, Tisza Párt 7 mandátum, Demokratikus Koalíció–MSZP–Párbeszéd 2 mandátum, Mi Hazánk 1 mandátum.

A helyhatósági választásokon kiélezett verseny alakult ki Budapesten. A szavazatok több mint 55 százalékának megszámlálása után Vitézy Dávid, az LMP Fidesz által is támogatott főpolgármesterjelöltje alig fél százalékkal vezet Karácsony Gergely jelenelgi főpolgármesterrel szemben.  

Franciaországban már szerdán megkezdődött a nyugati szövetségesek második világháborús normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos megemlékezéssorozat, amelyre 25 állam- és kormányfő, köztük Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint III. Károly brit uralkodó is hivatalos.

A francia elnökség tájékoztatása szerint Franciaország történelmének legjelentősebb megemlékezésén a szövetségesek célja egységet mutatni az ukrajnai háború kezelését illetően is.„Tudom, hogy hazánkban rengeteg olyan fiatal van, akik készek ugyanolyan áldozatvállalásra, mint az idősebbek” – mondta Emmanuel Macron. „A növekvő veszélyek idején önök emlékeztetnek arra, hogy mi is készek vagyunk ugyanilyen áldozatokat hozni, hogy megvédjük azt, ami a legdrágább számunkra: Franciaországot és köztársasági értékeinket” – idézi a francia elnököt az MTI.

Joe Biden amerikai elnök, aki szerda délelőtt megérkezett Párizsba, csütörtökön csatlakozik az ünnepségekhez, a brit uralkodóval, Olaf Scholz német kancellárral, Sergio Mattarella olasz államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyetemben.

Az amerikai elnök csütörtökön beszédet mond a normandiai partaszállás emlékhelyein, a Utah és Omaha Beachen rendezendő hivatalos ünnepségeken, ahol a Fehér Ház tájékoztatása szerint 73 ezer bátor amerikai szállt partra, hogy előkészítse az utat Franciaország és Európa felszabadításához. Az elnök üdvözölni fogja a mintegy kétszáz veteránt, köztük ötven amerikait is.

A tájékoztatás szerint Joe Biden megbeszélést folytat ukrán kollégájával, és megvizsgálják, hogyan mélyíthetik tovább az Ukrajnának nyújtott támogatást Oroszországgal szemben.

Oroszországot – amely a tíz évvel ezelőtti megemlékezésen az Egyesült Államok egykori szövetségeseként díszvendég volt – az ukrajnai háborúra hivatkozva a szövetségesek nem hívták meg a 80. évfordulós ünnepségekre.

A francia elnökség a nyugati egységet akarja demonstrálni egy olyan időszakban, amikor egy jelentős katonai konfliktus sújtja ismét Európát. Emmanuel Macron pénteken a hivatalában fogadja ukrán kollégáját, s a tájékoztatás szerint a francia kiképzőtisztek esetleges Ukrajnába küldéséről egyeztet vele.

Joe Biden június 7-én is beszédet mond a normandiai Pointe du Hocban a szabadság és a demokrácia védelmének fontosságáról a Fehér Ház tájékoztatása szerint. Az amerikai elnököt szombaton francia kollégája a legmagasabb protokolláris szinten fogadja a párizsi Diadalívnél, mielőtt megbeszélést folytatnak az Élysée-palotában, amelyet nagyszabású fogadás követ.„Nyolcvan évvel Európa felszabadítása után a háború visszatért a kontinensre. A két elnök ezért megvitatja az Ukrajnának nyújtandó erős és hosszú távú támogatást” – közölte a francia elnökség.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov azonban az évfordulós rendezvények kezdetére időzített, 4207 brit felnőtt bevonásával elvégzett vizsgálatában kimutatta, hogy a fiatal brit nemzedék tagjainak többsége gyakorlatilag nem hallott a nyolc évtizeddel ezelőtt történelmi hadműveletről.

A szerdán ismertetett felmérés résztvevői közül a 18-24 éves korosztály 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kiterjedt ismeretei vannak a partraszállás történetéről, az e korcsoportba tartozó válaszadók 58 százaléka ugyanakkor elismerte, hogy nem túl sokat, vagy éppen semmit nem tud a normandiai invázióról.

A 25-49 éves generációból 44 százalék is azt mondta, hogy alig hallott a partraszállásról.

A hadműveletről a 65 év felettiek tudják a legtöbbet: 81 százalékuk nevezte jelentősnek vagy meglehetősen széles körűnek ismereteit, és csak 19 százalékuk válaszolt úgy, hogy nem nagyon sokat vagy egyáltalán semmit nem tud a szövetséges partra szállásról.

A nyugati szövetségesek 1944. június 6-án minden idők legnagyobb összehangolt haditengerészeti, légi és szárazföldi műveletét hajtották végre az észak-franciaországi Normandia tengerpartján, ahol 156 ezer brit, amerikai, kanadai, francia és nemzetközösségi katona szállt partra az előre kijelölt műveleti övezetekben.

A partraszállást intenzív légitámadások előzték meg, és a német vonalak mögött több ezer ejtőernyős, illetve vitorlázó repülőgépeken érkező katona készítette elő a műveletet.

Becslések szerint az első napon 4400 szövetséges katona halt meg a normandiai partszakaszon, a sebesültek és az eltűntek száma meghaladta a 9 ezret.

Forgalomba hozták szerdán a III. Károly királyt ábrázoló új fontbankókat Angliában és Walesben. Az 5, 10, 20 és 50 fontos új bankókon a királyt szemből mutató portré látható, amelynek eredetije egy 2013-ban készült hivatalos fotó. Az eddig forgalmazott angliai és walesi kibocsátású fontbankók előoldalán a 75 esztendős III. Károly király édesanyja, a 2022 szeptemberében – életének 97., uralkodásának 71. évében – elhunyt II. Erzsébet királynő portréja látható, számol be az MTI.

A néhai uralkodó 1952. február 6-án, édesapja, VI. György király halála után lépett az Egyesült Királyság trónjára, de az arcmását viselő fontbankjegyek csak 1960-ban kerültek forgalomba. III. Károly a második olyan brit uralkodó, akinek portréja a fontbankjegyeken szerepel, a korábbi évtizedekben ugyanis nem az uralkodók képmása volt látható a papírpénzeken.

A Skóciában és Észak-Írországban kibocsátott fontbankjegyek eddig sem II. Erzsébet királynő portréját ábrázolták, de mindegyik változat az Egyesült Királyság egészében törvényes fizetőeszköz. Az új ötfontos hátoldalán Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök, a tízesen az 1817-ben elhunyt angol írónő, Jane Austen, a 20 fontoson J. M. W. Turner XVIII-XIX. századi angol festőművész, az 50-esen a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztelt Alan Turing matematikus portréja látható.

A Bank of England a nyár folyamán több árverést tart, amelyeken alacsony sorozatszámú új bankjegyekre lehet licitálni. Az ebből származó bevételeket jótékonysági célokra fordítják. A brit jegybank közölte: a királyi ház útmutatásának megfelelően, a környezetvédelmi és pénzügyi hatások minimalizálása végett csak igen fokozatosan, az elhasználódott régi bankók kivonásának ütemében bocsátja ki a III. Károly képmását ábrázoló új fontbankjegyeket, így a néhai királynő és a jelenlegi uralkodó portréjával ellátott bankók várhatóan hosszabb ideig egyszerre lesznek forgalomban.

A Bank of England hét évvel ezelőtt elindította a brit készpénzállomány teljes megújítását, és ma már kizárólag polimer alapanyagú bankjegyek kerülnek forgalomba. Ezek élettartama a szakértői vizsgálatok szerint két és félszeresen haladja meg a hagyományos papírbankókét.