Az Európai Unió tagországainak vezetői Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leköszönő elnöke mandátumának ötéves meghosszabbítását javasolják – jelentette be Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben a közösségi oldalán.

Charles Michel, az uniós csúcstalálkozót követően közzétett üzenetében közölte: a tagállamok állam-, illetve kormányfői az európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt (EPP) politikusa, Ursula von der Leyen jelölése mellett az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnököt választották meg.

Az uniós vezetők Kaja Kallas észt miniszterelnököt választották az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének – tájékoztatott az Európai Tanács elnöke.

A három uniós vezető kiválasztásához úgynevezett megerősített minősített többségre volt szükség, amely legalább húsz olyan állam- és kormányfő szavazatából áll, akiknek államai az EU lakosságának 65 százalékát képviselik.

Mivel sikerült lezárni az uniós csúcsvezetők személyéről folytatott tárgyalásokat, Ursula von der Leyennek meghallgatáson kell résztvennie az Európai Parlamentben július közepén, az európai parlamenti választások utáni első, alakuló ülésén. Az EP plénuma ez után szavazhat a jelölt mandátumának meghosszabbításáról, várhatóan július 17-én.

Az uniós vezetők jóváhagyták továbbá a 2024-2029-es időszakra szóló úgynevezett stratégiai menetrendet is, mely rögzíti, hogy az EU milyen irányvonalat és célokat kövessen, illetve a három kinevezett jövőbeni munkáját határozza meg.

António Costa, az Európai Tanács megválasztott elnöke az X-en közzétett üzenetében megerősítette, hogy december 1-jén, Charles Michel hivatali idejének lejártakor elfoglalja új tisztségét.

„Teljes mértékben elkötelezett leszek mind a 27 tagállam egységének előmozdítása mellett. Arra összpontosítok majd, hogy az Európai Tanács által ma jóváhagyott stratégiai menetrendet a megfelelő pályára állítsam, és iránymutatást nyújtsak az Európai Uniónak a következő öt évre” – fogalmazott.
Kaja Kallas észt miniszterelnök a közösségi oldalán megosztott bejegyzésében megtiszteltetésnek nevezte, hogy az uniós tagállami vezetők őt választották kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselőnek. Kallas „óriási felelősségnek” nevezte a megbízatását, és ígéretet tett arra, hogy munkája során az ukrajnai háborúra fog összpontosítani.

„Az Európában zajló háború, a szomszédságunkban és globálisan is növekvő instabilitás most az európai külpolitika fő kihívása” – írta a bejegyzésben.
Kallas örömét fejezte ki, hogy együtt dolgozhat Ursula von der Leyennel és António Costával.
„Uniós főképviselőként a közös európai érdekeket fogom szolgálni. Európának egy olyan helynek kell lennie, ahol az emberek szabadon, biztonságban és jólétben élnek. A munkámat eddig is és ezután is ezek a célok fogják vezérelni” – tette hozzá.

Ursula von der Leyen bejegyzésében megköszönte a támogatást, és örömét fejezte ki, hogy ezt a „különleges pillanatot” megoszthatja Antonió Costával és Kaja Kallasszal. „A következő öt évre vonatkozó politikai iránymutatásaim ismertetése után az Európai Parlamenttől kérek megerősítést a kinevezésemről” – tette hozzá.

A szerdán ismertetett legfrissebb felmérés szerint a brit választók csaknem 80 százaléka kormányváltást szeretne a jövő heti választásokon.

Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök május végén jelentette be, hogy július 4-én tartják a nagy-britanniai parlamenti választásokat. A döntés meglepetést keltett még a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párton belül is, mivel minden felmérés azt mutatja, hogy a konzervatívok jelenleg 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági hátrányban járnak a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt mögött.

Az Ipsos közvélemény-kutató csoport által 1402 brit felnőtt bevonásával elvégzett, szerdán ismertetett országos felmérés szintén a Labour több mint 20 százalékpontos előnyét jelzi. A válaszadók 42 százaléka ugyanis azt mondta, hogy a jövő csütörtöki választáson a Munkáspártra adja szavazatát, a konzervatívokra ugyanakkor csak 19 százalék kíván voksolni, vagyis a Konzervatív Párt 23 százalékpontos támogatottsági hátrányban van a friss Ipsos-vizsgálat alapján.

A felmérés adatai szerint a választók 83 százaléka elégedetlen a konzervatív kormány tevékenységével. Az Ipsos kiemeli, hogy 1979 óta nem mért ilyen rossz eredményt a brit kormányok megítélésében a választási kampányok hasonló szakaszában. Rishi Sunak miniszterelnök munkáját a válaszadók 75 százaléka minősítette rossznak, és csak 20 százalék nyilatkozott kedvezően a konzervatív párti kormányfő teljesítményéről.

Az Ipsos hangsúlyozza, hogy Sunak mínusz 55-ös nettó megítélési egyenlege szintén 1979 óta a legrosszabb eredmény a választási kampányok azonos szakaszát összehasonlítva. Sir Keir Starmer munkáspárti vezető a válaszadók 46 százaléka szerint alkalmasabb a miniszterelnöki teendők ellátására, mint Rishi Sunak. A jelenlegi kormányfőt 21 százalék tartja megfelelőbbnek a tisztség betöltésére, mint Starmert.

Az Ipsos-felmérés résztvevőinek 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kedveli a Munkáspártot, 72 százalék ugyanakkor azt mondta, hogy nem szereti a 14 éve kormányon lévő Konzervatív Pártot. A válaszadók 49 százaléka úgy tartja, hogy a Munkáspárt készen áll a kormányzásra; 71 százalék szerint a konzervatívok nem érdemlik meg, hogy a jövő csütörtöki parlamenti választás után is kormányon maradjanak.

Arra a kérdésre, hogy eljött-e a kormányváltás ideje a jövő heti választáson, összességében 78 százalék válaszolt igennel. Az Ipsos kiemeli, hogy folyamatosan emelkedik az így vélekedők aránya: májusban 73 százalék, az év elején 69 százalék tartotta szükségesnek a kormányváltást.

Alain Berset-t, a svájci államszövetség korábbi elnökét, volt belügyminisztert választotta a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács következő főtitkárának nyári ülésszakán az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) kedden.

Alain Berset ötéves megbízatása 2024. szeptember 18-án kezdődik. A leköszönő főtitkár, korábbi horvát külügyminiszter és európai ügyekért felelős miniszter, Marija Pejcinovic Buric 2019 óta töltötte be a tisztséget, számol be az MTI.

A választásról kiadott strasbourgi közlemény emlékeztet: Alain Berset 2012 és 2023 között a svájci kormány tagja volt. Ez idő alatt kétszer, 2018-ban és 2023-ban töltötte be a svájci államszövetség elnöki tisztségét. Miniszterként 12 éven át vezette a szövetségi belügyminisztériumot. Mielőtt csatlakozott a kormányhoz, 2003 és 2011 között a svájci szövetségi parlament tagjaként dolgozott, 2008 és 2009 között a svájci szövetségi parlament felsőházát jelentő államtanács elnökeként szolgált.

A PACE korábbi közleménye szerint Alain Berset megfelel az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által még 2007-ben felállított követelményeinek, melyek szerint a szervezet főtitkárának állam- vagy kormányfői tapasztalattal kell rendelkeznie, vagy miniszteri, illetve ennek megfelelő szintű magas beosztást kell tudnia maga mögött.

Az 52 éves szocialista politikus a 246-ból 114 szavazattal kapott bizalmat az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésétől. Az Európa Tanács főtitkári posztjára hárman jelöltették magukat: Alain Berset mellett Didier Reynders jelenlegi belga uniós igazságügyi biztos, aki korábban belga külügyminiszer, védelmi miniszter és pénzügyminiszter is volt, valamint Indrek Saar, aki 2015 és 2019 között kulturális miniszterként tevékenykedett az észt kormányban. A keddi szavazás során Saar 85, Reynders 46 szavazatot kapott – tájékoztattak.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsot 1949-ben hozták létre azzal a céllal, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. Magyarország 1990-ben csatlakozott a jelenleg 46 tagot számláló szervezethez.

Öt év vizsgálati fogság után szabadon engedték a brit hatóságok Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak, adta hírül az MTI.

Az 53 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint több mint tízmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Assange együttműködött az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel, akit 35 év börtönbüntetésre ítéltek, és ebből hét évet letöltött, amikor Barack Obama akkori amerikai elnök 2017-ben kegyelemben részesítette.

Julian Assange öt évet töltött kiadatási őrizetben a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben, miután az Egyesült Államok kérte kiadatását a brit hatóságoktól. Az amerikai igazságügyi minisztérium álláspontja szerint ugyanis az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

Három évvel ezelőtt a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta Assange amerikai kiadatását, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének. Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, és ennek a londoni felsőbíróság 2022 decemberében helyt adott, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést.

Assange ügyvédei ugyanehhez a bírósághoz nyújtottak be keresetet azzal a kéréssel, hogy az eljáró bírói tanács engedélyezze a kiadatás tilalmát megsemmisítő bírósági döntés megfellebbezését és a végzés felülvizsgálatát célzó újabb eljárás megindítását. Májusban a londoni felsőbíróság helyt adott a kérésnek, kimondva, hogy Assange-nak jogalapja van az újabb fellebbezés benyújtásához.

A londoni bírói testület március végén az amerikai igazságügyi hatóságoktól jogi biztosítékokat kért egyebek mellett arra, hogy a WikiLeaks alapítóját Amerikában nem ítélik halálra. A bíróság leszögezte: ha az igényelt jogi biztosítékokat nem kapja meg, akkor további elbírálás nélkül engedélyezni fogja a fellebbezést a kiadatást engedélyező korábbi döntés ellen.

Assange ügyvédi stábja azzal érvelt a fellebbezést engedélyező májusi döntés előtt, hogy az Egyesült Államok az igényelt biztosítékokat nem adta meg. A londoni felsőbíróság a múlt hónapban hozott végzésben elfogadta ezt az álláspontot.

A fellebbezésre azonban már nem volt szükség, mivel kedden olyan vádalku született, amelynek alapján Julian Assange elismerte bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben, és ennek nyomán az eljáró amerikai bíróság 62 havi – vagyis a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú – szabadságvesztésre ítéli és a büntetést így letöltöttnek nyilvánítja.

A WikiLeaks portál kedd hajnalban az X portálon közzétett nyilatkozatában bejelentette, hogy Assange már előző este elhagyta a londoni Belmarsh börtönt, ahol 1901 napot töltött egy kétszer három méter területű cellában. A WikiLeaks közzétett egy videót is, amelyen az látszik, hogy Assange a londoni Stansted repülőtéren beszáll egy repülőgépbe.

Assange-t korábban a svéd hatóságok is körözték szexuális bűncselekmények gyanújával, de a körözést végül visszavonták. Assange a svédországi kiadatás elől Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet töltött diplomáciai menedék védelme alatt. Öt éve az ecuadori nagykövet engedélyével a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette és szabadon engedéséig a brit hatóságok fogságban tartották a Belmarsh börtönben.

Hamis, diabétesz elleni gyógyszerek kerültek forgalomba világszerte 2022 óta – figyelmeztetett csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A WHO szerint a világ minden régiójában fennálló problémáról van szó. Az ENSZ-szervezet konkrét példaként 2023 októbere óta tapasztalt eseteket hozott fel Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, illetve Brazíliából, írja az MTI.

A tájékoztatás szerint a szemaglutid hatóanyagot tartalmazó Ozempic eredetitől alig megkülönböztethető hamisítványáról van szó. A gyógyszert az Európai Unióban is forgalmazzák kettes típusú cukorbetegség kezelésére. Mivel a készítmény az éhségérzetet is elnyomja, testsúlycsökkentésre is fel szokták írni az orvosok.

A WHO felhívta arra a figyelmet, hogy a hamisított gyógyszerekben gyakran nincs meg a szükséges mértékű hatóanyag, így a cukorbetegeknél a vércukorszint ellenőrizhetetlen ingadozását vagy akár egészségkárosodást is előidézhet.

A WHO ezért éberségre intette az orvosokat, gyógyszerészeket, valamint a gyógyszerfelügyeleti hatóságokat és a nyilvánosságot. Az Egészségügyi Világszervezet továbbá azt javasolta, hogy a gyógyszereket csakis receptre, patikákban váltsák ki az emberek, és ne rendeljenek a szerekből az interneten. Továbbá az érintetteknek ellenőrizniük kell, hogy az inzulinadagoló tollon helyesen van-e feltüntetve az adagolási skála, a címke szabályosan néz-e ki, s nincsenek-e helyesírási hibák a csomagoláson – hívták fel a figyelmet.

Háborúval fenyegette meg szerdán Ciprust Hassan Naszrallah, a Hezbollah vezetője.

A libanoni síita fegyveres szervezet vezére egy televíziós nyilatkozta során azt mondta, hogy háborús cselekedetnek tekintik Ciprus részéről, ha engedélyezik Izraelnek, hogy területükről katonai akciót indítsanak a Hezbollah ellen, számolt be a Politico alapján a Libertatea.

„Ha megnyitják reptereiket és katonai bázisaikat az izraeli ellenség számára, hogy Libanont támadják, az azt jelenti, hogy a ciprusi kormány részt vállal a háborúban, az ellenállás pedig háborús részesként fog elbánni vele” – mondta Nasszrallah. Hozzátette azt is, hogy a Hezbollah „szabályok nélkül” fog harcolni, ha a fegyveres konfliktus kiterjed.

Az MTI beszámolója alapján a Hezbollah vezére „megbízható forrásokból származó információkra” hivatkozva azt állította, hogy Izrael megpróbál hozzáférést szerezni a ciprusi légitámaszpontokhoz. „Ebben az esetben katonai célpontokká válnak a földközi-tengeri létesítmények” – fűzte hozzá.

Az Irán által támogatott Hezbollah, mint ismeretes, több száz rakétát lőtt ki Izraelre, amióta a Hamász október hetedikén megtámadta. Az izraelieknek magasrangú Hezbollah-parancsnokot is sikerült likvidálniuk. Ciprus – ahol jelentős román és magyar közösség él – csupán 250 kilométernyi távolságra van a libanoni partokról, ugyanakkor a szigetország nem NATO-tagállam.

Aggasztja a NATO-t, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára.

Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg Washingtonban úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, és ezek az országok mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Észak-Koreába érkezett hivatalos látogatásra. Az Egyesült Államok szerint Phenjan ballisztikus rakéták tucatjait és több mint 11 ezer konténer lőszert adott át Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Blinken Putyin észak-koreai látogatásában a „kétségbeesés” jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját.

Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát. Mint mondta, Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. „Ennek véget kell vetni” – tette hozzá.

A NATO főtitkára szerint az észak-atlanti szövetség több mint 20 tagállama teljesíti idén az elvárt 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési kiadást. Jens Stoltenberg több napos amerikai látogatásának első napján tartott beszédében beszélt erről hétfőn Washingtonban.

A szövetség főtitkára a Wilson Center kutatóközpont rendezvényén úgy fogalmazott, hogy „az európaiak többet tesznek a kollektív biztonságuk érdekében, mint akár csak néhány évvel ezelőtt is”. Jens Stoltenberg arra utalt, hogy az adatok szerint Oroszország ukrajnai háborújának megkezdése előtt, 2021-ben, a NATO akkori 30 tagállamából, csupán 6 teljesítette ezt az elvárást.

Jens Stoltenberg hétfőn találkozik Joe Biden amerikai elnökkel, majd kedden tárgyal Antony Blinken külügyminiszterrel és találkozik a szenátus külügyi bizottságának tagjaival, valamint a szenátusban kisebbségben lévő republikánusok vezető szenátorával, Mitch McConnell-lel.

A NATO főtitkára szerdán Kanadában Justin Trudeau miniszterelnökkel folytat megbeszélést, majd csütörtökön ismét Washingtonban lesz, amikor Jake Sullivannel, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadójával találkozik. Jens Stoltenberg amerikai útjának elsődleges célja a NATO júliusi 75. évfordulós csúcstalálkozójának előkészítése, amelyet Washingtonban rendeznek. – MTI