„Egy polgármesternek nem az a feladata, hogy az irodájában üljön”

Zatykó Jácint a 2020-as önkormányzati választások óta tölti be a polgármesteri tisztséget Szentjobbon, az ezt megelőző mandátumban pedig alpolgármesterként tevékenykedett. Az elöljáróval a választások óta eltelt időszakról, fejlesztési terveiről, az önkormányzat által benyújtott pályázatokról és a legsürgetőbb tennivalókról beszélgettünk.

– Eltelt egy év a tavalyi helyhatósági választások óta. Ön az előző ciklusban alpolgármesterként szolgálta a közösségét, aktív, kezdeményező és felelősségvállaló emberként. Mennyire más a polgármesteri szerep?

– A polgármesterség hatalmas felelősség egy olyan embernek, aki becsületesen és lelkiismeretesen dolgozik. Mindenki tudja, hogy nem egy jól fejlődő, működő, sikeres önkormányzatot vettem át, hanem éppen ellenkezőleg: „egy rothadó almát”. A nagy feladat ott van, hogy a semmiből, virágzó és működni tudó hivatalt teremtsek. Ezt nem lehet egyik napról a másikra létrehozni. Az első feladatok között volt, hogy felmértük a hivatal munkaerő-állományát, és annak tevékenységét hatékonyabbá tettük.

– Azt mondja, egy „rothadó almát” vett át. Miben nyilvánul ez meg? Hol kellett azonnal beavatkozni?

– Szinte minden területen megoldatlan, elodázott feladatok hegye várt. Az egyik ilyen a hivatal szegényes, elöregedett gépállománya és felszereltsége. A község területén sok mindent karban kell tartani, ehhez pedig nemcsak emberre, hanem erőgépekre, szerszámokra van szükség. Aki gazdálkodik, az tudja, ha nincs megfelelő traktor az udvarán, akkor meg van kötve a keze.

Ha árkot akarunk ásni vagy tisztítani, területet egyengetni és így tovább, ahhoz nem elég egy ember és egy lapát. Kellenek a gépek, ami rendkívül nagy, de elkerülhetetlen befektetés egy ilyen kicsi önkormányzatnak. A géppark felújításának keretében vásároltunk egy buldoexkavátort, egy útelnyomó grédert, gallyvágót és sok más apróbb eszközt és gépet. Ezek hosszú távú beruházások, sokáig meg tudjuk oldani velük a falugazdaság munkálatait.

– Megválasztása óta többször járt Bukarestben, többször képviselte a közösség érdekeit az ország központi hivatalaiban. Ez a szentjobbiaknak újdonság lehet. Milyen ügyeket képviselt ott és hogyan zajlik egy ilyen út?

– Többször jártam Bukarestben és a jövőben is menni fogok minden esetben, amikor azt látom, hogy többet elérek, mint helyi szinten. Köztudott, hogy mostanáig az RMDSZ több minisztériumban rendelkezett miniszterrel és államtitkárokkal, reméljük, hogy a jövőbenis így lesz. Nekünk vidéki polgármestereknek pedig jó tudni, hogy van ott emberünk, van kihez bekopogni. Az első utam alkalmával Cseke Attilához, a fejlesztési miniszterhez mentem, és pályázati anyagot adtam le utak és utcák aszfaltozására, hidak építésére, árokrendezésre.

A másik fővárosi utamon Tánczos Barna környezetvédelmi minisztert kerestem meg a szentjobbi illegális hulladéktelep miatt. Ez az utam is eredményes volt, hiszen Bihar megyében hiába fordultam bárkihez, csak akkor kezdtek el dolgozni, amikor Bukarestből nyomást gyakoroltak rájuk. A harmadik utamon szintén a fejlesztési miniszternél projektet tettem le egy modern multifunkcionális kulturális központ építésére. Láthatják a szentjobbiak, nagyon fontos az RMDSZ-es képviselet. De nekünk is kell lépni. Meggyőződésem, hogy fejlődést nem lehetaz irodába bezárkózva elérni, hanem menni kell, lobbizni kell a céljainkért és pénzt kell hozni a fejlődésért. Egy polgármesternek nem az a feladata, hogy az irodájában üljön, megvannak az emberei, akik távollétében is tartják a frontot és intézik a dolgokat.

Tudniuk kell, hogy ezek az utak nem luxuskörülmények között zajlanak. Személygépkocsival este indulok és reggelre érkezek meg, majd, ha elintéztem a feladataim, indulok is vissza, és ha a benzin kifogyott, saját költségemen tankolok. Nincsenek drága éttermi vagy szállodai számlák. Ilyenekre nem költünk az adófizetők pénzéből.

– Ön mindig tele van ötletekkel, fejlesztési tervekkel, ha közössége jövőjéről van szó. Milyen tervei vannak rövid és hosszú távon?

– Sajnos az elmúlt két ciklusban semmilyen hosszú távú fejlesztési terve nem volt a községnek. Ez abból látszik, hogy semmilyen dokumentáció nem készült el, amivel el lehetne indulni. Tudják jól, hogy ha valaki például házat akar építeni, akkor először a papírokat kell beszerezni, és nem lehet addig az alapot sem megönteni. Ez így van az önkormányzat esetében is. Mindenkinek tudnia kell, hogy a dokumentációk, hatástanulmányok beszerzése nem egy-két nap, és nem lehet hamar bepótolni a munkát, amit mások nyolc év alatt nem végeztek el. Az idei költségvetésünk nagy részét arra kell fordítsuk, hogy a papírokat beszerezzük, és egyáltalán el tudjunk indulni. Természetesen nagyon sok tervem van. Szeretnék kiépíteni egy gép- és eszközparkot, hogy egyáltalán el lehessen végezni a sok munkát. A gázhálózattal is előrelépést szeretnék elérni, a kanalizálást meg akarjuk oldani, háromszintes kultúrházat építünk, a közvilágítást fejlesztjük, a járdaprogramot folytatjuk, az árkokat rendezzük, a Sváb utcai kutat automatizáljuk, és a parkokat is felújítjuk.

Szeretném elmondani, hogy folyamatosan és sikerrel pályázunk. Az egyik ilyen pályázatunk Szentjobb község útjainak teljes aszfaltozására vonatkozik. Az RMDSZ és Cseke Attila fejlesztési miniszter munkája nyomán úgy néz ki, hogy sikerül nagyon jelentős anyagi forráshoz jussunk az Anghel Saligny-programban. Ezt a pénzt aszfaltozásra szeretnénk költeni, de csak azokban az utcákban, ahol a szennyvízhálózat ki van építve. Ezenkívül szintén az Anghel Saligny-programban benyújtunk pályázatot  a szennyvízhálózat kiépítésére Csuhaj és Farnos falvakban. Ugyancsak sikeresen pályáztunk a Környezetvédelmi Alapból a csanálosi kultúrház felújítására. Ez energiahatékonysági korszerűsítés, amelynek keretében a kultúrház szigetelését és fűtésrendszerét újítjuk fel. Letettünk pályázatot a Fejlesztési Minisztériumhoz a szentjobbi polgármesteri hivatal bővítésére, mivel a jelenlegi épület nagyon zsúfolttá teszi a hivatali munkát. Tetőteret szeretnénk felépíteni, amellyel jelentősen bővülne az igénybe vehető tér.

Az egyik legnagyobb infrastrukturális és kulturális beruházásunk a multifunkcionális kultúrház felépítése lesz, ha sikerül elindítani a papírmunkát az aláírás és az engedélyek beszerzése felé. El kell mondanom, hogy Szentjobbon el volt hanyagolva az utóbbi évtizedben a település telekkönyvezési papírmunkája, nem rendelkezünk általános településrendezési tervvel, ami szükséges egy ilyen nagy épület felhúzásához. Ennek elkészítése 2014 óta húzódik. A telekkönyvezési hiányosságok pedig hátráltatják a multifunkcionális központ haladását, de ha lassan is, teszünk előre lépéseket. A feladatok tehát hegyekben állnak, amelyekhez forrást és eszközt kell találni.

– Magánemberként is sok öröm érte. Megosztaná velünk?

– Feleségemmel, Kittivel, itthon élünk Szentjobbon. Ő biztos hátteret jelent a számomra. Most már hárman vagyunk, sokan tudják, hogy kislányunk született. Dezidériának hívják, ami óhajtott gyermeket jelent.