Szokatlanul kevesen gyűltek össze március 13-án Székelyhídon, a Petőfi Sándor Elméleti Líceum előtti kis téren az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójára emlékezni, a tömegrendezvényeket tiltó rendelet hatására. A forradalom ikonjaként is elismert költő nevét viselő iskola előtt idén csak Béres Csaba polgármester mondott ünnepi köszöntőt. „Mióta szabadon ünnepeljük a magyar szabadságharc és forradalom kitörésének évfordulóját, talán először történik meg, hogy nem vagyunk nagy tömegben együtt, megmutatva összetartozásunkat, a közösségünkben rejlő erőt” – mondta a városvezető. Emellett arra ösztönözte a megjelenteket, hogy ne mondjanak le az ünneplésről otthon sem. „Ezúttal otthon vagy kis csoportokban emlékezzünk azokra, akik életüket adták egy nemes eszméért. […] Fogjunk végre össze és éljünk úgy, hogy ne legyen hiábavaló akkori szent áldozatuk. Kokárdát otthon is fel lehet tűzni, így lélekben együtt tudunk lenni nemzettársainkkal, hiszen 1848 márciusa a reményt, a megújulást, az új utat kereső, bátor közösség egységét jelenti” – bátorított az elöljáró.

Az ünnepi gondolatok elhangzása után a jelenlevő intézmények és szervezetek képviselői megkoszorúzták Petőfi Sándor mellszobrát. A polgármesteri hivatal nevében Béres Csaba, majd a városi és a nagykágyai iskolák igazgatói, Barta Imre és Karancsi Béla rótták le tiszteletüket, azután a Scola Nostra Egyesület (Pap József), az RMDSZ székelyhídi szervezete (Fekete Katalin és Bokor Ferenc), az Érmelléki Turizmusfejlesztő Egyesület (Tiponucz Tibor és Füzesi Mónika) képviselői helyezték el koszorúikat a szobor talapzatánál.

A megemlékezők a rövid szertartást a magyar Himnusz eléneklésével zárták.

Együtt készítettek kokárdákat a nyugdíjasok és gyerekek

Közösen készült az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének tisztelgő megemlékezésre a székelyhídi nyugdíjas kör és a Braun Ildikó vezette helyi kézműves gyermekcsoport. A magyar kultúrában e kis háromszínű szalagrózsa a forradalom és szabadságharc fő szimbóluma, amelyet minden megemlékezéskor mellükre tűzve viselnek a magyar emberek. Épp ezért az idősebbek kokárdát varrtak a városi ünnepség résztvevői számára, míg a gyerekek egy kézben fogható háromszínű díszt, pálcikára tűzött virágot és madarat készítettek színes papírokból. A történelmi események 172. évfordulójára szervezett székelyhídi megemlékezés minden résztvevője gazdagodott egy közös élménnyel és egy kokárdával, amelyet ünnepség nélkül is feltűzhetett kabátjára igény esetén.


Írta: Ér hangja