Régi mesterségek nyomában

Sikeresen záruló múltmentés az Erasmus Plus nemzetközi program égisze alatt

A régi mesterségek megismerése és jövedelemforrássá alakítása volt a fő célja az Ér Hangja Egyesület Erasmus Plus nemzetközi csereprogramjának. A Székelyhídon lezajlott ifjúsági rendezvényen négy ország huszonnyolc fiatalja vett részt.

Egyesületünk negyedik alkalommal szervezett ilyen eseményt, az idei program témájának pedig a régi mesterségeket és azok értékesítését választották. Így lett a program címe A múlt mesterségei, a jövő forrásai.

A görög, litván, magyarországi és romániai fiatalok a teljes tavaszi hét minden napján más-más hagyományos mesterséget ismertek meg, emellett igyekeztek megtalálni a motivációt, a lehetőséget arra, hogy ezek a foglalatosságok jövőbeni jövedelemforrást is jelenthessenek. Ehhez ötletforrásként tekinthettek a program azon pontjaira, amelyek által megismerkedtek egymás országának hagyományos mesterségeivel, mint a litvániai borostyánékszerek készítése, a görög szivacshalászat, a fazékfoldozás vagy a kerékgyártás.

Mint ahogyan az lenni szokott, a program első napján egymással, a programmal, a várossal ismerkedtek a fiatalok, ami a nemzetközi estben teljesedett ki, majd az estig tartó körtáncokban és beszélgetésekben. A program második napján a vállalkozás, de főként a marketing mikéntjéről Pósa Tibor, a Romániai Vállalkozásokért Egyesület munkatársa tartott rövid előadást a résztvevőknek. Elhangzottak szükséges alapinformációk, majd élvezetes piactéri játékkal leshették el mire is kell figyelni, ha az ember régi foglalkozást akar reklámozni és megélni belőle.

A régi mesterségek megismerése a méhészkedésbe történő betekintéssel kezdődött. A közel harmincfős csapat egy székelyhídi méztermelőt látogatott meg, aki a szakma szépségeiről és nehézségeiről is mesélt, miután a munkaeszközök kézről-kézre jártak. Következett a házi levestészta készítése, amit a helyi Braun Ildikó útmutatásaira gyúrtak, nyújtottak, vágtak és pödörtek a fiatalok, majd a nemezelés, amiben a Nagyváradról érkezett Faragó Emese óvónő vezette türelemmel a számára megszokottnál idősebb korosztályt. A heti műhelymunkák sorát az érkeserűi Balajti Irén társaságában zárták a résztvevők, a szombat délelőtt ugyanis a szőnyegszövés és más, kisebb méretű tárgyak szövögetésével telt.

A szövést előbb a nagy, majd kisebb szövőkereteken lhetett kipróbálni

A különböző foglalkozások során díszes fakanalak és nagyobb, tematikus faragások készültek, szélesmetélt a magyar estre a túrós csuszához, telefontokok gyapjúból és kisebb-nagyobb szőtt táskák. Az egyik régi mesterséget a városon kívül, tájházlátogatásokkal egybekötve ismerhették meg a külföldiek. A projekt ötödik napján ugyanis a szalacsi zsellérházba, majd a gálospetri tájházba tett látogatást a színes csapat. Mindkét helyszínen a házigazda dr. Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos idegenvezetését élvezhette a társaság. Szalacson láthatták élesben a székfonást az ifjak – nagy szerencséjükre, hiszen a faluban csak egyetlen ember műveli e régi mesterséget.

A lányok várták, hogy az erős fiúk kinyújtsák a csigának való tésztaleveleket

A felfedezett mesterségekről minden nap végén történt értékesítési ötletbörze, és született egy háromrészes leírás, amelyek a foglalkozást művelő személy rövid élettörténetét, a munkafolyamatokat és a tevékenység bevételi lehetőségeit írták le. Ezekből az írásokból és a hozzájuk tartozó képekből állt össze egy tizenkét oldalas tájékoztató füzet, aminek minden részletét a programban résztvevő görög, litván, magyarországi és romániai csapatok tagjai állították össze, figyelve az adatok pontosságára, a tájékoztató ízlésességére – mindezt úgy, hogy ezen a téren egyikük tanulmányai vagy szakmai tapasztalatai sem voltak relevánsak. A kiadvány bemutatását a program utolsó napjára, vasárnapra szervezték meg a fiatalok a programvezetők segítségével, a székelyhídi múzeum épületében. Az esemény, amely nem csak egyszerű füzetlapozgatásból állt, mindenki számára nyitott volt. Aki eljött, a brosúrán kívül fából készített, öntapadós korongot kaphatott kézbe, amelyen a programban képviselt országok lobogói olvadtak egybe. Volt ének és zeneszó a litván csapatnak köszönhetően, majd a közönséget táncra hívó görög körtánc is. A főszervező Ér Hangja Egyesület elnöke, Aszalós Tímea örömét fejezte ki az iránt, hogy a hét alatt a közel harminc résztvevő igazi csapattá formálódott. A később felszólaló Béres Csaba polgármester pedig kihangsúlyozta a megjelentek számára, hogy a helyi civil egyesület a kisrégióban egyedülálló munkát végez a nemzetközi programok szervezésével. A brosúra bemutatója után a nap hátralevő részében a résztvevők már a program lezárásával, hivatalos kiértékelésével, és a jövőbeni közös programok szervezésével foglalkoztak, kiemelve, hogy milyen fontos célokat, ötleteket, barátságokat kaptak az egyhetes rendezvény ideje alatt.

A csereprogram megvalósulását a székelyhídi Ér Hangja Egyesület sikeres projektjének köszönhetően az Európai Unió Erasmus Plus Programja támogatta.