Bihar megyében sikeresen pályáznak a fiatalok

Gazdák lehetőségeiről, törvényjavaslatokról értekeztek az Érmelléki gazdafórum hallgatóságával

A decemberi ünnepi készülődés közepette sem terelődött el a figyelem a gazdatársadalomról, a földből élők problémáiról, lehetőségeikről. Ennek fényében szervezték meg az Érmelléki gazdafórum elnevezésű találkozót december kilencedikén Székelyhídon.

A helyi polgármesteri hivatal dísztermében megtartott szakmai konferenciát az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Bihar megyei szervezete, valamint Székelyhíd város önkormányzata szervezte. A neves szakelőadók mellett több gazda is jelen volt a rendezvényen, akik kérdéseket intézhettek az előadókhoz.

Elsőként Béres Csaba polgármester köszöntötte a megjelenteket, örömét fejezte ki afölött, hogy Székelyhíd város helyszínéül szolgálhat a találkozónak. Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy sokrétű változásokat hozhat a jövő esztendő. Éppen ezért januártól további találkozókat szerveznek, hisz akkorra már további fejleményekről is beszámolhatnak, a törvénykezési folyamatok beindulnak, amelyek következményei érinteni fognak mindenkit. A találkozó jelentőségét mutatta, hogy Szabó József megyemenedzser is jelen volt a helyszínen, üdvözlő szavai mellett sok sikert kívánt mindenkinek. Ezután sorra szólította házigazdaként a szakmai előadókat a képzeletbeli pulpitus elé Boda Gergely Zoltán, az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség irodavezetője.

Módosítanák az erdészeti és a napszámostörvényt
Elsőként Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja a törvényhozási munka kulisszái mögé nyújtott betekintést, vázolta azokat a nehézségeket, amelyekkel tevékenységük során szembekerülnek. Beszélt azokról az előterjesztésekről, amelyeket az RMDSZ nyújtott be, például, hogy a 90 napos napszámostörvényt 180 napra módosítsák. Azt is elmondta, hogy az erdészeti törvényen, ami sürgősségi kormányrendelettel jelent meg, igyekeznek javítani, hisz akut fahiányt eredményezett. Az elhullott állati tetemek elszállítása és megsemmisítése megoldatlan országos szinten, most dolgoznak ennek a megoldásán is. Nyomást éreznek arra vonatkozóan, hogy csak a nagy farmokat támogassák hathatósan, mindeközben a kis gazdaságok háttérbe szorulnának. Említette a szövetkezetek létrehozásának fontosságát, hisz a néhányhektáros gazdaságok életben maradása, fejlesztése elképzelhetetlen másként.

Fándly Marius, az adóhivatal (ANAF) Bihar megyei aligazgatója a 2018-ban esedékes adóváltozásokat ismertette. Szólt a személyi jövedelemadó 16-ról 10 százalékra való csökkentéséről, ami 4,8 millió munkavállalót érint. A társadalombiztosítás kifizetése áthárul a munkavállalókra. A változtatásokat a költségvetési hiány indokolja a szakértő szerint, aki megnyugtatott mindenkit, hogy a nettó fizetések nem fognak csökkenni, a minimálbéresek 98 lej többletbevételre számíthatnak.

Florian Pavel, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Bihar megyei fiókvezetője az általa vezetett intézmény működési struktúráját vázolta.

Kiderült, hogy a megyében nyolc kihelyezett irodájukban fogadják azon ügyfeleket, akik 50 hektárnál kisebb földterülettel rendelkeznek, míg az ennél nagyobb bortokok tulajdonosai a megyei központban adhatják le a támogatásokért való folyamodványukat. Kivetítőn grafikonos kimutatásokkal láttatta a kérelmezők számát, az adott földterületet, a kifizetési módozatokat, valamint az ellenőrzési mechanizmust. Ez utóbbi az adott terepen és légi felvételek útján történik. A támogatási rendszer az 50 hektáron felüli területek elérése felé „tereli” a gazdákat, számukra nyújtva nagyobb perspektívát – egyértelműsített az ügynökség vezetője.
Sebestyén Csaba Hargita megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, az RMGE országos elnöke a pályázati lehetőségeket ecsetelte. A területalapú támogatás minden gazda számára elérhető, míg a pályázati rendszer által biztosított pénzöszszegek behatároltak. Ezért fordul elő gyakran, hogy bár a leadott pályázati paraméterek hibátlanok, mégsem tudják biztosítani annak finanszírozását.

A sikeres gazdálkodás nem birtokméret függvénye
Sebestyén érintőlegesen szólt a gazdaegyesület történetéről is, amelyet eredetileg 1844-ben alapítottak, majd 1990-ben szervezték újjá. Jelenleg tizenkét megyei szervezetben, 170 gazdakör működik, tagságuk száma 20 ezerre tehető. Az általuk megjelentetett Erdélyi Gazda szaklap révén naprakész információkkal látják el a gazdákat. A közös agrárpolitika uniós szinten való fenntartása fontos számunkra, hisz számtalan lehetőséget ad, nemcsak a támogatások terén, hanem munkahelyteremtés, környezetvédelem és sok más tekintetben is – jelentette ki Sebestyén.

Ezen a területen is vannak hazai ellenlábasok. A nagygazdaságok egyre inkább dominálnak Romániában, a támogatások 40 százalékát a gazdák 98 százaléka kapta, míg a maradék 2 százalék vitte el a többi 60 százalékot. Az eredményességi mutatók szerint Olaszország az elmúlt évben a második legjobb eredményt érte el az EU-ban, pedig ott kis területekkel rendelkeznek a farmerek, ez is bizonyítja, hogy nem a nagygazdaság az eredményesség feltétele. Sőt, ahol nagygazdaságok működnek, azokon a területeken érezhetőbb a szegénység. Az RMDSZ álláspontja a kis és közepes gazdaságok, családi vállalkozások segítése – nyomatékosított a RMGE országos elnöke. A 2020 utáni uniós gazdaságpolitikáról szólva elmondta, hogy ők a jelenlegivel ellentétben a támogatások egyenlő elosztását preferálják. Manapság van olyan uniós ország, ahol a 800 eurót is eléri a hektáronkénti területalapú támogatás mértéke, míg Romániában ennek alig a 20–25 százalékát kapják meg a gazdák.

Céljaik között szerepel szaktanfolyamok további fejlesztése, sokrétűbbé tétele. A RMGE eddig már hatezer személynek nyújtott szakirányú képzést, a generációváltást ilymódon is támogatják. Bihar megyében a fiatal gazdáknak való segítségnyújtás kiemelkedően jó az ország más vidékeihez képest. A megyében a sikeresen pályázott fiatalok száma 2017-ben megnégyszereződött 2015-höz képest – hangzott el.
Póti Csaba, a Bihar megyei pályázatíró és -kezelő igazgatóság igazgatóhelyettese a Leader-program hathatós támogatását ecsetelte. Biharban 12 Leader akciócsoport működik. A határmenti Leader-csoport a legnagyobb területi és számbeli egység, ebbe sorolt be a térség két városa, Székelyhíd és Érmihályfalva is. Jelenleg három aktív kiírásuk van, amelyek a gazdaságok fejlesztésére, fiatalok támogatására és piacerősítésre fókuszálnak.

Nagy Miklós, a RMGE Bihar megyei elnöke a falugazdász programról tartott tájékoztatót, ami szerinte komoly politikai háttérmunka eredménye. Itthon építsük a jövőnket, mondta, ezt segíti a magyar kormány hathatós anyagi jelenléte is, amely 15 ezer eurós összeg pályázati úton való elnyeréséhez nyújt anyagi fedezetet. Ennek eléréséhez az eddigiekhez képest jóval könnyebb feltételeket szabtak.

RMDSZ-javaslat: aki munkaképes, ne kapjon szociális segélyt
Szabó Ödön képviselő elmondta, hogy az RMDSZ az üzemszintű gazdálkodást nem úgy képzeli el, hogy egy kézben összpontosuljanak hatalmas földterületek, hanem a gazdatársadalom sokrétűségét, a kistermelők összefogását részesítik előnyben. Ki kell dolgozni egy földbirtoklási törvényt, amelyben meghatároznák a tulajdon felső határát. A képviselő szólt a szakiskolai rendszerben tapasztalható pozitív átalakulásokról, a duális képzés bevezetéséről. Mostantól a mezőgazdasági minisztérium is részt vállal az oktatás támogatásában. Szükség is van minderre, hisz nagy a munkaerőhiány. Az érdekvédelmi szövetség 2018-ban törvényjavaslatot szándékszik benyújtani a szociális és a közmunkarendszerre vonatkozólag, amelynek lényege: aki munkaképes ne kaphasson segélyt. Ilymódon a mezőgazdaságban jelen lévő munkaerőhiányon is lehetne enyhíteni. A képviselő sokatmondó ténnyel is előrukkolt: Romániában 4,8 millió munkavállalót tartanak nyilván, Magyarországon 4,4 millió az alkalmazottak száma, de a közmunkásként foglalkoztatottakkal ott is elérik 4,8 milliót. Csak éppen Magyarországnak feleannyi a lakossága, mint Romániának. Ez pedig hatalmas terhet ró az ország fizetőképességére – fejtette ki Szabó Ödön.
A hallgatóság köreiből érkezett felvetések megbeszélése után közös ebédre invitálták a résztvevőket. A szervezők dicséretére legyen mondva, hogy nem feledkeztek meg a városban működő Gyermek Jézus Otthon lakóiról sem, egy-egy meleg étellel kedveskedtek az ott élő gyermekeknek.