Amikor esténként négyen-öten összeültek egy kis poharazgatásra Feri bácsi műhelyében – pálinkafőzés vagy a bor kiforrása utáni kóstolóra –, nem hiányzott a jókedv sem. A tágas asztalosműhelyben, a bútordarabok mellett, a falnak támasztva állottak a legyártott koporsók. Borozgatás közben, miután párszor már lenéztek a pohár fenekére, kezdődött a viccelődés. Lajos volt minden bolondság kezdeményezője. Így szólt Mukihoz, aki a kórháznál dolgozott, sok történettel szórakoztatta a társaságot, sok bolondságra is kapható volt:
– Te Muki, ez a te méreted, nem próbálod ki?… – bökött kezével az egyik koporsó felé, majd odament, a földre fektette, egy kis forgácsot is tett belé, hogy puha legyen a fekvéshez.

A hatvanas években szokás volt a téli délutánokon a csoportos családi szülőlátogatás, kiváltképpen akkor, ha azt egyik-másik szülő meghívása előzte meg. Jól tartotta magát a hideg, amikor a kis csoport elindult a Kishegy oldalán a megbeszélt szülőlátogatásra. Az akkor még nem volt teljesen beépítve, sok helyen magas hóban kellett lépegetni. A megbeszélt szülőnél bizony hosszúra nyúlt a látogatás, ami nem volt csoda, mert frissen rántott hússal és piros ürmösborral fogadták a látogatókat – persze az ilyesmi csak kivételes látogatóknak jutott ki! A tanárok kis csapatát nem nagyon kellett kínálgatni a nagy darab rántott húsokkal, jó ideig mindenki kedvére szedhetett az asztalra tett tálból. Finom, puha kenyér volt mellé, de többen csak anélkül ették jóízűen, közben a teletöltött poharakból leöblítették a zamatos borral, amit a vendégek vég nélkül dicsértek.

Az ötvenes évek elején a rajoni fogyasztási szövetkezet központjában több mint száz ember dolgozott: tisztviselők, kereskedők, iparosok és munkások. Valóságos aranykora volt a szövetkezeti mozgalomnak, pezsgő élet a község minden területén. Felemelő érzés volt a szövetkezet dolgozójának lenni. Munka közben sem hiányzott a jókedv és a tréfa, de a dolgozók nagy részének nem is volt megszabott napi munkaidős programja. Azt kérték csak, hogy a munkáját mindenki végezze el! Bizony megesett az ízléstelen viccelődés és tréfálkozás is…  Áldozata lett az efféle megpróbáltatásnak Emil, a szövetkezet könyvelőségének „Kisokosa” , ahogyan nevezték. Rövidlátása miatt tréfálták meg…