Pozsony Margit néni mesél a II. világháború érmelléki történéseiről

Visszaemlékezni a múltra annyit jelent, hogy egy kicsit mélyebbre engedni azt a gyökeret, amelyik foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy az utánunk jövő nemzedék itt ragadjon. Pozsony Margitka néni gyermekként élte meg a világháború viszontagságos időszakát. A vele folytatott beszélgetésből sok mindenre fény derül, sok elhallgatott igazságra, sok megpróbáltatásra. De mindennek ellenére olyan megbocsátó és megbékélt, nyugodt arccal meséli a megpróbáltatásokat, mintha azt üzenné: „megbocsátani a legjobb dolog a világon”. A napjainkban 76. életévét taposó idős hölgy másik nekünk szóló üzenetét Goethe örökérvényű idézetével lehet leginkább kifejezni: „a legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk, gyökerek és szárnyak”.