Az európai uniós támogatásokról volt szó a Partiumi Falugazdász-hálózat gazdatalálkozóján a városi múzeumban szeptember 4-én. A legfrissebb pályázati lehetőségekről Kun Attila pályázatíró tájékoztatta és tanácsokkal látta el a jelenlévőket. Antal József székelyhídi falugazdász elmondta, szeptemberben két pályázat indult: az első a negyven év alatti, céggel rendelkező gazdáknak szól, a második pedig a kisgazdaságok fejlesztését célozza. A pályázat november 26.-ig tart, viszont minél hamarabb tájékoztatni szerették volna a gazdákat a lehetőségekről. Abban bizakodva tartották meg a gazdatalálkozót, hogy minél többen pályáznak majd,  hiszen ezek a támogatások sokat jelentenének a gazdaság jövőjét illetően.

Az évek során többféle szőlőszaporítási módot kipróbáltam: a venyige bujtását, a földbe történő dugványozást és a vízben való gyökereztetést is. Az én tapasztalatom az, hogy a vízben történő gyökereztetés a legeredményesebb, így ehhez szeretnék néhány gyakorlati tanácsot, tippet adni azoknak, akik kedvet éreznek a szőlőszaporításhoz.

A sikeres szőlőgyökereztetés lépései:

1. A szőlőfajták kiválasztása és a vesszők megszedése

A gyökereztetésre szánt vesszőket több helyről is beszerezhetjük, ahol finom szőlőt találunk, melyet szeretnénk a házunk táján meghonosítani. A szőlővesszőket megszedhetjük ősszel vagy tavasszal is. Ha ősszel szedjük meg a szőlővesszőket, akkor ezt még a fagyok beállta előtt tegyük meg és a vesszőket tároljuk pincében. Ha tavasszal szántuk rá magunkat a szőlőszaporításra, akkor a vesszőket még addig metsszük le, míg azok meg nem indulnak, amit időjárástól függően február végétől március végéig megtehetünk.

A gyökereztetéshez metsszünk le kb. 80–120 cm hosszú, egészséges, közepes vastagságú vesszőket. Ha több szőlőfajtáról gyűjtünk vesszőt, akkor érdemes ezeket felcímkézni, hogy később tudjuk, hogy melyik vesszőnk milyen fajta szőlőt fog teremni.

Földalapú támogatások intézése

A Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül történő földalapú támogatás iránti kérelmeket 2020. május 15-től, munkaidőben lehet benyújtani a székelyhídi polgármesteri hivatal illetékes irodájában.

Figyelem! A koronavírus okozta megszorítások következtében az irodában egyszerre csak egy személy tartózkodhat, a többiek a porta előtt kell várakozzanak a sorukra. Az irodába belépőknek kötelező az arcot és szájat eltakaró maszk és védőkesztyű viselete!

Kérjük, szóljanak azon ismerőseiknek is, akikhez esetleg nem jut el ez a hír.

A vidékfejlesztési szakemberek tanácsadással, információkkal állnak a húsállattartók mellé is

Rendszeresen összeülnek a partiumi falugazdászok, hogy átbeszéljék a fontosabb problémákat, terveket, tennivalókat. A magyarországi kezdeményezésre és támogatással létrejött kísérleti program legfőbb feladata a szaktanácsadás és tájékoztatás, ami igen nagy segítséget jelent a kisebb és nagyobb gazdaságoknak egyaránt. A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesületben tevékenykedő Szatmár, Szilágy, Bihar és Máramaros megyei tizenhét tag között van állatorvos, agrármérnök, kertészmérnök is.

Az év eleje dolgosan telik, hisz megkezdődött a szarvasmarha-összeírás is, mely a mi régiónkban Gődér Imre érköbölkúti falugazdász irányításával működik. Az ötlet a nagykárolyi Barta Károly állatorvos, falugazdász kolléga fejéből pattant ki, akinek már régóta szíve vágya egy hasonló volumenű program. Megalapították a szarvasmarhatartók egyesületét, a feltérképezés jelenleg is folyik, hisz a falugyűléseken a helyi gazdák adatlapokat töltenek ki, melyek pontos információkkal szolgálnak a falugazdászoknak a szarvasmarha-tenyésztés aktuális helyzetéről. A program kifutási ideje a remények szerint április lesz, amikor is az adatok összegzése után a részvételüket kifejező gazdák beiratkozhatnak az egyesületbe. Az utóbbi években nagymértékben megapadt, szinte a felére csökkent a szarvasmarha-tenyésztés mértéke. Ez a program összefogja és segíti a húsmarhákat tartó gazdákat a tenyésztésben, értékesítésben.

Takarmányozásról tájékoztattak és bemutatták vállalkozásukat az állateledel-előállítással és -forgalmazással foglalkozó mezőpetri agrárvállalkozás vezetői Székelyhídon március 14-én. A találkozót Antal József helyi falugazdász és Nagykároly vidékéért felelős munkatársa, Bartha Károly szervezték meg az érmelléki állattenyésztők és ehhez kapcsolódó üzleti vállalkozók számára.

A céget képviselő szakemberek közül elsőként a cégvezető mutatta be hogyan is indult vállalkozásuk 2006-ban, és hova tudtak fejlődni pályázati forrásokból, hogy saját tápkeverékeket tudjanak előállítani. A szót a cég tápszakértő tanácsadója vette át. Az előadó kihangsúlyozta: a takarmányok ugyanazokat a vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazzák, mint amilyeneket az emberi szervezet is magához vesz a táplálkozás során, a hormonhozzáadásos takarmányozás pedig tévhit, hiszen rég tiltott eljárás. Az állatok hatékony tenyésztését a kellő mennyiségek és tápértékek pontos beállításával érik el a tenyésztők. Szó esett emellett a génmódosított és nem génmódosított összetevők közötti különbségekről, majd a szakértő a jobbára vegyésznyelven íródó termékcímkék értelmezésében segítette a hallgatóságot. A cégvezető ezután árajánlatokat adott át a gazdáknak és vállalkozóknak, majd azok megvitatása, kötetlen eszmecsere zárta a találkozást. A tájékoztatónak városunk polgármesteri hivatala adott helyet.

Gazdák lehetőségeiről, törvényjavaslatokról értekeztek az Érmelléki gazdafórum hallgatóságával

A decemberi ünnepi készülődés közepette sem terelődött el a figyelem a gazdatársadalomról, a földből élők problémáiról, lehetőségeikről. Ennek fényében szervezték meg az Érmelléki gazdafórum elnevezésű találkozót december kilencedikén Székelyhídon.

A helyi polgármesteri hivatal dísztermében megtartott szakmai konferenciát az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Bihar megyei szervezete, valamint Székelyhíd város önkormányzata szervezte. A neves szakelőadók mellett több gazda is jelen volt a rendezvényen, akik kérdéseket intézhettek az előadókhoz.

Amikor a megfelelő időjárás és a jó gazdaszellem találkozik

Az idei év mezőgazdasági eredményeiről kérdeztük a hegyközszentmiklósi Buda Gábort, a Buda Agro Kft. vezetőjét, aki mindig is vonzódott a mezőgazdasághoz. Ez irányú tanulmányait Szilágysomlyón végezte, ahol le is érettségizett.

Ebben az évben 130 hektáron gazdálkodott társulásos formában, ami a következőképpen oszlott meg: búza, kukorica, napraforgó 40–40 hektáron és körülbelül 10 hektáron tritikálét termesztettek. Ezekkel a növényekkel a következő hektáronkénti termésátlagokat sikerült elérni: búzából 65 mázsa, napraforgóból 30 mázsa, kukoricából 90 mázsa (az utóbbi tíz évben nem volt ekkora termés), a tritikálé körülbelül egy szinten volt a búzával.

Meghívás ismeretterjesztő előadásra

A „Rovartanya – egy gazdaságos és környezetbarát módszer a fenntartható földművelésért” egy új, Romániában először bemutatkozó kezdeményezés, amelynek célja az agrár-ökoszisztémák pusztulásának mérséklése, az élőhelyek megőrzése a beporzó- és ragadozó rovarfajok aktív védelmével és fenntartható módszerek népszerűsítésével. A rovartanyákról Sike Tamás biológus tart ismeretterjesztő előadást április elsején pénteken, 12 órától a Székelyhídi halász-vadász múzeumban.