A növénytermesztők sikeréve volt

Amikor a megfelelő időjárás és a jó gazdaszellem találkozik

Az idei év mezőgazdasági eredményeiről kérdeztük a hegyközszentmiklósi Buda Gábort, a Buda Agro Kft. vezetőjét, aki mindig is vonzódott a mezőgazdasághoz. Ez irányú tanulmányait Szilágysomlyón végezte, ahol le is érettségizett.

Ebben az évben 130 hektáron gazdálkodott társulásos formában, ami a következőképpen oszlott meg: búza, kukorica, napraforgó 40–40 hektáron és körülbelül 10 hektáron tritikálét termesztettek. Ezekkel a növényekkel a következő hektáronkénti termésátlagokat sikerült elérni: búzából 65 mázsa, napraforgóból 30 mázsa, kukoricából 90 mázsa (az utóbbi tíz évben nem volt ekkora termés), a tritikálé körülbelül egy szinten volt a búzával. Ezekhez az eredményekhez nagyban hozzájárult a lehullott csapadék mennyisége és eloszlása is, mivel nem egyszerre hullott le 20 liter eső, majd utána semmilyen csapadék sem esett, hanem úgy a mennyiség, mint az eloszlás is megfelelő volt a növények számára.

Mindezek mellett minden kultúrából több fajtát vetett: kukoricából a Dekalb-, Pioneer-, valamint Syngenta-mag került a földbe. Ezek közül a Pioneer-fajtának volt a legnagyobb a terméshozama, bár nehezebben érte el a kívánt érési szintet. Ellenben a Dekalb-fajták akár 2-3 százalékkal kevesebb nedvességtartalommal rendelkeztek betakarításkor, mint a Pioneer. Napraforgóból a Syngenta Neoma volt verhetetlen a szentmiklósi határban, míg búzából a KWS által forgalmazott Exotic volt a nyerő. Ez köszönhető a bő termésnek és az elért minőségi szintnek is.

Vaddisznók, őzek, gyomok okozta károk
Az év folyamán szembesültek gondokkal is. Például a kukoricavetéseket a vaddisznó károsította közvetlenül vetés után, kitúrva a kukoricaszemeket a földből, egészen betakarításig folytatva a károkozást. A napraforgó táblákban az őzek okoztak hatalmas károkat: leharapták, kicsípték a növény hajtásának közepét.
Növényi kártevők is jelen voltak egész évben, de ezeket kezelték, gyomirtózták. A „slágergyomok” kategóriájába tartozik a vadcirok, amely néhány évvel ezelőtt még nem is létezett a szentmiklósi határban, mára viszont már számolni kell vele. Ez a gyom szaporodik úgy magról, mint gyökérről. Ennek megelőzésére aratás után totális gyomirtóval szórják le a tarlót, következő évben gyomirtózzák a kukoricavetéseket, és bár ideiglenesen sikerül kiirtani, mégis mindig újra megjelenik a földeken. A másik nehezen kontroll alatt tartható gyomnövény a szerbtövis, amit a hétköznapokban csak „sündisznócska” néven emlegetünk. A régebben problémát okozó gyomok, mint például a muhar, mára már egész jól kordában tarthatóak.

Megfelelő felszerelés és vegyszerek
Egy mezőgazdásznak a termények megtermelése mellett, mára már kereskedővé is kell válnia, hiszen a megtermelt javak eladásából származó jövedelemre szükség van a következő évben elvégzendő munkák elvégzéséhez, a vetőmagvak, műtrágyák és egyéb vegyszerek megvásárlásánál – sorolta Buda Gábor. S miközben a mindennapi árak alakulását jól ismerjük, a termények felvásárlási árai változatlanok már két-három éve, függetlenül a termés milyenségétől.
A repcetermesztésében egyelőre nem gondolkodik vendéglátóm, bár újabban egyre nagyobb területen vetik e rendkívül igényes növényt. Mindehhez a meglévő technológiát is át kellene alakítani, ami szintén nem kedvez a repce térhódításának. A határt járva meg lehet figyelni a vetések egyenetlenségét, foltosságát, ami szintén a repcére való gondos odafigyelés szükségességét indokolja.

A technológiák nagyot nem változtak az utóbbi évtizedekben, viszont a nagyobb teljesítményű traktorok megjelenése lehetővé tette a mélyebb szántást, ami által jobban alá lehet forgatni a növényi maradványokat. Ugyanakkor ezekkel a traktorokkal „ki lehet váltani” akár két-három román gyártmányú 650-es traktor munkáját is. Rövidebb idő alatt, jobb minőségben elvégzi ugyanazt a munkamennyiséget, kisebb üzemanyag-fogyasztás mellett, ami szintén nem elhanyagolható szempont. A másik terület, ahol nagyon jól látható a változás, az a vegyszerek fejlődése. Mivel a gyomok is képesek alkalmazkodni a gyomirtókhoz, ezért ezeket is változtatni, cserélni kell, hogy a vegyszeres védekezés hatékony tudjon maradni. Ez szerencsésen meg is valósul, hiszen évről-évre egyre újabb és újabb szerek jelennek meg, amivel hatékonyan lehet védekezni a gyomok elterjedése ellen.

A műtrágyákat szintén lehet, sőt muszáj használni, mert ezeken a földeken nélkülük lehetetlenség az eredményes gazdálkodás. Hatóanyagban számolva szükség van 70–80 kg nitrogénre, 40–50 kg foszforra hektáronként. A káliumszükségletet pótolják a földbe visszaforgatott szár- és egyéb növényi maradványokkal. A hagyományos műtrágyák mellett lombtrágyákat, biostimulátorokat használnak.

Buda Gábor nagyobb területen apósával együtt foglalkozik a kezdetektől fogva, és ahogy teltek az évek, tovább szaporodott a szántani való. Ezeket a területeket szeretnék megtartani, lehetőségekhez képest tovább növelni. A géppark fejlesztése, modernizálása szintén fontos feladat. Nincs szándékában állattenyésztéssel foglalkozni, hiszen a szarvasmarha tartása nem kifizetődő, még önköltségi áron sem lehet eladni a tejet, vágómarhát. A sertéstenyésztéssel is csak saját fogyasztásra foglalkozik, mert 6 lej/kg eladási árral nem lehet profitot elérni.