Március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmával több helyszínen zajló változatos kulturális programokkal emlékezett Székelyhíd és Érmellék magyarsága az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulójára.

Tatabányai és kalotaszegi vendégek a a Petőfi-líceum ünnepségén

Két, nálunk vendégeskedő iskola képviselete is tiszteletét tette a Petőfi Sándor Elméleti Líceum tanárainak és diákjainak március 13-ára időzített ünneplésén. Köszöntötték a testvériskola Tatabányai Árpád Gimnáziumból, illetve a Kalotaszentkirály-Zentelke Ady Endre Szakiskolából érkezett vendégeket.

A felcsendülő Szózat után, a petőfis és a tatabányai diákok ünnepi előadását követően mindhárom iskolavezetőség megkoszorúzta líceumunk névadójának, nemzeti költőnknek az iskolaépület előtt található, új járókövekkel felújított mellszobrát.

Összeforrt Petőfi, forradalom és Székelyhíd a diákok előadásában

Március 15-i sokszínű előadásukban a Petőfi-líceum diákjai, tanáraik közreműködésével Petőfi életét, az 1848–1849-es forradalom eseményeit és az akkori Székelyhidat elevenítették fel a Szabó Ódzsa Városi Színház színpadán.

A bemutatót Petőfi verseinek szavalatai, felcsendülő énekek, előadott tánc, flashmob tette teljessé, melyet hatalmas ováció követett a jelenlévő nézők részéről.

Visszatekintés és előrenézés

Szintén a színházban tisztelegtek visszatekintéssel és ünnepi műsorral 175 évvel ezelőtti hősök emléke előtt. Az ünnepi beszédek sorát megnyitó Béres Csaba polgármester hangsúlyozta, hogy mióta az eszünket tudjuk, mióta létezik a közös magyar emlékezet, a magyarok midig ugyanazt akarták itt a Kárpát-medencében: „Legyen béke, szabadság és egyetértés” – ahogyan azt mondták a híres tizenkét pont elején 1848-ban a márciusi ifjak is.

Rákosi Jenő székelyhídi református lelkipásztor Pál apostol galatákhoz írt leveléből a bűn rabságáról szóló igeversrészeket olvasta fel az ünneplő gyülekezet számára. Feltette a kérdést: minden rabságból, minden megkötözöttségből akar-e szabadulni az ember?

Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő ünnepi gondolataiban kiemelte, az akkori magyar embereknek, hősöknek milyen hazaszeretet lakozott a szívükben, és miképpen kellene nekünk is ehhez méltón élni, és ezt átadni gyermekeinknek, úgy hogy a jelen, amit most építünk, az ő jövőjük legyen.

Tánc- és zenei kavalkád

A megemlékezés kulturális programok kavalkádjával folytatódott, amelyet a helyi kultúrcsoportok és iskolások előadásai biztosítottak.

A Petőfi-líceum IV. C osztályos tanulóinak előadását követően (felkészítőik Oláh Katalin Melinda és Ádám Ágnes tanárnők) a Tini Dance Center táncosai léptek színpadra. Később katonadalok csendültek fel a Székelyhídi Férfikórus előadásában. A diószegi Hegedűs Szabolcs zenei dalfeldolgozásban Petőfi Sándor verseit hallhattuk, többek között a Föltámadott a tengert vagy a Nemzeti dalt, de a Kormorán zenekar klasszikusát is. A műsor szavalatokkal összekötött népzenei összeállítással fejeződött be a Búzavirág Népdalkör és a Zajgó Néptánccsoport, valamint ifjabb Béres Attila, Czapp Botond, Bede Anna és Hasznosi Kata helyi diákok közreműködésével. A megemlékezés végén, a színházépület előtt a székelyhídi gyerekfúvós kamarazenekar előadásával és koszorúzással, majd a Himnusz közös eléneklésével hajtottak fejet az egybegyűltek hősi halált halt őseink előtt.


Írta: Ér hangja