Az Érmellék több évszázados hagyományú, kiváló szőlő- és borkultúrájának kiemelkedő művelője volt Nagy Gábor (Nagy­kágya, 1855. október 24. – Nagyvárad, 1934. január 31.).

Nagy Gábor Nagykágyán született pintér- és bortermelő család gyermekeként, munkásságát pintérként kezdte, később pedig a helyi állami mértékhitelesítő hivatal vezetője volt. Az ő feladata volt a borászati edények űrtartalmának megállapítása és hitelesítése. 

1890-ben megalapította az első érmelléki szőlőoltványtelepet. Az érmelléki 1882–1888-as nagy filoxérajárvány (szőlőgyökértetű) miatt elpusztult és megbetegedett 4000 hektárnyi szőlőültetvény  újratelepítéséhez szükséges szőlőoltványokat állítottak itt elő. A széles látókörű szakember vállalkozását modern üzleti szellemben vezette, több mint száz szakképzett vincellért alkalmazott és a szükséges felszereléseket Pestről szerezte be. Az 1900-as évek elején évente több mint kétmillió szőlőoltványt állítottak elő Nagy Gábor telepén. A legkiválóbb bor- és csemegefajtákat telepítette, személyes kedvence pedig a delaware volt. „Az oltványok készítését, eliskolázását, nyári kezelését, felszedését, osztályozását és csomagolását szigorúan figyelemmel kísérem, s így minden telepemről eladott anyagoknak minden tekintetben kifogástalan voltáért kezességet vállalok” – írta. A minőségi követelmények meghozták számára a sikert, hiszen volt olyan időszak, amikor naponta több vagon oltványt is útnak indítottak a bihardiószegi vasútállomásról.

A vállalkozó kedvű szakember modern szellemiségét bizonyítja, hogy telepét és termékeit színes árjegyzékkel hirdette és ismertette, borait vegyvizsgálatoknak is alávetette, majd pedig azok eredményeit nyomtatványokban népszerűsítette. Korát meghazudtoló üzleti érzékéről tett tanúbizonyságot, hogy magyar és német nyelvű katalógust jelentetett meg vásárlóközönsége számára.

Nagy Gábor borai eljutottak a történelmi Magyarország szinte minden tájára. Ezek minőségét 1891–1900 között tizenegy kitüntetés bizonyította. A millenniumi kiállításon nagy érmet, 1897-ben a brüsszeli nemzetközi kiállításon nagy ezüstérmet nyert, 1900-ban pedig a párizsi nemzetközi kiállításon elismerő oklevelet szerzett nagykágyai minőségi boraival. A korszerű, Európa-hírű minőségi szőlőoltvány telep működését az I. világháború törte derékba.

Nagy Gábort méltán nevezhetjük a szőlőoltványok nagymesterének, a filoxéravész utáni  érmelléki szőlőrekonstrukció kiemelkedő apostolának. Háza még ma is áll az érmelléki Nagykágyán, leszármazottai igyekeznek azt felújítani. A szőlősgazda és felesége, Molcsán Eszter közös sírja a faluban, a régi temetőben található.

Felhasznált irodalom:

Sóki Béla: Érmellék 100 híressége, Scola Nostra Egyesület, Székelyhíd, 2009

Az érmelléki első szőlőoltványtelep 1903–1904. évi árjegyzéke, forrás:
az_ermelleki_elso_szolooltvany­telep_1903_1904_evi_arjegyzeke


Írta: A. J.