
Komoly bizakodásra adhatott okot az, hogy az addig csak vergődő Törekvés 8 pontot szerzett az őszi utolsó fordulókban. Még egy téli lapszámunkban írtam arról – akkor épp szezonzárás volt –, hogy az ötödosztályú megyei labdarúgócsapatunk háza táján végre valami megmozdult.
Azt már akkor tudtuk, hogy a tavaszi rajt nem lesz ilyen fényes – a sorsolás szeszélyeinek köszönhetően az élcsapatokkal kezdtünk –, de a vezetők (jogosan!) ennél sokkal többet várnak a fiúktól.
De ne szaladjunk ennyire előre. Biztató volt az, hogy legjobb játékosunkat sikerült megtartanunk, a fiatalok úgy nézett ki lassan bele rázódtak a megyei ritmusba. Ezért nem is igazolt a csapat csak egy hátvédet Bihardiószegről és egy újabb fiatalt hozott fel az utánpótlásból. Ugyanakkor kikerült egy srác a védelemből, majd talán a legjobb fiatal játékosunk jelentette be, mindenki legnagyobb megdöbbenésére, hogy nem jön többet. Hogy miért, azt inkább nem részletezném, viszont szomorú ez azok után, hogy tudatosítani próbáltuk a srácokban, hogy ők kellenek a jövő székelyhídi csapatába.
Beszéljünk az eredményekről is: a tavaszi első meccset a feljutási álmokat dédelgető, A osztályt megjárt játékossal erősödő diószegiek otthonában játszotta a Töri. Az esélytelenek nyugalmával léphettünk pályára, erőfelmérőnek tökéletes meccs lehetett volna. Sajnos nem lett az. A játékvezető gondolt egy merészet, és a huszadik perc környékén kiállította Boros Jancsit, ki tudja miért!? Addig mezőnyben felnőttünk a diószegiekhez, onnan már csak a gólkülönbség volt a kérdés, 7-0 lett oda. A második meccsen egy újabb értékes pont, 1-1 itthon Tataros ellen. Kis szerencsével és kicsit bátrabb játékkal akár nyerhettünk is volna, igaz a vendégeknek is voltak helyzeteik. Esküllőn újra jól játszott a csapat, sajnos a meccs elején két védelmi megingást gyorsan kihasználtak a hazaiak, majd „ráültek” a meccsre, és nyertek 2-0-ra.
A listavezető Cécke következett, az első 45 perc talán az egész év legjobb székelyhídi játékát hozta, szó szerint kapujukhoz szegeztük a nagy esélyest. De mint bármelyik más bajnokságot, a megyeit is gólra játsszák, azt pedig csak a vendégek szereztek. A második félidőt 2-0-ra nyerték, pedig akkor is a Törinek volt több helyzete. A vereség nem törhette le a csapatot, a bajnokesélyest megszorongattuk jeligével érkeztünk Feketeerdőre a sereghajtó Margitta otthonába. Ami itt történt, arra nincs bocsánat, 3-2-re nyertek a hazaiak úgy, hogy ők négyszer értek el a kapunkig, mi pedig helyzetek tucatjait hagytuk ki, közte egy büntetőt is. Szerencsére hamar sikerült kiküszöbölni a csorbát: sima hazai sikerrel, 4-0-val Barátka ellen.
Itt tartunk most, lapzártakor Almaszegen játszik a csapat, majd a bajnokság vége felé, újra nyerhető meccseket játszik majd a Töri, kis esély van még a tabellán előrébb lépni. Reméljük a fiatalok újra a helyes ösvényre lépnek, hisz sértődötten, edzés nélkül a focit nem lehet játszani. Úgy indult a csapat, hogy ne hozzunk idegen játékosokat, reméljük jövőre is így marad, a lehetőség adott!
Juhász György
Vélemény, hozzászólás?