Miután sorra megnyerte a helyi és megyei fordulókat a tanügyminisztérium által meghirdetett sakkversenyen, Cser István, a Petőfi-líceum X. B osztályos diákja áprilisban az Ilfov megyei Brănești-en az országos versenyen küzdött.

 

– Nemrég részt vettél a sakkverseny országos fordulóján, ahol szép eredményt értél el. Milyen versenyeken voltál ezen kívül, illetve milyen eredményeid vannak?

– Ahány versenyt rendeztek Székelyhídon, ott rendszerint első lettem. Gálospetribe szoktam még versenyekre járni, ahol eddig felnőtt kategóriában játszottam, illetve versenyeztem már Margittán és Kiskerekiben is, de általában csak tapasztalatszerzésig jutottam, nem szereztem kiemelkedő helyezést.

 

– Mikor és milyen módon kezdtél el sakkozni? Tanultad valakitől, vagy önszorgalomból jutottál idáig?

– Idén nyáron lesz három éve, hogy elkezdtem sakkozni, kíváncsiságból és önszorgalomból megtanultam a lépéseket, idővel megtetszett maga a játék is.

 

– Miért pont a sakk?

– Nem tudom megmondani miért. Tulajdonképpen megszerettem a játék a menetét, a kombinációkat.

 

– Fontos, hogy egy sakkjátékos jó matekos legyen?

– Nem, szerintem pont fordítva van! Jó sakkozó kell legyél ahhoz, hogy jó matekos váljon belőled, mivel ez a sport fejleszti a logikát, a gondolkodás menetet, az előre kalkulálást.

 

– A barátaid, a családod támogatnak?

– Természetesen. Elismerik az eredményeimet és mindenben segítenek.

 

– Gondolkoztál már azon, hogy a jövőben hivatásosan foglalkozz a sakkal, például tanárként?

– Nem szeretném a sakkot tanítani, inkább meghagynám hobbinak. Esetleg még versenyszerűen szeretném űzni, mivel sportnak tekintik.

 

 

Székely Annabella