^ Vissza Fel

Indonéziában sokan meghaltak a heves esők miatti áradásokban

  2024. május 13. hétfő 

Legkevesebb 34-en életüket vesztették az indonéziai Nyugat-Szumátra tartományban a heves esők okozta áradásokban, és öt embert eltűntként tartanak nyilván a mentőalakulatok – közölte a tartomány katasztrófavédelmi hatósága vasárnap.

A heves esők következtében hatalmas víztömeg zúdult le a Merapi tűzhányó lejtőjén, és hideg lávafolyammá alakulva elárasztotta Tanah Datar és Agam körzeteket – közölte a katasztrófavédelem. A víz még szombat késő éjjel öntötte el a körzetek falvait, több mint száz lakóházat és embereket sodort el magával.

„Jelenleg 34 halálos áldozatról tudunk, de a mentőakció folytatásával ez a szám tovább emelkedhet” – közölte a katasztrófavédelem vezetője a Hszinhua hírügynökséggel, hozzátéve, hogy legalább öt embert még mindig keresnek. A katasztrófavédelem szóvivője elmondta, hogy információs központokat állítottak fel az eltűntek keresésére. Az áradásokban megsérült tizenhat embert kórházba kellett szállítani – tette hozzá.

Két hónappal korábban Nyugat-Szumátra tartományban legkevesebb 19-en vesztették életüket a heves esők hatására kialakult áradásokban és földcsuszamlásokban, több mint 70 ezer embert pedig evakuálni kellett a környékről. A tartomány fővárosában, Padangban és nyolc másik körzetben csaknem hétszáz ház semmisült meg, hidak omlottak össze, és a víz mintegy 113 hektárnyi termőföldet is elöntött.

A Merapi tűzhányó legutóbb januárban tört ki, akkor mintegy 1,3 kilométer magasságba lövellt fel hamut és füstöt, de halálos áldozatokat nem követelt. A vulkán ezt megelőzőn decemberben is kitört, akkor 23-an haltak meg a katasztrófában.

Biden figyelmeztetett: nem ad fegyvert Izraelnek, ha megtámadja Rafahot

  2024. május 10. péntek 

Joe Biden amerikai elnök szerdán először figyelmeztette nyilvánosan Izraelt, hogy az Egyesült Államok leállítja fegyverszállításait, ha az izraeli erők nagyobb léptékű támadást hajtanak végre Rafah városa ellen.

„Világossá tettem, hogy ha bevonulnak Rafahba, az Egyesült Államok a továbbiakban nem szállít olyan fegyvereket, amelyeket a történelem során Rafah és az ezzel a problémával küzdő városok ellen alkalmaztak” – mondta az Biden a CNN amerikai hírcsatornának adott interjújában, amelyet az MTI idézett. Az amerikai elnök elismerte, hogy Izrael amerikai fegyvereket használt civilek megölésére a hét hónapja, a Hamász ellen indított hadjárata során. A gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint már több mint 34 800 ember halt meg az övezetben, a sebesültek száma pedig ennek több mint kétszerese.

Az amerikai védelmi miniszter szerdán megerősítette, hogy az Egyesült Államok a Rafah elleni lehetséges támadás miatt felfüggesztette bizonyos bombák szállítását Izraelnek. „Civilek haltak meg Gázában ezek miatt a bombák miatt” – mondta az interjúban az amerikai elnök. Joe Biden ennek ellenére világossá tette, hogy védelmi célú fegyverekkel továbbra is ellátják Izraelt, a többi között például a Vaskupola légvédelmi rendszerhez. „Továbbra is garantáljuk Izrael biztonságát a Vaskupola révén, és támogatjuk képességeit, hogy reagáljon az olyan támadásokra, amilyenek a közelmúltban is érték a Közel-Keletről” – szögezte le az amerikai elnök. „De az egyszerűen nem helyes. Nem szállítunk hozzá fegyvereket és tüzérségi lőszert” – utalt Biden a Rafah ellen tervezett támadásra.

Izrael a héten „korlátozott” műveletet kezdett Rafahnál, ahol csaknem másfélmillió palesztin keresett menedéket az övezet többi részén dúló háború elől. Biden azt mondta, hogy nem tekinti Izrael jelenlegi műveleteit teljeskörű inváziónak, mert nem lakossági központokra mértek csapást. Az Egyesült Államok korábban többször világossá tette, hogy hiteles forgatókönyvet vár Izraeltől, hogy hogyan tervezi megóvni a civileket, ha megtámadja az egyiptomi határ mentén fekvő palesztin nagyvárost.

Kivonja a COVID-19 elleni vakcináját a piacról az AstraZeneca

  2024. május 8. szerda 

Az AstraZeneca bejelentette a COVID-19 elleni Vaxzevria vakcinájának globális piacról való kivonását, a piaci kínálati viszonyokra hivatkozva – írta a portfolio.hu.

Az AstraZeneca gyógyszergyártó vállalat bejelentette, hogy globális szinten kezdeményezi a COVID-19 elleni vakcinájának, a Vaxzevriának a kivonását. A döntés hátterében az áll, hogy a pandémia kezdete óta jelentős mennyiségű frissített vakcina áll rendelkezésre, ami túlkínálatot eredményezett a piacon. Ennek következtében csökkent a Vaxzevria iránti kereslet, amelyet már nem állítanak elő és nem terjesztenek tovább.

A vállalat emellett tájékoztatta a nyilvánosságot arról is, hogy Európában megkezdte a vakcina forgalomba hozatali engedélyeinek visszavonását. Az indoklás szerint az újabb és változatosabb COVID-19 vakcinák elérhetősége miatt nőtt meg a frissített oltóanyagok kínálata. A magyar portál által idézett Reuters hírügynökség emlékeztet arra, hogy korábban az AstraZeneca bírósági dokumentumokban elismerte: vakcinája mellékhatásokat okozhat, mint például vérrögképződést és alacsony vérlemezkeszámot. Ezek az információk tovább ronthatták az oltóanyag piaci pozícióját.

Likvidálni akarták az oroszok Zelenszkijt az ukrán biztonsági szolgálat szerint

  2024. május 7. kedd 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) azt állítja, hogy elfogta az ukrán államvédelmi szolgálat több orosz ügynökét, akik Volodimir Zelenszkij elnök és más magas rangú kormánytisztviselők ellen terveztek merényletet – írja a Reuters.

„A kémelhárítás és az SBU nyomozói meghiúsították az FSZB (orosz biztonsági szolgálat) tervét az ukrán elnök és más magas rangú katonai és politikai vezetők likvidálására” – írta az SBU a Telegramon.

Nem ez az első állítólagos terv Zelenszkij meggyilkolására. A múlt hónapban a lengyel rendőrség letartóztatott egy férfit, akit azzal vádoltak, hogy kész volt kémkedni az orosz katonai hírszerzésnek egy állítólagos merénylet megtervezésében az ukrán elnök ellen. A lengyel főügyészség szerint a férfit azzal vádolják, hogy kész volt repülőtéri biztonsági információkat átadni orosz ügynököknek.

Véget ért a lengyel gazdablokád az ukrán határnál

  2024. április 30. kedd 

Befejeződött hétfőn a gazdatiltakozás a Hrebenne-Jahotyin lengyel–ukrán határátkelőn, ez volt az utolsó átkelő, amelyet a február eleje óta tüntető földművesek blokád alatt tartottak – közölte a lengyel média. Marek Luszczynski helyi polgármester vasárnap este a lengyel közszolgálati rádió regionális csatornáján (PR Lublin) elmondta: nem hagyta jóvá a tiltakozás keddig érvényes engedélyének meghosszabbítását, számol be az MTI.

A lublini rádiócsatorna hétfő reggel azt jelentette, hogy a tiltakozás befejeződött, a kamionok ellenőrzése a határon jelenleg folyamatos. A Hrebenne-Jahotyin határátkelő az utolsó volt azok közül, ahol a gazdák február eleje óta lassították a kamionforgalmat. Múlt héten a Dorohusk-Rava Ruska határátkelőn ért véget a blokád a helyi polgármester döntése nyomán. A gazdák akkor bejelentették, hogy fellebbeznek az intézkedés ellen. Március végétől fokozatosan más határátkelőkön is véget értek a tiltakozások.

A lengyel gazdák február eleje óta folytatnak a közutak blokádjaival is járó országos tiltakozást az Európai Unió zöld megállapodása és az ukrán mezőgazdasági termékek behozatala miatt. A közúti blokádokra továbbra is szinte naponta kerül sor az ország különféle helyein.

Május 10-re a legnagyobb lengyel szakszervezet, a Szolidaritás agrártagozata újabb fővárosi tüntetést jelentett be. Az akcióhoz bejelentések szerint csatlakoznak a Szolidaritás más tagozatai, részvételre buzdított egy április 13-ai választási kampánygyűlésen Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság elnöke is. Donald Tusk lengyel kormányfő egyúttal múlt csütörtökön bejelentette: ugyanazon a napon, május 10-én kormányátalakítást hajt végre.

Több mint 70 tornádót jegyeztek az Egyesült Államok középső részén

  2024. április 29. hétfő 

Legalább három ember megsérült, épületek tucatjai semmisültek meg, villanyvezetékek szakadtak le és vonatok siklottak ki az Egyesült Államok középső részén, ahol több mint 70 tornádót regisztrált az amerikai meteorológiai szolgálat, az NWS, főként a nebraskai Omaha városában és Iowa közelében  – jelentette az AFP, írja a News.ro.

„Amilyen gyorsan csak tudtam, elbújtam a családommal, aztán jött a zaj, és megláttam a tornádót. Fedezékbe húzódtunk, és hallottuk, hallottuk, ahogy a dolgok az emberek házaiba csapódnak” – mondta Brent Richardson omahai lakos. A tornádó áthaladása „ugyanolyan félelmetes”, mintha „a legnagyobb tehervonat haladna át rajtad, át a házadon”, mondta.

A tornádóvadászok által pénteken felvett és a közösségi médiában közzétett felvételek zord forgószelet ábrázolnak, amint az égbolton tepervégig. Omaha külvárosában, Elkhornban a felvételek lerombolt házakat, a szél által letarolt tetőket és lecsupaszított fákat mutatnak.

„A mentők továbbra is ellenőrzik az érintett házakat, és segítséget nyújtanak a sérülteknek” – jelentette be az omahai rendőrség az X-en. Délebbre, Lincoln város közelében egy ipari hangárra csapott le a tornádó. Az épület összeomlásakor bent tartózkodó mintegy 70 embert evakuálták, hárman megsérültek, de nem életveszélyesen – közölték a Lancaster megyei hatóságok sajtótájékoztatón.

Az NWS, amely pénteken számos tornádófigyelmeztetést adott ki az Egyesült Államok több középső államában, szombatra ennek az időjárási jelenségnek a folytatását jósolta a hatalmas mezőgazdasági területekre, egészen Texasig. A tornádó, a legalább annyira lenyűgöző, mint amennyire nehezen megjósolható időjárási jelenség viszonylag gyakori az Egyesült Államokban, különösen az ország középső és déli részén.

Az oroszok Donyeck és Harkiv térséget támadták

  2024. április 25. csütörtök 

A kelet-ukrajnai Donyeck megyében lévő településeket lőtt ágyúval az orosz hadsereg csütörtök délután, a támadásban legalább négy ember meghalt, hatan pedig megsebesültek – közölte Vadim Filaskin, a megye kormányzója a Telegram közösségi oldalon.

Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg csütörtökön támadást intézett a Kupjanszk melletti Novooszinove település ellen, aminek következtében egy 70 és egy 73 éves nő megsebesült. Hozzátette, hogy az elmúlt nap alatt az orosz erők mintegy 15 települést ágyúztak a régióban – írja az MTI.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye katonai közigazgatása közölte, hogy az elmúlt nap folyamán az oroszok hat támadást hajtottak végre a régió ellen: drónokkal támadtak, és légicsapást hajtottak végre Sztepanyivka település és környéke ellen.

Az ukrán Különleges Műveleti Erők (SSO) arról számoltak be közösségi oldalaikon, hogy a rakéta- és tüzérségi egységgel együttműködve megsemmisítettek egy Buk-M1 típusú orosz légvédelmi rakétarendszert a „frontvonal egyik legforróbb pontján”. A helyszínt közelebbről nem nevezték meg. A közlemény szerint a Buk éppen tüzelésre készült, de miután eltalálták, egyetlen rakétát sem tudott kilőni.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 463 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, 28 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint tíz drónt.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) bejelentette, hogy munkatársai büntetőeljárást folytatnak a dél-ukrajnai Mikolajivban történt, áldozatokat követelő lőszerrobbanás körülményeinek tisztázására.

Az előzetes információk szerint egy autóparkolóban történt a robbanás, miközben katonák lőszereket rakodtak át egyik járműről a másikra. A robbanásban két katona meghalt, további kettő pedig megsérült.

A detonáció epicentrumának közelében lévő autók is kigyulladtak. A tűz oltása közben újabb robbanás történt, amelyben a kiérkező mentők közül öten megsérültek. Az előzetes vizsgálat szerint emberi gondatlanság okozta a tragédiát. A DBR a fegyverkezelési szabályok megsértése miatt indított büntetőeljárást.

A szenátus is elfogadta: nemsokára betilthatják a TikTokot Amerikában

  2024. április 25. csütörtök 

A képviselőház után a szenátus is elfogadta azt a törvénytervezetet, amely a TikTok betiltásához vezethet az Egyesült Államokban, már csak Joe Biden elnök aláírására van szükség – írja a News.ro portál. A javaslatot a szenátus elsöprő többséggel – 79 igen és 18 nem szavazattal – fogadta el. Joe Biden korábban jelezte, amennyiben elé kerül a törvény, alá fogja írni.

A törvényjavaslat beterjesztői szerint a kínai alkalmazás nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára, mert a kínai tulajdonos, a ByteDance nevű technológiai vállalat a kínai kormányzat befolyása alatt áll, és a hatályos kínai törvények értelmében bármikor arra kötelezhetik, hogy átadja felhasználói adatait a kínai állam számára.

Ha a törvény életbe lép, a ByteDance-nek egy éve lesz arra, hogy vevőt találjon a TikTok számára, különben az alkalmazást blokkolni fogják az Egyesült Államokban. A TikTok már bejelentette, hogy bíróságon fogja megtámadni a törvényt.

Donald Trump 2020-ban már megpróbálta betiltani a platformot, míg 2023-ban Montanában állami szintű tilalmat fogadtak el. a két tilalmat végül a bíróságok akadályozták meg, és azóta Trump álláspontja megváltozott a platformmal kapcsolatban. A külföldi befektetéseket kezelő CFIUS vezette pénzügyminisztérium 2023 márciusában követelte a ByteDance-től, hogy adják el a TikTok részvényeiket, különben a platform betiltásával kellene szembenézniük. Az intézkedés azonban még nem történt meg.