^ Vissza Fel

Beszédet mondhat szerdán a merénylet után lábadozó Robert Fico

  2024. június 4. kedd 

Sajtóinformációk szerint szerdán beszédet mondhat a merénylet után lábadozó Robert Fico szlovák kormányfő. Az Új Szó a Markízára hivatkozva kedden arról számolt be, hogy a miniszterelnök még az európai parlamenti választások előtt nyilatkozatot tehet, és mivel Szlovákiában csütörtökön életbe lép a kampánycsend, így szerdára várják a pár hete fegyveres merénylet áldozatává vált Fico felszólalását.

A kormányfőt saját kérésére, május végén engedték haza a kórházból, ahol azóta is lábadozik. Az Új Szó alapján hétfőn pár órán át a pozsonyi Szent Mihály Kórházban kapott orvosi kezelést. Robert Kalinák miniszterelnök-helyettes elmondása alapján Fico rehabilitációs terápiákon esik át, de részleteket nem árult el. Úgy tudni, hogy a kormányfő emésztőrendszere és végtagjai is megsérültek.

Az 59 éves szlovák kormányfő ellen május 15-én, a pozsonyi kabinet Nyitrabányán (Handlová) tartott kihelyezett ülése után követtek el fegyveres merényletet. Az elkövetőt, a 71 éves lévai Juraj Cintulát, aki négy lövéssel sebesítette meg a kormányfőt, a helyszínen őrizetbe vették, majd később a bazini (Pezinok) székhelyű különleges bíróság előre megfontolt gyilkossági kísérlet vádjával letartóztatásba helyezte. Cintula vallomásában azzal indokolta tettét, hogy nem értett egyet a kormány politikájával, egyebek mellett azzal sem, hogy Robert Fico és kormánya folytatólagosan elutasítja, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának.

Mexikó történelme során először választott női elnököt

  2024. június 3. hétfő 

Claudia Sheinbaum több mint 30 százalékpontos előnnyel nyerte meg az ország elnökválasztását – számolte be a portoflio.hu az AP alapján. A hatéves ciklusát októberben megkezdő Sheinbaumot a hivatalban lévő Andrés Manuel López Obrador pártfogoltjának tekintik.

„Én leszek Mexikó első női elnöke” – jelentette ki győzelmi beszédében Claudia Sheinbaum, aki a mexikói történelem jelentős női alakjairól is említést tett. Az energetikai mérnök végzettségű, 61 éves Sheinbaum, aki korábban Mexikóváros főpolgármestereként dolgozott, az „Írjunk továbbra is történelmet” választási koalíció, azon belül a baloldali populista Morena párt elnökjelöltjeként indult. A mexikói választási hatóság által készített reprezentatív előrejelzés alapján Sheinbaum a szavazatok körülbelül 59,5 százalékával nyert. 

Az Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök politikáit folytatni kívánó Sheinbaum elsőszámú kihívója Xóchitl Gálvez volt, a centrista, illetve jobb- és baloldali pártokat is tömörítő „Erővel és szívvel Mexikóért” koalíció élén. Gálvez, aki beszédében beismerte a vereségét, a voksok 27,6 százalékát zsebelte be – írta a magya portál.

Mexikóban vasárnap a kartellek szűnni nem akaró dominanciája, és az ebből következő erőszak, valamint politikai gyilkosságok árnyékában szavaztak elnökre, kormányzókra, szövetségi és állami törvényhozókra, valamint helyi képviselőkre.

Ezekben a tagállamokban kötelező a voksolás az EP-választáson

  2024. június 2. vasárnap 

Az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán négy európai uniós tagállamban kötelező a részvétel, írja az MTI. Az EP Kutatószolgálatának (EPRS) összesítése szerint Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultaknak kötelező voksolniuk. A kötelező szavazás az állampolgárokra, valamint a választási névjegyzékbe felvett, az adott ország állampolgárságával nem rendelkező uniós polgárokra egyaránt vonatkozik.

A kötelező szavazás az oka annak, hogy a legnagyobb részvételi arányok ezekben az országokban mérhetők az EP-választáson: amíg 2019-ben európai szinten mindössze 50,7 százalékos volt a részvétel, Belgiumban a jogosultak 88,5 százaléka ment el voksolni, hasonlóan Luxemburghoz, ahol 84,2 százalék szavazott. A két tagállamban egyébként 1979-től, amióta közvetlenül választják az EP tagjait, folyamatosan 90 százalék körüli volt a részvétel az EP-választáson.

Bár kötelező a szavazás Görögországban is, ott öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak mindössze 58,7 százaléka ment el szavazni, 2014-ben 60 százalékos volt a részvétel. Bulgáriában 2019-től kötelező a választási részvétel az EP-választáson, ott 2014-ben 35,8, 2019-ben 32,7 százalékos volt a részvétel.

A többi tagállamban nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Azon tagországok közül, ahol nem kötelező a szavazás, hagyományosan Máltán a legmagasabb a választási részvétel: 2004-ben a választásra jogosultak 82,4 százaléka, 2009-ben 78,8 százaléka, 2014-ben 74,8 százaléka, 2019-ben pedig 72,7 százaléka ment el szavazni.

Rekordhőség: 52,3 Celsius-fokot mértek – Gyermekek ájultak el az iskolában, a csapvíz is forró volt

  2024. május 30. csütörtök 

Indiát példátlan hőhullám sújtja, korábban 50 fokot, csütörtökön pedig 52,3 Celsius-fokot mértek, ami országos rekord, több mint egy fokkal meghaladva a korábbi rekordot. Az adat egy automata időjárás-állomásról származik, és a hatóságok kételkednek az adat helyességében, ezért ellenőrizik az érzékelőt. Az elviselhetetlen hőség a lakosságot is megviseli. Több gyermeket kórházba szállítottak, miután összeestek az iskolában, a sofőrök pedig megégették a kezüket a forró kormányon. Az egyik államban a hőség áldozatai nem férnek már a hullaházban. A szélsőséges hőmérsékletek nem csak Indiában, hanem több ázsiai országban is tapasztalhatók.

Egyre dőlnek India hőségrekordjai. Csütörtökön 52,3 Celsius-fokot mértek, Dél-Pakisztánban is meghaladta az 52 fokot a hőmérséklet. Az indiai meteorológiai ügynökség közölte, hogy elemzi a Mungeshpur állomás adatait és érzékelőit, miután az állomáson a többi állomáshoz képest szokatlanul nagy hőmérséklet-különbséget mértek. A főváros környékén több meteorológiai állomáson is 50 fokot megközelítő hőmérsékletet mértek, a legmagasabbat – 49,1 Celsius-fokot – Najafgarhban. A meteorológusok vízellátási problémákra figyelmeztettek az indiai fővárosban, számol be a Digi24.

A hatóságok közölték, a hőhullám a gyermekeket, az időseket és a krónikus betegségekben szenvedőket érinti a legjobban. Az emberek arra panaszkodnak, hogy kedden és szerdán sokkolta őket a rendkívüli hőség, és hogy a csapvíz forró volt. Az autósok azt mondták, hogy megégették az ujjaikat, amikor az autójuk felforrósodott kormányát megfogták.  „A zuhanyzás szinte időpocsékolás. Az ember kiszáll, és azonnal újra megizzad” – mondta Aruna Verma, egy kémiatanár.  

Az orvosok azt tanácsolták az embereknek, hogy maradjanak bent, és viseljenek könnyű, laza pamutruhát, ezt a tanácsot azonban a legtöbb alkalmazott – különösen a munkások és a bódés árusok – nem tudják betartani. Az építőipari munkások azt mondják, hogy nem nyúlhatnak a fémanyagokhoz, mert túl forróak. A zöldségárusok állandóan locsolják az árujukat, hogy elkerüljék, hogy a hőségtől gyorsan elhervadjanak. „Mi mást tehetnének? Senki sem fogja etetni a gyerekeimet, ha nem viszek haza pénzt, igaz? A munka az munka. Meg kell csinálni” – mondta az egyik árus.

Rádzsasztán államban a hőmérséklet kedden elérte az 50,5 Celsius-fokot. A hőség olyan sok áldozatot szedett, hogy már nem férnek a dzsaipuri kórház hullaházában. A városi rendőrség szerint az áldozatok közül sokan szegény munkások, akiknek nincs más választásuk, mint a szabadban dolgozni, illetve hajléktalanok. A jobb módú indiaiak hűvösebb hegyvidéki helyeken kerestek menedéket, de még a Kelet Svájcának nevezett Kasmír-hegyet is sújtotta a hőség.

Kielégítő Robert Fico egészségi állapota

  2024. május 29. szerda 

Kielégítő Robert Fico szlovák kormányfő egészségi állapota, aki május közepén az ellene politikai indítékkal elkövetett fegyveres merényletben szerzett életveszélyes sérüléseket – jelentette be a pozsonyi kormányhivatal sajtóosztálya szerdán az MTI-nek is eljuttatott közleményében.

„A kormányfő gyógyulási folyamata a várakozásoknak megfelelően halad, állapota kielégítő” – írták a rövid közleményben a besztercebányai Roosevelt kórház által adott információkra hivatkozva. A szlovák kormányfő egészségi állapotáról további részleteket nem hoztak nyilvánosságra. Közben a pozsonyi Pravda Robert Kalinák védelmi minisztertől szerzett értesülésekre hivatkozva szerdán azt írta a honlapján, hogy a haslövést is szenvedett szlovák kormányfő már hagyományos módon fogyasztott ételt, ami pozitív prognózisra jogosít.

Az 59 éves szlovák kormányfő ellen május 15-én, a pozsonyi kabinet Nyitrabányán (Handlová) tartott kihelyezett ülése után követtek el fegyveres merényletet. Az elkövetőt, a 71 éves lévai Juraj Cintulát, aki négy lövéssel sebesítette meg a kormányfőt, a helyszínen őrizetbe vették, majd később a bazini (Pezinok) székhelyű különleges bíróság előre megfontolt gyilkossági kísérlet vádjával letartóztatásba helyezte.

Cintula vallomásában azzal indokolta tettét, hogy nem értett egyet a kormány politikájával, egyebek mellett azzal sem, hogy Robert Fico és kormánya folytatólagosan elutasítja, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának. A szlovák hatóságok korábbi közlése szerint vizsgálják, hogy az elkövetőnek voltak e bűntársai, amit Sutaj Estok szlovák belügyminiszter „valószínűbb forgatókönyvnek” nevezett.

Elutasították az elnöki vétót, Grúzia elfogadta a külföldiügynök-törvényt

  2024. május 28. kedd 

Hiába fenyegetőzött az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok, hiába tiltakoztak a civilek az ország utcáin, a grúz parlament kedden elutasította az elnöki vétót a külföldiügynök-törvény ellen és megszavazták a „Kreml által ihletett” jogszabályt.

Mint már írtuk, a törvény arra kötelezné a finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapó civil szervezeteket és sajtóorgánumokat, hogy idegen befolyás alatt álló ügynökként regisztráltassák magukat. Ez ellen nagyszabású utcai megmozdulásokat szerveztek, amelyek hatására tavaly vissza is vonta a kormány, idén viszont ismét „felmelegítette”, és ezúttal semmilyen tiltakozás, még az elnöki vétó sem gátolta meg az elfogadását. 

Washington korábban figyelmeztetett, hogy a jogszabály elfogadása kisiklatná a kaukázusi ország euroatlanti integrációját. Josep Borrel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai vezetője szerint ez a törvény sérti az EU alapvető elveit és értékeit, arra kérte Grúziát, hogy térjen vissza az „európai útra”.

Megvan a következő magyar űrhajós

  2024. május 28. kedd 

Megvan, kit küldene Magyarország az űrbe, miután kutatóűrhajós programot indított. A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, írja az MTI

A magyar Külgazdasági és Külögyminisztérium minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy Farkas Bertalan 44 évvel ezelőtt vált az első magyar űrhajóssá, és most küszöbön áll a következő magyar küldetés, a kormányzat ugyanis a tudományos és ipari fejlesztések tökéletesítése érdekében nemzeti kutatóűrhajós programot indított, idézi a portfolio.hu.

Szijjártó kijelentette, hogy a magyar űripar a fejlett nemzeti iparágak közé tartozik az elmúlt évtizedes tapasztalatok és hagyományok alapján, a tesztek pedig nagymértékben segíteni fogják a magas hozzáadott értékű, high-tech szektorok, például az egészségtudomány fejlődését.

Emlékeztetett, hogy 240-en jelentkeztek a küldetésre. Közülük egy rendkívül összetett folyamat során a szakértők végül kiválasztottak négy jelöltet, akik komoly kiképzésen estek át az űrdinamikától kezdve a könnyű repülőgépes pilótakiképzésen át a különböző fizikai tesztekig és tudományos munkákig. A szakértői bizottság végül meghozta végleges döntését, és szerint Kapu Tibor 32 éves gépészmérnök lehet a következő magyar kutatóűrhajós, aki eddig leginkább az autóiparban dolgozott, és főleg akkumulátor-fejlesztéssel foglalkozott – közölte. Annak érdekében, hogy a misszió biztosan megvalósuljon, egy tartalékos űrhajós kijelölésére is sor került, ő pedig a 35 éves villamosmérnök, Cserényi Gyula lesz. Ők fogják végigcsinálni a kiképzés utolsó fázisát – tette hozzá.

Rakétákkal lőtte a Hamász Tel-Avivot

  2024. május 26. vasárnap 

Az Hamász iszlamista terrorszervezet négy hónap után ismét rakétákkal lőtte Tel-Avivot Rafahból vasárnap. Vasárnap kora délután ismét megszólalt a légiriadó Izrael központi részén, Tel-Avivban és környékén s az attól északra fekvő Saron-vidéken. A jelentős rakétatámadást a Gázai övezet déli részéből, Rafahból indította a Hamász, számol be az MTI.

Izrael hetek óta offenzívát folytat Rafah ellen. Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője közölte, hogy nyolc lövedéket azonosítottak, amelyek Rafah felől hatoltak be Izrael területére. Számos rakétát elfogott az IDF légvédelme.

Az izraeli mentőszolgálat arról számolt be, hogy egy személy enyhén megsebesült Herclián, egy 30 és egy 52 éves nő pedig könnyebben megsebesült, miközben az óvóhelyre siettek Kfar Szabán. A város mellett, a temetőhöz közeli lakatlan területen becsapódásokat észleltek.