Építkezés az összefogás erejével

Székelyhídon református esperesi hivatalt avattak

Kétszeres jelentőséggel bír az idei esztendő az Érmellék reformátussága számára: a reformáció 500. évfordulójának kiemelkedő ünnepe mellett novemberben esperesi hivatalt avattak a keresztényi gyökerekhez való félévezredes visszatérés jegyében.

Közel száz éven keresztül saját hivatali épület nélkül működött az Érmelléki Református Egyházmegye. A trianoni diktátumot követően Magyarország csonkulása mellett az érmelléki református közösséget tömörítő egyházmegye is kettészakadt. A román oldalon rekedtek hivatali épület híján hol ide, hol oda tologatták a hivatali székhelyet, attól függően, hogy éppen melyik egyházközségből került ki az egyházmegye vezetője. Nincs ez így rendjén – fogalmazódott meg többekben a hivatali épület megépítésének a gondolata. 2011-ben az Érmelléki Református Egyházmegye tanácsa kinyilvánította az állandó székhellyel működő esperesi hivatal megépítésének szükségességét, amelynek jól megközelíthető helyen, egyházi tulajdonban lévő telken kell megépülnie – hangzott a kitétel. 2013 áprilisában Margitta, Érmihályfalva és Székelyhíd városok adottságait több szempontból is górcső alá vette az egyházmegyei közgyűlés, aminek eredményeként döntés született arról, hogy az esperesi hivatal városunkban épüljön meg. Négy éve tették le a megépítendő ingatlan alapkövét.

Az akkori eseményen Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét, míg a létesítmény alapzatába Rákosi Jenő érmelléki református esperes és az időközben elhunyt dr. Kürti László egyházmegyei főgondnok időkapszulát helyezett el. A látványosabb munkálatok 2014-ben kezdődtek el, megépültek a falak, sikerült a tetőzet faanyagát és a cserepet is megvásárolniuk. Időközben a tető is a helyére került, az elmúlt évben a belső munkálatok következtek, az ajtók és ablakok beszerelése. Az átadás előtti időszak sem semmittevéssel telt, ekkor vezették be a vizet, a villanyáramot és hátra volt még többek között az épület külső vakolása.
A nagy nap elérkezéséig mindennel elkészültek.

Bara, Csűry, Rákosi és Szabó, a szallagvágó négyes.

Istentisztelet és szalagvágás
Kissé késve érkeztem az esperesi hivatal átadását megelőző ünnepi istentiszteletre. Öröm volt látni a sokaságot, amely megtöltötte az istenházát, a padsorok mellett lócákkal igyekeztek mindenkinek ülőhelyet biztosítani. A későn érkezőknek már csak a bejárat boltíve alatt jutott hely, a helybéliek mellett sokan érkeztek az egyházmegye 37 gyülekezetéből. Az igei üzenet hirdetése, ahogyan az esperesi hivatal alapkőletételének során, ezúttal is Csűry István püspökre hárult, aki a Jézus feltámadásával kezdődött új korszak eljöttéről beszélt. Hasonlóképpen ilyen kezdetet jelent az érmelléki keresztyének számára az esperesi hivatal épületének birtokbavétele – mondta. De ehhez társulnia kell a megújult emberi szívnek egyéni szinten éppúgy, mint a közösségekben, hogy bátran bizonyságot tegyenek a világban való forgolódásuk közepette, miként Mária Magdaléna mondta az örömhírt (Jn 20,18): „Láttam az Urat” – fogalmazott az egyházi vezető. Az igehirdetést követően Rákosi Jenő házigazda esperes vezetésével úrvacsorát osztottak, majd pedig köszönő szavak kíséretében kisebb figyelmességet nyújtottak át azoknak, akik a legtöbbet tettek az intézmény létrejöttéért. A Bihar Megyei Tanács RMDSZ-frakciója, a Bethlen Gábor Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a helybéli és az érszőllősi polgármesteri hivatal mellett számos gyülekezet és magánszemély járult hozzá a munkálatok költségeihez. Hitből való építkezés volt ez a javából, hisz az egyházmegye pénze csupán az engedélyek beszerzésére és az alapöntésre volt elegendő. További támogatásért az esperes és szolgatársa, Bara László egyházmegyei főjegyző Szabó Ödönhöz, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökéhez fordult. Rákosi Jenő megköszönte a parlamenti képviselő segítségét, míg Bara László lelkésztársai és a gyülekezetek világi vezetőinek nevében mondott köszönetet az esperesnek és feleségének fáradozásukért.

Mózes IV. könyvéből idézte az ároni áldást: „Áldjon meg tégedet az Úr, és őrizzen meg tégedet. Világosítsa meg az Úr az ő orczáját te rajtad, és könyörüljön te rajtad. Fordítsa az Úr az ő orczáját te reád, és adjon békességet néked.” (4Móz 6,24–26)

Az eseménysort a Halleluja egyházi kórus szolgálata, valamint Magyari Hunor fényképész Az Érmelléki Református Egyházmegye templomai címet viselő fotóalbumának bemutatója gazdagította, amely mostantól a lelkészi hivatalokban megvásárolható. A szerző elmondta, hogy 21 éve járja Erdélyt és a Partiumot, igyekszik az összes templomot képeken megörökíteni.

Rákosi Jenő részletekbe menően ismertette az építkezés krónikáját, kitért arra is, hogy a munkálatok értéke hozzávetőlegesen 400 ezer lejre tehető, aminek mindössze öt százalékát teszi ki a gyülekezetektől és az adományozóktól érkezett hozzájárulás.

Az új ingatlan a megmaradásért
A templomi együttlétet követően a közelben lévő esperesi hivatalhoz „zarándokolt” a sokaság, ahol elsőként Szabó Ödön mondott beszédet. Visszautalva a gyülekezetek minimálisnak mondható, ötszázalékos hozzájárulására megjegyezte, hogy azt az összeget is, amit az RMDSZ által sikerült eljuttatni az egyház számára, végül is az emberek fizették be. Ugyanakkor, ha szavazataikkal nem álltak volna a szövetség mellett, akkor nem lett volna hathatós erejük a segítségnyújtáshoz.

Hosszú sorokban érkeztek az avatóünnepségre.

Cseke Attila szenátor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke kifejtette, hogy itt nem csupán egy épület átadásáról van szó, hanem olyan intézményről, amely a megmaradásunkat segítő rendszert erősíti, betagolódik abba.
Béres Csaba polgármester úgy vélte, hogy jól döntöttek, amikor Székelyhidat választották az esperesi hivatal állandó helyszínéül. A hit és a kemény munka eredményeként értékelte a megvalósítást, aminek okán megérdemelten, egymás örömében osztozhat a közösség.

További egyházmegyékben tervezett építkezéseket jelentett be Farkas Zsolt, az egyházkerület előadó-tanácsosa, majd pedig Mészáros János egyházmegyei főgondnok mondott köszönetet a támogatóknak. Csűry István püspök áldásmondását követően szalagvágással avatták fel az épületet, amelyet ezután bejártak a jelenlévők.

Maga az épület a térség keresztyénjeinek egységét hívatott szolgálni. A belső térben látható életfa, amely Sípos Béla szalárdi fafaragó munkája, mintegy rárímel minderre, hisz az egyházmegyét alkotó gyülekezetek egy-egy levélként vannak szimbolizálva. Közös törzsből táplálkoznak, Jézus Krisztusban gyökerezve.