Bensőséges gondolatokkal övezett hétvégi programok Székelyhídon

 

Számos rendezvényt szerveztek Székelyhídon a magyar kultúra napjának alkalmából január utolsó hétvégéjén. A három nap folyamán többek között dalesten, emléktábla-avatáson, jótékonysági bálon és ökumenikus istentiszteleten vehettek részt az érdeklődők. Felemelő pillanatokat tartogatott január 26-a azok számára, akik részesei lehettek Böjte Csaba ferences rendi szerzetes látogatásának, a II. Rákóczi Ferenc emlékére emelt remekmű felavatásának és a magyar kultúra napja alkalmából megtartott ötödik jótékonysági bálnak városunkban.

 

 

„Táruljatok fel örök kapuk…”

 

 

Ezzel az énekkel kezdte a Dévai Szent Ferenc Alapítvány székelyhídi gyermekcsoportja a szombat délutáni szentmisét, melyet Csaba testvér és a helyi katolikus egyházközösség vezetője, Duma Ferenc plébános együtt celebrált. Böjte Csaba prédikációjában, csakúgy mint minden egyes alkalommal, amikor felszólal, pusztíthatatlan hittel mesélte Jézus történeteit, melyekkel arra hívta fel figyelmünket, hogy nekünk embereknek kitartónak, szerénynek kell lennünk, bátorítanunk és szeretnünk kell egymást.

Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy Isten mekkora áldozatot hozott azzal, hogy a saját fiát földi kínoknak vetette alá értünk, Jézus pedig szó nélkül teljesítette sorsát, hogy minket megváltson. Minden cselekedetünket ehhez mérjük, és soha ne felejtsük el: Isten nélkül semmi sem lehetséges! – hangoztatta a ferences szerzetes, aki az elmondottakat az otthonában nevelkedett gyermekek sikertörténeteivel példázta.

 

 

 

 

A misén nemcsak székelyhídiak jelentek meg a padsorokban, hanem az alapítvány messziről érkezett barátai is, akik jelen szerettek volna lenni Csaba testvér szertartásán, ő ugyanis nem véletlenül érkezett Székelyhídra. Öt kicsi gyermek várta izgalommal, hogy az elesett gyermekek védelmezője megkeresztelje őket. Böjte atya végtelen atyai szeretettel magyarázta a gyermekeknek a keresztelés szertartásának jelentőségét, hogy miért a szentelt olaj, s hogy nagyon vigyázzanak a gyertya lángjára, amit átad nekik, hiszen a láng melege és fénye nagyon kellemes, ugyanakkor nagyon illékony is, hamar kialudhat. A szertartás végeztével az egybegyűltek átvonulhattak a szomszédos kastély udvarára, ahol újabb különleges esemény következett.

 

 

 

Rákóczi-emléktábla a gyermekotthonban

 

 

A Stubenberg-kastély udvarán átadták a II. Rákóczi Ferenc erdélyi és magyar fejedelem emléktábláját. A Dévai Szent Ferenc Alapítványt Kádár Ferenc budapesti képzőművész ajándékozta meg a XVIII. századi szabadságharc vezetője előtt tisztelgő plakettel.

 

 

 

 

Az alkalmat Béres Csaba székelyhídi polgármester köszöntő beszéde nyitotta, melyben az elöljáró kifejezte csodálatát a fejedelem iránt, és azokról az Érmelléken véghez vitt fejlesztésekről, építkezésekről mesélt, melyeket vidékünk Rákóczinak köszönhet. A szót ezután Bajtai Erzsébet asszony, a bukaresti magyar nagykövet felesége vette át, aki a nagyságos fejedelem önfeláldozó nagyvonalúságáról beszélt, arról, hogy „minden vagyonát és lelkének minden rezdülését a magyarok felemelésének szentelte”. Fontosnak tartotta azt is elmondani, hogy az emléktábla jobb helyet nem is kaphatott volna, mint a gyermekotthon udvara, hiszen a rossz családi körülmények közül kikerült gyermekek ahányszor az udvaron járnak, a magyar történelem egy kiemelkedő alakját láthatják nap mint nap. Bajtai Erzsébet beszéde alatt sokszor fordult az alapítvány gyermekseregéhez, bátorítva őket, hogy nézzenek fel elődeikre, bárhová is sodródnak, térjenek haza magyar földre és gyarapítsák azt.

 

 

Wilhelm Júlia Mária nyugalmazott történelem szakos tanárnő beszédében előrebocsátotta: nem történelemórát szándékozik tartani, hiszen mindenki ismeri Rákóczi főbb diplomáciai, politikai tevékenységeit, sokkal inkább arra törekszik, hogy a fejedelem szellemiségét idézze fel. „Miért van az, hogy Rákóczi halála után évszázadokkal is születtek kuruc nóták? Miért van az, hogy mai napig a magyarok világszerte tisztelik és megemlékeznek róla?” – tette fel a kérdéseket a tanárnő, majd azt mondta: a kastély méltó jelképe a fejedelem szellemiségének. Kifejtette, miképpen szól a nagyságos fejedelem üzenete a mai világ emberének, Rákóczi több gondolatát, hazafias tettét is taglalta, kiemelve a következőt, melyet a fejedelem emlékirataiból idézett: „Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam.”

 

 

A nyitóbeszédeket az alapítvány gyermekeinek rövid előadása követte, a vajdai egyházi kórus összeállítása, a Székelyhídi Férfikórus és Szabó József szavalata. Az avatás végén a jelenlevők koszorúkat helyeztek el felavatott emléktáblánál.

 

Jótékony báli szórakozás a múzeumban

 

 

Az ötödik Érmelléki Farsangi Bál zárta a magyar kultúra napi programsorozat második napját. A városi múzeumban megtartott rendezvényen az előzőekhez hasonló módon zenei különlegességek, árverés, bálkirálynő-választás, tombolasorsolás várta a vendégeket. Béres Csaba nyitóbeszédében köszöntötte a politikai és közéleti személyiségeket, majd a magyar kultúra egy kis darabkájáról, a magyar népmesékről és azok jelentőségéről beszélt a közönségnek. Azután Csák János, Magyarország Egyesült Királyságba akkreditált nagykövete, a bál fővédnöke mesélte el, hogyan beszél nap mint nap az angoloknak a magyar népről, hogy milyen kép él a magyarokról az angolhoniak elképzeléseiben, aztán jó szórakozást kívánva megnyitotta a bált.

 

 

 

Ezután a debreceni Civis Táncegyesület palotás tánca, illetve Szilágyi Cynthia és Zamfir Roland táncösszeállítása hevítette a báli hangulatot, melynek végén Szilágyi Cynthia Csák Jánost, Zamfir Roland pedig a nagykövet úr feleségét kérte fel egy keringőre, táncba szólítva ezzel az addig csak szemlélődő bálozókat. Majd mindenki helyet foglalhatott a gazdag előétel elfogyasztásának erejéig, melyet a művészeti alkotások árverése követett. Érmelléki és székelyföldi alkotók festményei és más technikákkal készült munkái kerültek kalapács alá, például bogzás, makramé, illetve az árverés különlegessége, egy kerámiaalkotás is. Az aukció során összegyűlt 12 400 lejt a bál szervezői a Dévai Szent Ferenc Alapítvány székelyhídi csoportjának adományozták. Az árverés izgalmait a bál konferansziéjának szerepét is betöltő Vidovenyecz Edina vezette le.

 

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésznője énektudását megcsillogtatva bűvölte el a hallgatóságot, de az árverést és az egész estét beragyogta kellemes hangja, megjelenése. Jóval éjfél után következett a bálkirálynő és udvarhölgyeinek megválasztása. A 2013-as bálkirálynő Erdei Csenge lett, udvarhölgyei pedig Cservid Beáta és Csuka Tímea-Boglárka, akik a többi vendéggel együtt ez évben is hajnalig koptatták a múzeum kőpadlatát az élőzenés estélyen.

 

 

Bíró Orsolya

 

 

Vasárnapi közös ima és szeretetvendégség

 

A rendezvény utolsó napján, vasárnap, a székelyhídi római katolikus templomban ökumenikus imát tartott Duma Ferenc plébános, Erdődi Endre csokalyi görög katolikus plébános és Rákosi Jenő református lelkész, az Érmelléki Egyházmegye esperese. A szertartás követően szeretetvendégség várta a vendégeket a székelyhídi plébánián.

B. J. R.