Meghívott vendégek, hagyományőrző gyalogos és lovas csoportok s ünneplő falubeliek gyülekeztek április 12-én az érköbölkúti iskola udvarán, hogy a Rákóczi-emlékünnep keretében szoboravatón, lófuttatáson, fegyverbemutatón vegyenek részt. Az ünneplőket a házigazda Rákóczi Lajos köszöntötte, aki ismertette II. Rákóczi Ferenc fejedelem életének és tevékenységének Érköbölkúthoz köthető vonatkozásait.

A főszervező Rákóczi Lajosban a népünnepélynek is nevezhető rendezvény ötlete már régen megfogalmazódott, mégpedig abban az elgondolásban, mely szerint összeköthető azzal a hagyományápolással, amely felélénkülőben van Bihar megyében s Partiumban egyaránt.

Térségünknek nagyon sok történelmi vonatkozású öröksége van, ám ezek még nincsenek kellőképpen kiaknázva. A mostani szoboravatással egybekötött ünnepség is egy ilyen hiányt igyekezett pótolni, hiszen az alkalom adott volt: II. Rákóczi Ferenc halálának 280. évfordulója.

Az avatóünnepségen Gellért Gyula hagyományőrző ezredes köszöntötte a megjelent margittai Vitézi Rend, a Hajdú-Bihar megyei lovas és huszár hagyományőrző sport- és kulturális egyesület, a szentjobbi hagyományőrző huszáregyesület, a szentimrei Vay Ádám-kurucezred, a bihardiószegi Bóné András-kurucezred és a Székelyhídi Férfikórus tagjait.

Czondi István helyi református lelkész prédikációját követően a bihardiószegi citerazenekar és a Székelyhídi Férfikórus előadásában felcsendült a legismertebb kuruc nóta.

„Csínom Jankó, Csínom Palkó, csontos karabélyom

Szép csendes lódingóm, dali pár pisztolyom

Nosza rajta jó katonák, igyunk egészséggel

Menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével.”

Az érköbölkúti iskola diákjai, valamint Szabó József és Guba Áron Máté szavalataikkal színesítették az ünnepséget .

A különleges szobrot maga az alkotó, Szabó István fafaragó és az ötletgazda Rákóczi Lajos leplezte le.

Hogy miért is különleges a most avatott szobor? Az ötletgazda egy élő, teljes alakos Rákóczi- szobrot akart megfaragtatni, mégpedig egy a tűzhalál miatt csonkolt gesztenyefából . Ám az eredeti ötletbe a természet beleszólt, mert a munka kezdetekor kiderült, hogy a fa belseje kikorhadt, így használhatatlanná vált. Emiatt az eredeti elképzelés kicsit átformálódott és a megmaradt és lekezelt gesztenyefába egy cserfából kifaragott mellszobrot ültettek, melyet az megmentett gesztenye lombkoronája fog övezni.

Az Érköbölkúton felállított szobor a markáns hadvezér Rákóczit ábrázolja, aki saját költségén, saját birtokai jövedelmének feláldozásával nyolc évig (1703–1711) harcolt a magyar szabadságért. Határozott, nagy családi múlttal rendelkező ember volt, s ez a méltóság tükröződik az alkotásból is. A leghívebb magyar szobrának koszorúzási ünnepségét követően a jelenlévők együtt énekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt, majd Piroska János fegyverszakértő által bemutatott kuruc és labanc fegyverek szemléjén és az érköbölkúti tavaszi lófuttatáson vehettek részt.

Az izgalmas versenyen négy lovas indult akik közül a leggyorsabbnak ezúttal a bihardiószegi Gulyás László bizonyult, aki 4 éves félvér lipicai Csillag nevű lován győzedelmeskedett.

Az elmúlt években majdhogy gombaként nőttek a szobrok , emlékhelyek Érköbölkúton. Lassan teljes szoborparkot fedezhetünk fel a falu központjában, de mint megtudtuk, tervekből a jövőre nézve sincs hiány.

Az Érköbölkúton megrendezett egész napos Rákóczi-ünnepséget tábori étkezés keretében kanpapucs görögolvasóval, azaz körömpörkölt babbal elfogyasztása zárta, s aki kedvet kapott a lovaglás kipróbálásához az a lovardában ingyenesen, szakértő kezek biztonságában megtehette azt természetesen szívében hordozva II. Rákóczi Ferencet és a szabadság eszméjét.

Fekete Katalin