Katedra és köszméteföld

Délelőtt tanít, szabadidejében gazdálkodik az érolaszi Karancsi házaspár

Manapság egyre többen mellékfoglalkozást is felvállalnak a napi nyolcórai munka mellé. Ki némi pluszjövedelemben reménykedve próbálkozik ezzel-azzal, míg mások hobbiként keresnek tartalmas elfoglaltságot maguk és családjuk számára. Érolasziban akad, aki a katedra mögül felállva, zöldellő ligetben teszi hasznossá magát.

2009-et írtak akkoriban. Egy barátja megkereste Karancsi Bélát, hogy egy magyarországi faiskola „ingyen” ad köszmétecserje-csemetéket, amit majd a majdani terméssel kell kifizetni. Gondolta, ha csak annyi a dolga, hogy előkészítse a talajt és a támasztórendszert kialakítsa, akkor érdemes belevágni. Soha nem tervezte ezt főfoglalkozásnak, csak értelmesen akarta eltölteni a szabad idejét, ugyanis feleségével együtt mindketten pedagógusok. A házigazda a nagykágyai szakközépiskola igazgatója, míg felesége Székelyhídon tanárkodik.

Induláskor többen is voltak, akik kapva-kaptak az ötleten, de rajta kívül végül mindannyian feladták. Ennek oka a talaj nem megfelelő minőségében vagy az elültetett cserje esetleges silányságában keresendő – véli Karancsi. Egy biztos, jelenleg ő az, aki jelentős területen foglalkozik köszmétével.

Ötven árét (5000 m2) ültetett be a kultúrával. Egy ismerős agronómusbarátjától kért szakszerű szakmai segítséget, három járásba osztották fel a területet. Mintegy ötezer tő cserje ültethető egy hektár területre, a sorok között bő két méter a távolság, míg a tőtávolság 90 centiméter. Már a kiültetést követő évben megmutatkozott a termés, két-három év múlva pedig már elérték a várt hozamot. Mivel a növény nem önhordó, aranyribiszkébe van oltva 90 centi magasságban, ezért egy huzalra kötözték fel a termőkoronát. Az első években alakítómetszést végeztek, onnantól pedig csak igazításokat eszközölnek rajta a kevésbé fagymentes februári napokon. A metszéssel azért kell igyekezni, mert már márciusban elkezd virágozni. Ez különös tudományág, teljesen más, mint a szőlő esetében. Nem elég a visszametszést végezni, ritkítani kell az ágakat, mert másként sündisznóformára besűrűsödik olyannyira, hogy nem lehet hozzáférni a bogyókhoz szüretkor. Oda kell figyelni a különböző kórokozók, gombásodások elleni védekezésre is. Feltétlenül fontos elvégezni az őszi és a tavaszi lemosó permetezést. A védekezés szempontjából nagyon fontos a lemetszett ágak elégetése, hogy az ültetvény fertőzését ezáltal is gátolják. Nagy örömére szolgál, hogy az utóbbi időben a természet is jótékonyan besegít a védekezésbe: a nagymértékben elszaporodott katicabogarak és fülbemászók előszeretettel fogyasztják a levéltetűket.

A jó termés igérete.

Június elejére a konzervipar számára már feldolgozható a termés, a bogyók édeskéssé válásáig még további egy hónapot kell várni – sorolta a teendőket és a várható fejleményeket a gazda. Az élelmiszergyártás mellett a gyógyszeripar is feldolgozza, nem csoda, hogy szupergyümölcsként is szokás emlegetni, hisz a vitaminok, ásványi anyagok koncentráltan vannak jelen a termésben. Karancsiék amellett, hogy értékesítik a termés nagyobb részét, saját szükségletre fel is dolgozzák a köszmétét: szörpöt, dzsemet, kompótot készítenek belőle, de ínyencségnek számító köszmétepálinkát is főztek már. Ez utóbbi igen drága mulatság, túl sok alapanyag kell hozzá.

Mint minden mezőgazdasági vállalkozásnak Romániában, Karancsinak is a gyümölcs értékesítése jelenti a legnagyobb nehézséget. A legbiztosabb megoldás egy nagybani felvásárlót felkutatni, mert ha csak alacsonyabb áron sikerül is túladnia a bogyókon, de legalább nem marad nyakán a termés. Mostanáig Debrecenben kínálta sikerrel portékáját, az ottaniaknak nagy hűtőház áll rendelkezésükre az árú „várakoztatására”, mígnem a németországi importőrhöz kerül feldolgozásra. A köszméte fogyasztásának kultúrája nálunk jóval alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban. Vendéglátónk azt tartaná ideálisnak, ha maga dolgozná fel a leszüretelt termést, akkor jóval nagyobb volna a biztonságérzete afelől, hogy nem rohad a nyakán portékája, ugyanakkor vélhetően nagyobb profitra is szert tehetne.

A tőhozam rekordját is megtudtuk, az érolaszi köszmétésben hétkilogrammos termés döntötte az eddigi csúcsot. Legutóbb négy tonna termést szüreteltek egy év alatt, amit 3-5 lejes kilónkénti áron sikerült értékesíteniük. Amikor nagy a szárazság, bizony meghálálják a kiadós öntözést a tüskésfejűek.

Az ültetvény nagyságát nem szándékszik tovább növelni az érmelléki köszmétés ember, hisz az értékesítés mellett mostanság a munkaerőhiány is fejtörést okoz, hisz a köszmétetermesztést nem lehet gépesíteni, a metszést, a betakarítást kézi erővel végzik.