Gyümölcsfák metszése tél végén Érolaszi határában

A téli hónapok végeztével a gyümölcstermesztők már készítik a metszéshez szükséges szerszámokat, metszőollókat. Indulhat a metszés, hiszen akinek több hektárnyi gyümölcsöse van, annak időbe telik minden fát megmetszenie, ha saját maga végzi ezt a feladatot. A gyümölcsfák metszését rendszerint nem is szeretik mással végeztetni a gondos gyümölcstermesztők, hiszen sok múlik azon, hogy mely ágakat távolítják el a fákról. A helyes metszés nagy odafigyelést és bizony sok évnyi tapasztalatot igényel. Másrészt, ahogy a szólás tartja, ahány ház, annyi szokás. Így van ez a metszéssel is, hiszen minden gazda kicsit másként csinálja, úgy, ahogy az ő szemszögéből a legjobbnak látja. Persze nem utolsó szempont az sem, hogy a gyümölcsöst milyen formában szeretné az ember kialakítani, hogyan műveli.

Mikor kezdődhet a metszés?

Ezt nem egyszerű megválaszolni. Függ attól, hogy milyen fákról van szó, mennyi időt tudunk erre a műveletre fordítani, és milyen mennyiségű fát kell megmetszeni. Vannak olyan gazdák, akik már decemberben elkezdik a metszést, hogy mire a fák elkezdenek rügyezni, addigra tudjanak végezni. Ez azért is lehetséges, mert az előző évek tapasztalata alapján a telek viszonylag enyhék voltak, és a virágok sokszor márciusban fagytak le. Tehát nem volt értelme kora tavaszig várni a metszéssel. 

Mivel idén januárban megérkeztek a negatív hőmérsékletek, ezért a gyümölcsösök metszésével a gazdák megvárták a felmelegedést és csak a hónap végén, február elején kezdték el azt. Ilyenkor az almatermésű gyümölcsfákat lehet metszeni, mivel ezek a fajták jobban bírják a hideget, ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben, és a metszés által ejtett sebek is könnyebben gyógyulnak. A csonthéjasok metszését érdemes későbbre hagyni, mikor már rügyesek a fák, mert ezek sebei ilyenkor gyógyulnak könnyebben.

A gyümölcsfametszésnek tehát megvannak a fortélyai, így arra gondoltam, hogy érdemes lenne egy olyan személyhez ellátogatni, aki szívvel-lélekkel, és nagy szakmai tudással műveli a gyümölcstermesztést. Éppen ezért, így a tél végén, a tavalyihoz hasonlóan ismét gyümölcsfametszési bemutatót szerveztem.  Előadónak pedig nem mást kértem fel, mint az érolaszi Kécz Attilát, aki a falu határában több hektárnyi gyümölcsöst telepített. Több mint harminc gazda látogatott el a január 29-i metszésbemutatóra Bihar megye minden részéről. Kécz Attila agrármérnöki diplomával rendelkezik, amelyet a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen szerzett, míg felesége, Enikő kertészmérnök végzettségű.

Metszésformák az érolaszi gyümölcsösben

A családi gazdaságukban található gyümölcsösben több mint húsz barackfajta található. A bő fajtaválasztékot az eltérő érésidővel, és a termést tizedelő fagykitettséggel, fagyérzékenységgel indokolta a házigazda. A kajszi- és franciabarack mellett gyümölcsösükben még cseresznye- és bioalmatermeztéssel is foglalkoznak. Attiláék a fák oltásától kezdve az utánpótlást szolgáló csemeték nevelését, a telepítést, a művelést és a gyümölcs értékesítését is saját maguk végzik.

A bemutató elején Attila és Enikő a katlankoronára alakító metszést mutatták be különböző életkorú kajszibarackfákon. Elmondásuk szerint a katlanforma kialakításához szükség van az egyéves gyümölcsfa 40–50 centiméterre történő visszavágásához. Ezután egy kétéves példányon Attila bemutatta, hogyan is kezdi el kialakítani a katlanformát. Az előző évben meghagyott öt vázágon most hagyott tíz-tizenkét vázágat katlanformában, kör alakban. Azokat az ágakat, amelyek vízszintesen, a korona közepéből nőttek ki, keresztezik egymást vagy túl alacsonyan nőttek a talajhoz viszonyítva, azokat lemetszette.

Ezután már idősebb barackfák metszését láthattuk. A résztvevő gazdák nagy érdeklődéssel figyelték, hogy Attiláék hogyan alakítják ki a fák koronájának formáját. A koronaszabályozás és a termőre metszés fogásait a harmadik-negyedik esztendejében levő rózsabarackon, míg a fiatalító és a karbantartó metszés szabályait tizenkét éves – a gépi művelés miatt termőkarósra alakított – franciabarackfákon mutatták be. 

A franciabarack termőkarok jobbra és balra ágaznak el, és legtöbb két-három emeletből állnak. Több emeletet nem alakítanak ki, mert ezután az ágak csak felfelé nőnek, a fa felkopaszodik, majd pedig kipusztul. Az emeleteken a kétéves ágakat felváltják az egyéves hajtások.

A metszésbemutató egy Katalin-fajtájú cseresznyefa fiatalító metszésével zárult. Itt a kézi metszőolló mellett már fűrészre és akkumulátoros metszőollóra is szükség volt. Mivel a cseresznyefák már idősebbek voltak, Kécz Attila itt arra törekedett, hogy a fa koronáját megnyissa, lefűrészelve a nagyon középről vízszintesbe nőtt ágakat, katlanformát kialakítva annak érdekében, hogy a koronába jobban hatoljon be a napfény.

Aki erre az alkalomra ellátogatott, az bizonyosan sok új és érdekes tapasztalatot szerzett a gyümölcsfák metszéséről és termesztéséről is. Köszönet érte Kécz Attilának és Enikőnek!

A metszés végeztével a helyszínen tombolasorsolást tartottunk. A szerencsés gazdák metszőollókkal, oltókéssel és oltóollókkal gazdagodtak.