Fáklyaláng, röppenő tüzes nyilak

Két helyszínen, ugyanazon lelkülettel zajlott városunkban a március 15-i megemlékezés

Tisztelegtek március 15-én az 1848–1849-es forradalom és szabadság hőseinek emléke előtt Székelyhídon, az elmúlt évek hagyományaihoz hasonlóan.

Kabátgombolós, mord időjárás fogadta az ünnepelni vágyókat az érmelléki kisvárosban. Mintegy kétszázan várták az ünnepség kezdetét a városközpontban lévő művelődési ház előtti téren. A hangszórókból alkalomhoz illő zene szólt, a fiatalok kokárdákat tűztek az érkezők ruháira. Az RMDSZ Bihar megyei nőszervezete által biztosított nemzeti színű szalagból Braun Ildikó segédletével háromszáz kokárdát készítettek az önkéntesek – tudtuk meg a szervezőktől.

A kultúrház oszlopai alatt, grádicsok magaslatán sorakoztak az ünnepélyességet emelő Petőfi Sándor Elméleti Líceum diákjai, akik forradalmi dalokat adtak elő, majd Kaszta Alexandra, Koncz Erik Richárd, Munkácsi István és Tóth Gardó Sarolta szavalatait hallhattuk. Lassan szürkületbe fordult az idő, az eső is szemerkélni kezdett, amikor Béres Csaba polgármester mikrofonhoz lépett. Az elöljáró a 170 évvel ezelőtti történéseket a ma embere számára igazodási pontként, célt mutató világítótoronyként definiálta. „A szabadságharc – ha a hatalmas túlerő leverte is – nem bukott el. Nem bukott el, mert célkitűzései etalonként, egyfajta mérőzsinórként megmaradt számunkra. Nem bukott el, mert a szabadság gondolata a zsarnokság legsötétebb korszakaiban egyesíteni tudta a nemzetet” – fogalmazott Béres. Ugyanakkor megjegyezte, úgy kell szolgálnunk magyarságunkat, hogy hozzá kell járulnunk annak az országnak a fejlődéséhez is, amelyben élünk.

Béres Csaba polgármester a forradalom máig ható eredményeit sorolta.

Pete István, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének választmányi elnöke ünnepi beszédében kifejtette, hogy a forradalom és szabadságharc nagyszerűségét a teljes nemzeti összefogás megvalósulásában látja. Az arisztokrácia legjobbjai egyengették a változások kibontakozását, a köznemesség – leszámítva a Petőfi által kigúnyolt Pató Pálokat – a haladás élére állt. A legszegényebb rétegre is lehetett számítani. A forradalom létrejöttében és kibontakozásában a központi szereplők mellett meghatározó küldetésük volt a kisebb régiókban élőknek is. Székelyhíd lakossága jelentősen hozzájárult Bernáth József országgyűlési képviselővé választásához, Bernáth Gedeon szervezésében pedig négy gyalogos és egy lovas zászlóaljjal támogatták a nemzetőrséget. Kimondható, hogy a nemzeti identitásépítés, a forradalommal kezdődött. A XXI. század, ha más formában is, az 1848-as időkhöz hasonlóan a cselekvés évszázada – vélekedett Pete István.

Petőfisek ünnepi dalokkal, szavalatokkal léptek fel.

A helyi Búzavirág Népdalkör, valamint a Székelyhídi Férfikórus fellépését a kultúrház falán lévő Petőfi-emléktábla megkoszorúzása követte. A Himnusz eléneklésével fejeződött be a városközponti események sora.

Majd fáklyák lángja lobbant, a jelenlévők hosszú sorban, énekszóval indultak a középiskola központi épületéhez, ahol koszorúkat helyeztek el Petőfi Sándor büsztjénél. Már csörtetett az este, amikor az ünnepség zárásaként élményszámba menő módon a helyi Phoenix sportegyesület hagyományőrző íjászai tüzes nyílvesszőket röppentettek a sötétlő égbolt felé.

A Phoenix sportegyesület hagyományőrző íjászai látványos bemutatótt tartottak.