
A földterületek ügye aktuális téma, hiszen ha belegondolunk, szinte minden székelyhídi és a hozzátartozó települések családjainak fontos. Nagyon sokan hosszú évek óta próbálják visszakapni felmenőiktől örökölt földjeiket, több-kevesebb sikerrel, mint ahogy a későbbiekben kiderül, sokan még a mai napig várják a jogos örökség tulajdonbavételét. Erről a kényes kérdésről faggatom a polgármestert, Béres Csabát, aki elmondta, hogy Székelyhídnak és a hozzátartozó települések falvainak összesen 15 140 hektár földje van, amibe beletartoznak a nádasok, legelők erdők, szántóterületek. A mai napig az adózott területek összessége 11177, 22 ha, a többi föld adózási szempontból nem létezik.
Sokan nem jelentik be a föld vásárlásának tényét, vagy nem nem íratják le a saját nevükről, vagy mert nem tudják, vagy mert nem akarják. Az viszont biztos, hogy a 2010-es évben az emberek 10830,88 ha föld után fizették ki az adót. A szomorú tapasztalat az, hogy nem az egyszerű munkásemberek azok, akik nem rendezik az állam felé a tartozásaikat.
– Miképpen jutottunk ehhez a helyzethez? Hogyan alakultak a föld-visszaszolgáltatási jogszabályok a rendszerváltás után?
– Két földtörvény alapján kezdték el visszaosztani a földeket. Az egyik az 1991/18 számú törvény, az úgynevezett földtörvény. Ez a jogszabály kimondja, hogy a Románia területén lévő telkek – legyenek azok mezőgazdasági megmunkálásra alkalmasak vagy erdők, melyek a kommunizmus időszakában valamilyen formában államosításra kerültek, termelőszövetkezetben (CAP) vettek részt, régi tulajdonosaiktól elidegenítettek – visszaigényelhetőek a volt tulajdonos, illetve örökösei által. A törvény többször is kiegészítésre került, legutóbb a 2005/247. számú törvény által. A fent említett törvényben értelmében lehetővé vált az államosított kül- illetve beltelkek visszaigénylése, e célból kérelmeket lehetett letenni több időszakban is, legutóbb 2005 végéig.
– A másik törvény az államosított ingatlanokról rendelkezik, illetve azokról, amelyek az állam közigazgatása alá kerültek, bármilyen okból adódóan a kommunista diktatúra évei alatt. Ezek visszaigényelhetőek a 2001/10. számú törvény alapján, amely előírja, hogy 2001 folyamán egy visszaigénylésről szóló kérelmet kell letenni.
A 2001/10 számú törvényre vonatkozó későbbi törvénykiegészítések – mint például a 2005/247 és a 2009/1. számú törvények – nem újították meg az államosított ingatlanok visszaigénylési kérelmeinek benyújtására vonatkozó periódusát. Ennek következtében ezen módosítások haszonélvezői kizárólag azon személyek, akik 2001 folyamán kérelmeket nyújtottak be az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáért, illetve kárterítés megítéléséért. A jogszabály kiegészítésre került az 2009. január 30./1 számú törvény által.
– Hogy áll a földtulajdoni viszonyok rendezése városunkban és a falvakban most?
– A természetbeli visszaszolgáltatásra irányuló kérelmek nagy részét mára már megoldották, és a kártérítésről szóló kérelmek nagyobb része pedig még megoldás alatt áll. Ez a folyamat lassú, mivelhogy nem áll rendelkezésre megfelelő anyagi keret a kártérítések kifizetésére.
– Húsz éves folyamatról beszélünk. Milyen problémák adódnak jelenleg?
– A legnagyobb gond az, hogy sokan megtalálták a kiskapukat a föld visszaosztása során, hiszen egyazon területre több tulajdonos is igényt tart. Úgynevezett „gumiföldek” vannak a településeinken. Előfordult, hogy egy adott területnek több tulajdonosa van, vagy egy 50 hektáros parcellára 54 hektár tulajdoni lapot osztottak ki, vagy az ügyeskedők nem az őket megillető földet kapták vissza, hanem a legjobb helyeken lévőket. A jogos tulajdonos ma már bottal ütheti a nyomukat, hiszen ezek a földterületek már be vannak telekkönyvezve, vagy a tulajdoni lap mindenképpen ki van állítva régi földterületeikre.
– Polgármester úr, tudna néhány konkrét példát is említeni?
– Vegyük elsősorban a falvakat górcső alá. Csokalyon a Papszász család visszaigénylési kérelmei ellenére még nem került kimérésre 50 hektár föld. Nagykágyán gróf Pongrácz Vilmos több mint 100 hektár föld jogos tulajdonosa – papíron. Hegyközszentmiklóson Király Gábor még mindig 10 hektárral kevesebb földdel rendelkezik, mint amennyi jár neki, Érolasziban és Érköbölkúton a Bónis család még mindig nem kapott vissza több mint 50 hektár területet.
Székelyhíd sem maradhat ki a sorból, a Balog (Sete) család örökösei még mindig nem kaptak vissza 20 hektár területet, a Kató család is 5 hektár után várakozik… és még sorolhatnánk, de nem igazán látjuk a végét. Sokan jogtalanul használják a földeket, sokan meg jogosan használnák, csak éppen nincs mit.
– És ilyenkor mi a teendő? Mit tud tenni az önkormányzat?
– Leltározunk. Keményen, nagyon keményen leltározunk. Nos, amikor megválasztottak, 1504 tulajdoni lapot kellett még kiadni a tulajdonosoknak. Azóta már több mint ötszázat sikerült kibocsátani. A tulajdoni lapok kiadása folyamatos, a lehetőségeinkhez mérten.
– Nyilván a tulajdonjogi problémák megoldása számos vitát szül…
– Rengeteg konfliktusunk van ebből származóan. Akik eddig jogtalanul használták a földeket, nagyon nehezen ismerik el, hogy ők nem rendelkeznek tulajdoni lappal és mindenféle fenyegetéssel próbálkoznak. Nekem, mint polgármesternek az az érdekem, hogy a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett tisztázzam és végérvényesen pontot tegyek a földdel kapcsolatos kérdésekre. Egyrészt mert nagyon sok jogos tulajdonos nem kapta vissza a földjeit, másrészt mert nagyon sok föld után nem fizetnek adót, harmadrészt mert a rendszerváltás után 21 évvel valakinek fel kell vállalnia a konfrontációt annak érdekében, hogy egyszer és mindenkorra legyenek lezárva a földdel kapcsolatos dolgok.
– Nem fél nekifogni a „tisztogatásnak”?
– Nem. Nekem nincs titkolnivalóm, egyébként meg azért választottak meg, hogy merjem felvállalni a dolgokat és tisztázni a problémás kérdéseket.
G. R.
Vélemény, hozzászólás?