Ozsváth József atya személyében május ötödikével kezdődően új plébánosa van a székelyhídi római katolikus egyháznak. A hívek nagy szeretettel és nyitottsággal fogadták az új plébánost, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy már az első szentmiséjén és természetesen a Pünkösd vasárnapin is zsúfolásig megteltek a templom padsorai.

Ozsváth József atya Nagyváradon született. Szülei szentjobbi származásának köszönhetően gyermekkora nyarainak jelentős részét Szentjobbon, illetve a Székelyhídhoz tartozó Hegyközszentmiklóson töltötte. Nagyváradon a Várad-Velencei templomban volt elsőáldozó és bérmálkozó, mely templomnak szintén a szeplőtelen fogantatás, a Szűzanya a védőszentje, épp úgy, mint a székelyhídi római katolikus templomnak. Ezért József atya egy jelként, Isten akarataként fogja fel székelyhídi küldetését. A teológia hat esztendejét Gyulafehérváron végezte, a gyakorlati év alatt pedig Margittán szolgált, ahol a hitoktatás és a plébánia körüli feladatokat látta el.

Böcskei László nagyváradi megyés püspök 2010-ben szentelte pappá, majd segédlelkészként teljesített szolgálatot Tasnádon. Már féléves káplánként járt Tasnádszántóra, ahol lelkészi feladatokat látott el, s 2012 szeptemberétől lett e település helyben lakó plébánosa, ahonnan most nehéz szívvel, de sok sikert kívánva engedték el a hívek hozzánk Székelyhídra.

A Tasnádszántón eltöltött közel négy és fél év természetesen nem múlt el maradandó nyomok nélkül, hiszen József atya nagy szeretettel beszél a hátrahagyott gyülekezetéről, melyet minden bizonynyal soha sem fog feledni. Elmondása szerint a búcsú megható volt, de az imában és Istenben mindig együtt lesz immár múltbéli gyülekezetének tagjaival is, és az egyházmegyei rendezvények, találkozók, lelki napok is azt szolgálják, hogy a jövőben is találkozhatnak.

A székelyhídi hívek nagy szeretettel, tele templommal fogadták és köszöntötték József atyát, aki nyitott szívvel, nagy örömmel, lelkesedéssel érkezett Székelyhídra. Elsődleges feladatának a az egyháztanácsosok, az egyházközség, az alkalmazottak, a hitoktató, a kántor, a kórusvezetővel való megismerkedést tartja. Már az első héten részt vett a Mária-légió imaóráin, s a rózsafüzér társulat titkát is imádkozza. Fontosnak tartja a fiatalokkal, a hittanosokkal, a családokkal való jó kapcsolattartást. Táborok, találkozók, lelki napok keretében bevonni őket az egyház életébe kialakítva így egy élő egyházközösséget.

Nagyon boldog, hogy ennyi lelkes „munkatársra” talált városunkban. Külön öröm számára, hogy a plébániával szemben működik a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Gyermek Jézus-otthona, hiszen a gyermekekkel való foglalkozás már teológus korában is nagy lelki feltöltődést jelentett számára. Jelen pillanatban az „otthont” is a Gyermek Jézus-otthon jelenti számára, hiszen a plébánia felújítás alatt van.

„Hamar otthon érzem magam. Ez főleg azért van, mert a papi hivatásban megtaláltam a helyem és az otthon tulajdonképpen nem egy hely, hanem az otthon bennünk van, ha megtaláltuk a helyünket, a hivatásunkat akkor bármely helyen otthonra találunk. Az, hogy ilyen nyitottsággal és szeretettel, lelkesedéssel, tele templommal fogadtak a hívek egy nagy megerősítés számomra és így a változás nem okoz törést az életemben. Remélem, hogy a lelkesedés és az öröm megmarad bennem és a hívekben is. Hiszem hogy Isten segítségével és a Szűz Mária közbenjárásával együtt fogunk maradni , s visszatalálnak a hívek újra az egyházhoz!” – mondta Ozsváth József atya.

 

Fekete Katalin