Magyarországon és Romániában, nemrég pedig az Érmelléken is felütötte a fejét a Kaukázus térségéből, Oroszország európai területéről az elmúlt évben elterjedt afrikai sertéspestis (ASP). A székelyhídi Erdei Victor állategészségügyi technikust kérdeztük a járvány terjedésével, veszélyességével és a fontosabb tudnivalókkal kapcsolatban.

Romániában az afrikai sertéspestis fertőzőgócát tavaly nyáron, Szatmárnémeti mellett fedezték fel az állategészségügyi hatóságok, két háztáji gazdaságban, ahol a betegség összesen hét állatot fertőzött meg, az egyikből átterjedve a szomszédosra.

Idén nyáron a Vedresábrányhoz tartozó Apátkeresztúrban, illetve a Székelyhídhoz tartozó Érolasziban és Kiskerekiben is megjelent a betegség. Erdei Victor elmondta, hogy tavaly előtt Ukrajnában és a balti államokban jelentkezett a fertőzés, és hogy innen hozták át Moldovába, Romániába, illetve Tulcea megyébe, ahol két hete vágóhídon pusztítottak el egy nagyobb, 45 ezer állatot számláló fertőzött állományt. „Múlt hét pénteken jelentettek fertőző állatokat az említett érmelléki településeken, Székelyhídon egyelőre nincsenek megbetegedések. A fertőzött sertések és vaddisznók szinte kivétel nélkül elpusztulnak, nincs védőoltás, az állatok nem reagálnak semmiféle antibiotikumra. Azt viszont tudni kell, hogy a vírus az embert nem betegíti meg. A járvány kialakulásának megakadályozása egyedül a fertőzött gócpontok felszámolásával, azaz az állatok elpusztulása révén vagy leölésével lehetséges. Természetesen a felelős emberi magatartás is elengedhetetlen a sikerhez. Mindenféle állatmozgást meg kell szüntetni” – mondta a technikus.

A fertőzés megakadályozása érdekében a legfontosabb intézkedések a sertésforgalmazás és -felvásárlás regionális korlátozása. Helyi szinten oda kell figyelni arra, hogy ne potenciálisan fertőzött takarmányt vigyenek haza a jószágtartók, mint például csalánt vaddisznók lakta erdőből, és lehetőleg maradjanak távol a fertőzött területektől. A betegség tüneteinek észlelését és a sertés elhullását az állattartó köteles minél hamarabb bejelenteni a helyi állatorvosnak.

A járvány jelenleg felfutó szakaszban van a környéken, amit egy stagnáló, végül pedig egy lecsengő szakasz követ majd regionális és országos, illetve európai viszonylatban is. Fertőző gócpontok bárhol, bármikor kialakulhatnak az emberi felelőtlenség következtében.

Az afrikai sertéspestisről (ASP):

A betegség heveny (akut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5–42 °C), vérzések a bőrfelületen (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos vagy véres hasmenés. A vemhes kocák elvetélhetnek. A betegség lappangási ideje 3–15 nap között változhat, de súlyos heveny megbetegedés esetén csupán 3–4 nap. Túlheveny (perakut) esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak.

A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. Az állatok tartási helyén megforduló személyek ugyanakkor az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, stb.) szintén elhurcolhatják a betegség kórokozóját. A fertőzött istállók /ólak és karámok padozatán, napfénytől védett helyen, heteken át fennmarad. A sertéshúsban és az abból készült nyers vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad. Csak megfelelő hatóanyagú fertőtlenítőszerekkel pusztítható el.

(forrás: Bihar Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, DSVSA)

Szamos Mariann


Írta: Ér hangja