Cseke Attila parlamenti képviselő, egyik törvénymódosító javaslatát ismertette a sajtó képviselőivel szerdai, nagyváradi sajtótájékoztatóján. A 2003-ban kiadott, 217-es számú családon belüli erőszakról szóló törvény módosítása azért lett időszerű, mert sok esetben nem nyújt teljes védelmet az áldozatoknak.

A képviselői fogadóórákon tapasztalt problémákból adódóan, a képviselő elmondta, hogy az említett törvény sok esetben nem nyújt valós védelmet a sértetteknek. Az említett törvény alapján a sértett fél kérheti az illetékes bíróságtól, hogy egy ideiglenes jellegű határozatot adjanak ki. Ebben a határozatban a bíróság dönthet többek között az erőszakot elkövető személy ideiglenes kilakoltatásáról akár abban az esetben is, ha az az ő tulajdonát képezi. Továbbá távoltartási határozatot is kiróhat, vagy a sértettel szembeni bármely nemű kapcsolatba lépést tilthatta meg, akár személyesen, akár telefonon vagy levelen keresztül.

A képviselő elmondta, hogy a Legfelsőbb Bírósági Tanács jelentése, de a különböző szociális szervezetek felméréseire, valamint a képviselői fogadóórákon tapasztaltakra alapozta törvénymódosítási kezdeményezését. Az elmúlt két esztendőben országos szinten 4035 védelmi határozat kibocsátására vonatkozó kérvényt iktattak, amely azt jelzi, hogy országos szintű a probléma. Az esetek 91 százalékában nők, míg a fennmaradó 9 százalékban férfiak kérték a védelmet. Az esetek nem minden esetben házastársi viszonyban élőkre vonatkoznak, gyakori a szülő-gyermek, gyermek-szülő illetve a testvérek közötti családon belüli erőszak is.

A védelmi határozatról szóló döntést az első fokú bíróságon, zártkörű, jogi asszisztenciával történő tanácskozáson hozzák meg, sürgősségi eljárással. A döntést a bíróság több esetben 1 és 174 nap között hozta meg, míg a fellebviteli bíróságon ez az idő 30 és 310 nap közötti. Az első módosító javaslat szerint ebben az esetben a fellebviteli bíróság ugyanolyan sürgősségi eljárással döntsön, mint az elsőfokon eljáró bíróság. Sajnos a bíróság több esetben hetekkel, de akár 60 nappal is a döntés megszületése után közölte a védelmi határozatot a rendőrséggel.

A második törvénymódosító javaslat értelmében a védelmi határozatot a döntés megszületése napján kötelező módon közölni kell a rendőrséggel mind az első fokú, mind a fellebviteli bíróság esetében is. „A bíróság által meghozható korlátozások közé tartozik, hogy az erőszakot elkövető személyt kötelezni lehet egy minimális távolságtartás betartására. A gyakorlatban a bíróságok különböző távolságokat állapítanak meg, a maximális 500 méterig. Vannak esetek, azonban amelyekben 1.5, 2, 3, 4 és 5 méter távolságtartást állapítottak meg. Ebben az esetben fennáll az a logikus kérdés, hogy ilyen kicsi távolság esetén, hogyan biztosított a veszélyhelyzet megszünése a sértett számára. Az én véleményem és az egyesületek által végzett felmérések jelentése alapján is, a veszélyhelyzet nem szűnik meg, s ezáltal a sértett fél továbbra sincs biztonságban. A harmadik javaslatom az, hogy a távol tartási végzés esetében az, hogy a minimum betartandó távolságnak 100 méternek kellene lennie.” – zárta nyilatkozatát Cseke Attila képviselő.


Írta: Tőtös Norbert