Sziasztok Pajtikák!

Látom a rajzaitokból és az írásaitokból, hogy még mindig a húsvét, a feltámadás hangulatában, gondolatában élünk! Ez így is van rendjén! Köszönöm a szép rajzokat, a szép írásokat. De lépjünk tovább. Következik pünkösd (tudod, mit jelent?), és május első vasárnapján az anyák napja! Ne keverjétek össze a nemzetközi nőnappal! Köszöntsétek édesanyátokat! Nekik köszönhetitek életeteket, azt a sok-sok gondoskodást, álmatlan éjszakát, hogy ti (mi) gond nélkül, boldogan éljünk! Szeretném, ha sok-sok virágcsokorral köszöntenétek édesanyátokat, és egyről, kettőről rajzot is küldenétek nekem. Addig is puszi, Pajtikák! Legyetek jók!
Baráti szeretettel,
Kópé

Tavaszi szél…

Aranyosi Ervin

Tavaszi szél bárányfelhőt terelget az égen,
a napocska arcát mossa a patak vizében.
Mosdás után odefentről nézi a világot,
útja során megsimogat minden kis virágot.

Kis virágot, a patakról tiszta vizet hoztam,
napsugárral, szeretettel be is aranyoztam.
El ne hervadj, meglocsollak, irulj-virulj nékem,
te lehess a legszebb rózsa a földkerekségen.

—
A húsvét

Húsvét első napja vasárnap. Vasárnap Jézus feltámadását ünnepeljük. Szokás szerint elmegyünk a templomba, és ott ünnepeljük ezt a napot. Mikor a templomból hazaértem, egyből elindultam Kágyára, mert dédimama meghívott ebédre. Mamáéknál nagyon jó volt a hangulat, finom volt az ebéd, két-három óra múlva mentünk haza. Húsvét második napján, hétfőn az a szokás, hogy elmegyünk locsolni, nehogy elhervadjanak a lányok. Én mikor felkeltem, azt sem tudtam hol vagyok, olyan fáradt voltam. Gyorsan megtanultam egy verset, és már indultam is locsolni. Sok szép piros tojást kaptam. Este értem haza, de még volt erőm Patrikkal és Rolival játszani! Nagyon tetszett a Húsvét!
Rácz Dávid-Ottó (IV. B osztály)

—
A húsvét

Az én húsvétom nagyon vidáman telt. Először is anyáékkal a templomba mentünk, a szentmise után hazaindultunk. Elkezdtük előkészíteni az ünnepélyes húsvéti ételeket: húslevest, burgonyasalátát, francia salátát, rántott husit, és még sok finomságot készítettünk a locsolók számára. Reggel anyával és apával tojást festettünk. Nemsokára megérkezett az első locsolónk is, utána jött a többi. Nagyon sokan voltak! Hat óra felé befutottak az utolsó locsolók is, este lett, mindenki elfáradt. Így telt az én húsvétom.
Szűcs Henrietta (IV. B osztály)

—
Krisztus feltámadása

Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep. Sok népszokás is kötődik hozzá, például a locsolkodás, tojásfestés. A fiúk húsvét hétfőn mennek locsolni a lányokhoz, akik cserébe festett tojást adnak nekik. Ez már nagyon régi szokás! A népi- és a vallási szokásokat nem kell összekeverni, ha hasonlítanak is egymáshoz!
Borbély Kincső (IV. B osztály)

—
Húsvéti vers

Volt egyszer egy kicsi nyuszi,
hosszú fülű, pici nózi.
Ugrándozva, nevetgélve,
piros tojást lelt a fűbe.

Tovább gyűjti, úgy gondolta,
és beleteszi kosarakba,
Így csalva Húsvétkor
mosolyt az arcokra.
Bokros Orsolya (II. C/SBS osztály)

—
Húsvéti nyuszi

Réten élek, kis üregben,
Tojást festek a zöld réten.
Ugri-bugri, hipp és hopp,
tapsifüles nyuszi, hopp!

Fessek még, vagy elég?
Pirosat vagy sárgát?
És melyik gyereknek vigyem?
Vajon Neked? Drágám?
Bede Anna (II. C/SBS osztály)

—
Húsvéti vers

Tapsi fülű kicsi nyuszi,
fűben ugrál, nagyon cuki.
Holnap reggel nálad van,
tojást találsz az udvarban.
Kovács Vivien (II. C/SBS osztály)