Tudjátok mit? Már nem is kesergek azon, hogy az idén a szánkóm sem tudtam kipróbálni! Már túl vagyok a télbúcsúztató karneválon, a farsangi fánk is finom volt. Látom a rajzaitokból, hogy ti is elbúcsúztattátok a telet, sok érdekes jelmezt készítettetek a maszkabálra. Gondolom, ti is remekül szórakoztatok. De most már készüljünk a tavaszra! Kíváncsi vagyok, ki jelzi nekem az első gólya, fecske érkezését? Igaz, hogy az még egy kicsit várat magára, de amilyen az időjárás, semmi sem lehetetlen. No és figyeljetek az első virágokra is, hisz március 8-án nők napját ünnepeljük, illik anyát, a tanító nénit és a lánytesókat virággal köszönteni. És persze egy-kettőre március 15-ét írunk, a magyar forradalom és szabadságharc emléknapját, nemzeti ünnepünket. Addig is „fel, fel vitézek a csatára…”, tanuljatok, de nekem is rajzoljatok, írjatok! Puszi mindenkinek.
Kópé

—
Jancsi – bohóc

Drégely László

Hipi-hop,
Itt vagyok,
Szamárfület
Mutatok.
Hoplá-hó,
Táncolok,
Ugye milyen
Szép vagyok?
Orrom retek,
Fülem kajla,
Aki itt van,
Hangom hallja:
Jancsi bohóc
Az én nevem,
Aki sír, azt
Kinevetem!

—
Tudod-e?
A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig, a nagyböjt (a húsvétot megelőző 40 nap) kezdetéig tartó időszak elnevezése. 2018-ban a farsang lezárását jelző hamvazószerda február 14-re esik. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. Szintén húshagyókeddi szokás a farsangtemetés, a tréfás felvonulás, amelynek végén a farsangot (vagy telet) jelképező és a faluban végighordott szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, esetleg a vízbe dobták.


Írta: Ér hangja