Néhány nappal ezelőtt különleges esemény botránkoztatta meg a várost. A központban lévő öreg halászszobrunk a szokásos „Jó reggelt, kedves székelyhídi polgár!” helyett egy sima „szerbusszal” elintézte a reggeli köszöntést. Mentségére szolgáljon, hogy a település kétnyelvûségére való tekintettel legalább a köszöntés is kétnyelvû volt: jól hallhatóan, érmelléki tájszólással magyarul, s feliratozva románul. Természetesen ez a lakosságot nem hatotta meg, tettéért a szobrot elítélték és megfosztották mûanyag kiegészítőiktől. Hiába, az emberek előbb ítélkeznek, minthogy gondolkoznának. Kérem alássan, a szobor nemcsak hogy ártatlan, sőt, mi több, egyenes jótevő, mivel komoly tanítói szándék fedezhető fel felszínesnek látszó tette mögött.

Tovább olvasom