Kis pénz, van foci!

Mindmáig tisztázatlan a foci berkekben nagyon jól ismert Puskás-szlogen valódisága: „Kis pénz – kis foci, nagy pénz – nagy foci”. A híres történetet a svájci meccsről mindenki ismeri, viszont nem lett bebizonyítva, hogy Öcsi bácsi ezt valaha elmondta volna, sőt Õ sosem erősítette ezt meg.
A fent említett szlogen volt az egyik alapköve a Székelyhídon újra megalakult labdarúgócsapatnak. Erdei Imre, a Székelyhídi Sportklub elnöke kis költségvetésű, helyi játékosokból álló csapat megalakítására törekedett. Szerencséjére/szerencsénkre ennek megvalósításában partnert talált a városi önkormányzatban, több év után újra feltámasztva városunk labdarúgását. „Mihályfalvát el sem tudnám képzelni labdarúgás nélkül, Diószeg pár éve újra bekopogott a megyei labdarúgás ajtaján, miért éppen Székelyhíd tünne el a focitérképről?” – kezdte értékelését Erdei Imre. „A Pro Székelyhíd Egyesület már tavaly felkarolta a focizni szerető helyi gyerekeket és fiatalokat, ők heti két alkalommal azóta is tréningeznek a helyi sportcsarnokban. Innen is jött az ötlet, hogy próbáljunk meg a tizenévesekhez csatolni néhány tapasztaltabb játékost és nevezzünk be a megyei bajnokságba” – folytatta az elnök. „Sajnos az időből majdnem kifutottunk, de a Bihar megyei labdarúgó-szövetség és azon belül is Boros Péter titkár segítségével már idén elindulhattunk a pontvadászatban. A keret nagyon fiatal, húszból heten nem töltötték be a 18. életévüket. Papp Sándort bíztuk meg az edzői feladatok elvégzésével, mindketten egyetértünk abban, hogy az őszi szezon végére nagyjából azt kaptuk amit vártunk. Talán a tapasztalatlanságnak is betudható, hogy kicsit beragadtunk a rajtnál, de az utolsó meccsek nagy bizakodásra adhatnak okot, hisz hiába vagyunk a tabellán a tizenkettedik helyen, mindössze nyolc ponttal vagyunk lemaradva az ötödik helytől” – zárta mondandóját Erdei Imre.
Hogy ne térjünk el a főcímtől, mindezt kis pénzből sikerült elérni. Azt, hogy a vezetők jól gondolkodnak és, hogy jól is teszik dolgukat, mi sem bizonyítja jobban, mint a Román Kupában lejátszott mérkőzés. Míg a bajnokság elején – az összevásárolt, nagyváradi játékosokkal telerakott és jól fizetett – diószegi csapat szinte átgázolt a Törin, addig a szezonzáró kupameccsen, mindössze csak a hosszabbításban tudták búcsúztatni fiainkat. „Nem engedhetjük meg magunknak – és nem is akarjuk – azt, hogy idegenek szaladgáljanak székelyhídi mezben a székelyhídi közönség előtt. Két játékosunk van Tarcsáról, egy Ottományból, egy pedig Diószegről, de ők nem fizetésért játszanak nálunk, hanem egy nagyon kevés zsebpénzért, amelyeket honoráriumként kapnak az elvégzett munkájukért és a megszerzett pontokért – hangsúlyozta Erdei. A közönség helyieket szeretne látni a csapatban, ezért szeretnek minket és ezért is érhettük el a közel százas átlag nézőszámot. Így érhettük el azt is, hogy Költő Attila vállalkozó biztosítja a játékvezetők kávéját, az Érmelléki Szíkvíz cég a csapatunk vízszükségletét, a székelyhídi szövetkezet (Consumpcoop) pedig megvendégelte néhányszor játékosainkat. Szerethető csapatot sikerült építenünk, remélhetőleg a tavasz fényesebbre sikerül, és újra felhangzik majd a Töri-induló a lelátókról” – nyilatkozta bizakodóan a klubelnök.
Valóban nem túl hízelgő a csapatnak a tabellán elfoglalt helyezése, de ha kicsit jobban megvizsgáljuk azt, láthatjuk, hogy a kapott gólok száma elfogadható, ugyanannyi mint a negyedik helyen álló Almaszegé. Annál rosszabbul állunk a lőtt gólokkal, ebben mindössze az utolsó előtti révieket sikerült megelőznünk. „Tavaszra mindenképp erősödnünk kell, csatárt kell szereznünk – mondta Papp Sándor játékosedző – és talán egy irányító középpályás is elférne még a keretben. Ha Kaszonyi Gyurit rá tudjuk beszélni a folytatásra, akkor hátul nem lesznek problémák, kapusposzton pedig nagyon jól állunk, talán a megyében sehol sincs három hálóőr egy csapatban sem. A végére mindenképp a középmezőnybe várom magunkat vagy annak elejére, ami egyáltalán nem elérhetetlen” – zárta rövid értékelését Papp.

—
A székelyhídi csapat
Hermann János, Juhász György, Pál Erik – kapusok, Ioan Ardelean, Adrian Chira, Gulyás Márton, Kaszonyi György, Pál Róbert, Perecsényi Balázs, Rácz György – védők, Boros János, Gyarmati Bálint, Létai Levente, Matyi Krisztián, Oláh Róbert – középpályások, Deák Imre, Madarász Gábor, Orosz Roland, Szűcs János – csatárok, Papp Sándor – játékosedző.