^ Vissza Fel

Kelemen Hunor: nekünk december 1-je a második forduló

  2024. november 25. hétfő 

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megköszönte mindazoknak a szavazatát, akik vasárnap támogatták őt. „Folytatjuk. A ma este csak a máról szólt, nekünk a második forduló december 1-jén van, a harmadik pedig december 8-án” – mondta.

„Folytatjuk a munkát, holnaptól ismét kampányban vagyunk. A cél, hogy meg tudjuk akadályozni a rossz döntéseket. Holnaptól ismét hajrában vagyunk, a józan ész programját képviseljük” – fejtette ki.

Úgy gondolja, ezt sokan meghallották, és bizakodik abban, hogy a kérdésekre, amelyet fontosnak tart a szövetség, a következő elnök jó válaszokat tud adni. Gratulált azoknak a jelölteknek, akik a második fordulóba kerültek, de kiemelte: az RMDSZ-nek most december 1-jére kell koncentrálni” – mondta.

Kevesebb nyugdíjas kapott szociális pótlékot októberben

  2024. november 18. hétfő 

Októberben 925 865 nyugdíjas részesült szociális pótlékban Romániában, ami 2 322 fővel kevesebb az előző hónaphoz képest – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) legfrissebb adataiból.

A szociális pótlékra jogosultak közül 832 693-an az állami nyugdíjrendszerhez tartoztak, míg 93 172 személy korábban a mezőgazdaságban dolgozott – írja az Agerpres. Az állami nyugdíjrendszerben lévők esetében a szociális pótlék átlagértéke októberben 527 lej volt.

A legmagasabb kifizetések Máramaros (611 lej), Hunyad (598 lej), Kolozs (594 lej), Beszterce-Naszód (591 lej) és Prahova (586 lej) megyében voltak. A legtöbb szociális pótlékban részesülő nyugdíjast Bukarestben (38.782 fő), Suceavában (34.808 fő), Iaşi-ban (30.799 fő), Doljban (29.771 fő), Prahovában (27.550 fő) és Bákóban (26.939 fő) regisztrálták.

A korábban mezőgazdaságban dolgozó nyugdíjasok esetében az átlagos szociális pótlék összege 343 lej volt. A legmagasabb juttatást Ilfov megyében fizették ki (483 lej). A legtöbb kedvezményezett Iaşi (6 387 fő), Botoşani (6 156 fő), Dolj (5863 fő), Olt (5477 fő) és Teleorman megyéből (5 401 fő) került ki.

Az Országos Nyugdíjpénztár tájékoztatása szerint szociális pótlék azoknak a személyeknek jár, akiknek nyugdíja és egyéb jövedelmei összesítve nem haladják meg a havi 1 281 lejes küszöbértéket. Ez a támogatás biztosítja, hogy a legalacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok is elérjék a minimális megélhetési szintet.

Mintegy 4,706 millió nyugdíjast tartottak nyilván Romániában októberben

  2024. november 11. hétfő 

Idén októberben 4.706.791 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 28.077-tel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2735 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból. A nyugdíjkiadások teljes összege az év tizedik hónapjában 12,875 milliárd lej volt.

Az állami nyugdíjrendszerben regisztrált személyek közül 3.782.175-en jogosultak teljes öregségi nyugdíjra, közülük 2.174.353-an nők. Az átlagnyugdíj ebben a kategóriában 3051 lej volt. Idén októberben 4420 személy részesült előrehozott öregségi nyugdíjban (az átlagnyugdíjuk 3910 lej volt), 86.975 személy részlegesen előrehozott nyugdíjban (az átlagnyugdíj 2736 lej volt) és 388.836 személy rokkantsági nyugdíjban (az átlagnyugdíj 972 lej volt).

Túlélő hozzátartozói nyugdíjban 444.277 személy részesült (az átlagnyugdíj 1448 lej), és 108 nyugdíjas kapott szociális segélyt (átlagosan 540 lejt). – agerpres.ro

Óriási veszélyt jelent a magyarságra a megyehatárok átrajzolása

  2024. november 8. péntek 

A közigazgatási átszervezés óriási veszélyeire is felhívták a figyelmet az RMDSZ marosvásárhelyi kampányrendezvényén, amelyen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mellett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Csibi Attila, a Maros megyei RMDSZ vezetője beszélt a túlzott bürokráciáról és a központosításról.  

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, államfőjelölt arra emlékeztetett, hogy Romániában nőtt a legnagyobb mértékben az Európai Unión belül a bürokrácia az utóbbi években. Mint mondta, egy vállalkozás elindításához a legjobb helyzet Németországban és a balti államokban tapasztalható, Románia viszont hátulról az ötödik ebben a tekintetben. Hozzátette: ezzel egyidőben a hetedik legközpontosítottabb ország az Unióban Románia. Szerinte akkor, amikor a költségvetési hiány nyolc százalék felé halad, akkor egy karcsúbb államra van szükség. „Nem adóemelésre, hanem adóbehajtásra van szükség, nem a több adó, inkább kevesebb intézmény a megoldás” – mondta Kelemen Hunor. 

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ önkormányzati tanácsának elnöke a legnagyobb problémának azt látja, hogy az állam  sokkal többet vesz el, mint amennyit ad. Elmondta: az összes gazdag, nagy profitot termelő multinacionális cég Bukarestben van bejegyezve, így oda kerül az ezek által befizetett rengeteg adót. „Ennek következtében az első kerületben élő polgár mintegy 27-szer annyit ér, mint egy vaslui-i, 15-ször értékesebb, mint egy marosvásárhelyi” – fogalmazott Antal Árpád. Hozzátette: az adót hagyják ott, ahol megtermelik. A városvezető azt is megemlítette, hogy egy falusi embernek is hozzá kell járulnia a bukaresti metróépítéshez. Szerinte a metrót át kellene adni a bukaresti önkormányzatnak, hiszen van elég pénzük rá.

Csibi Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Erdőszentgyörgy volt polgármestere arról beszélt, hogy Székelyföldön köztudottan komoly probléma medvekérdés. Mint mondta: sok szabályozás született, amikor az RMDSZ kormányon volt, a gyakorlatban viszont megakad a dolog. Ismertetett egy általa megtapasztalt esetet. „Két hétig minden este egy medve bejött a lakott területre. Akciócsoportot hoztak létre a törvény szerint, megtalálták a medvét, szóltak a csendőrségnek. A válasz az volt, hogy negyven perc múlva indulnak. A medve nézett minket, s ette tovább a jószágot” – mesélte Csibi Attila.  

Kelemen Hunor ismételten felhívta a figyelmet az immár a parlament elé benyújtott törvénytervezetre, amely átszervezné a közigazgatást, átrajzolná a megyéket, csökkentené a városok számát. „Ez katasztrofális következményekkel járna a magyarságra nézve, ezért meg kell akadályozni” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Antal Árpád szerint a legjobb az lenne, ha minden maradna úgy, ahogy van. Szerinte ugyanis aligha lesz a közeljövőben olyan román politikai környezet, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy területi egységet képezzen. „Minden más lehetőséget el kell utasítani” – tette hozzá. – maszol.ro

Felhívás méhészeknek

  2024. október 30. szerda 

A Mezőgazdasági Minisztérium rendelete alapján, minden méhész köteles évente kitölteni és leadni egy saját felelősségre vonatkozó nyilatkozatot, amely tartalmazza a kaptárok számát és abban teleltettet méhcsaládokat. A méhészek szeptember 1 és december 31 közt tehetik le nyilatkozataikat, személyesen a Zootekhnikai Megyei Hivatalnál (OJZ Bihor), postán, elküldhetik aláírva, szkennelve az alábbi e-mail címre: oarz.bihor@anarz.eu, vagy a következő link segítségével: https://apiculturaanz.madr.ro

A székely autonómiáért lobogott az őrtűz

  2024. október 28. hétfő 

Kilencedik alkalommal lobbantak fel az őrtüzek lángjai Székelyföld autonómiájának napján vasárnap este. A 2015-ben útjára indult kezdeményezéshez mintegy harminc csíkszéki település csatlakozott ebben az évben, a csíkszeredai helyszínen jártunk.

Mintegy kétszáz csíkszeredai gondolta úgy, hogy vasárnap este kisétál a Mikó-vár előtti térre eleget téve a Székely Nemzeti Tanács felhívásának. A Székelyföld autonómiájának elérését zászlajára tűző szervezet kezdeményezésére 2015 óta gyúlnak őrtüzek a Székely autonómia napján. Október utolsó vasárnapján Erdély-szerte és a Kárpát-medence számos pontján fellobbannak a lángok, ezzel is felhívva a figyelmet a székely önrendelkezés jelentőségére.

A Székely Nemzeti Tanács 2015 szeptemberében nyilvánította Székelyföld Autonómiájának Napjává  október utolsó vasárnapját. Felhívással fordult a nagyvilág keresztény, magyar gyülekezeteihez, hogy ezen a napon templomaikban imádkozzanak a székely szabadságért, Székelyföld autonómiájáért, Székelyföld lakóit pedig arra kérte, hogy gyújtsanak őrtüzeket a településeik melletti magaslatokon.

A csíkszeredai helyszínen, ha kis késéssel is, de fellobbantak a lángok. A késés oka az volt, hogy megmakacsolta magát, és csak nehezen kapott lángra az előkészített máglya. Amikor fellobbantak a lángok, akkor viszont messze világított a lobogó tűz fénye. A résztvevőkhöz Veress Dávid, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csíkszéki elnöke szólt. Mint a csíkszeredai esemény főszervezője kihangsúlyozta, október utolsó vasárnapján évről-évre arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a székelyföldi régió autonómiájának kérdését szeretnék napirenden tartani.

Mint Veress Dávid hangsúlyozta, az autonómia-törekvések nem valaki, valami ellen, hanem valakiért, valamiért, a székely nép önrendelkezéséért szólnak. Mint fogalmazott, nem kérnek többet, mint ami a székely népnek a történelem évszázadai során adott volt, azaz teljes körű autonómiát. Európai példákat felsorakoztatva érvelt amellett, hogy az autonómia intézménye működőképes, annak kérése nem példátlan, és nem ütközik semmilyen európai normával. Veress Dávid zárszóként felolvasta az SZNT autonómia-kiáltványát.

A csíkszeredai esemény a magyar Himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd zárásként felcsendült a székely himnusz is. A résztvevők a hosszan lobogó máglya tüzénél népdalok közös éneklésével tették teljessé az estét. – maszol.ro

Ideje elővenni a télikabátokat: jelentős lehűlés várható

  2024. október 28. hétfő 

A halottak napja a lehűlést is magával hozza: habár október utolsó napjaiban még az átlagosnál melegebb lesz, november 1-től jelentősen csökken a hőmérséklet.

Szokatlanul meleg őszi időnek örülhetünk október utolsó napjaiban: az átlagosnál magasabb hőmérsékleti értékek lesznek, november elseje után viszont már elő lehet venni a szekrényből a télikabátokat, hiszen jelentősen lehűl majd az idő.

„Az ország jelentős részén, de különösen nyugaton és délen élvezhetjük a meleg őszi napokat” – nyilatkozta Alina Șerban meteorológus a Digi24-nek. Mint mondta, ezeken a területeken 23–24 fokig is emelkedhet a hőmérséklet, ami nagyjából nyolc fokkal haladja meg az ilyenkor jellemző átlaghőmérsékletet. A napsütéses időt ugyanakkor ködös reggelek váltják fel. Csak november elseje után számíthatunk jelentősebb csapadékra, talán még havas esőre és hóra is a hegyvidéki területeken – összegzett a meteorológus. . maszol.ro

Kezdődik a tanév első vakációja

  2024. október 25. péntek 

Vakáció kezdődik a tanulók számára pénteken, a tanórák után. A diákok november 4-én, hétfőn térnek vissza az iskolapadokba. A 2022-2023-as tanévtől kezdődően, a félévekről a tanulási modulokra való áttérés óta az őszi szünet általánossá tételéről született döntés.

A 2024-2025-ös év szerkezeti felépítése a következőképpen alakul:

  • 1. modul: 2024. szeptember 9 – 2024. október 25– Őszi vakáció: 2024. október 26 – 2024. november 3.;
  • 2. modul: 2024. november 4 – 2024. december 20 –Téli vakáció: 2024. december 21 – 2025. január 7.;
  • 3. modul: 2025. január 8 – 2025. február 7, 14 vagy 21, annak függvényében, hogy a megyei tanfelügyelőségek mikorra tűzik ki az úgynevezett sívakáció időpontját;
  • 4. modul: 2025. február 17, 24 vagy március 3 – 2025. április 17 – Tavaszi vakáció: 2025. április 18 – 2025. április 27.;
  • 5. modul: 2025. április 28 – 2025. június 20 – A nyári vakáció 2025. június 21 és 2025. szeptember 7-e között tart.

A 12. és 13. osztályos diákok számára a tanév 34 hétből áll. Számukra a tanév 2025. június 6-án ér véget. A nyolcadik osztályosok 35 hetet járnak iskolába. Esetükben június 13-án zárul a tanév. A szakiskolások számára az iskolai év 37 hetet tart majd. Nekik június 27-én csengetnek ki.

Az „Iskola másként” és a „Zöld hét” megszervezésére 2024. szeptember 9. és 2025. május 30-a között kerül sor. Ennek az időpontja tanintézményenként változhat. A két programot két különböző intervallumban kell megszervezzék. – maszol.ro