Az Arany ABC arany szavai

Az alábbi verses ábécét valaha régen Magyarországon az iskolákban tanították olyan tanító nénik és tanító bácsik, akik nemcsak a gyerekek szellemi, hanem lelki fejlõdésére is figyeltek. Őket hívták LÁMPÁSOKnak, s ha elolvassuk az alábbi egész életre szóló intelmeket, akkor bizony azt mondhatjuk: valóban utat mutattak a gyermekeknek, egész környezetüknek. Az Arany ABCt egy már kilencvenhez közeledő nagymama emlékezetből diktálta le az Új Idők című rövid ideig fenntartott hetilapnak, amely a verset az 1996. december 1-jei számában adta közre.

 

Sajnos, két betű hiányzik az ábécéből (I, M), lehet, hogy azokra a szakaszokra már nem emlékezett a nagymami, vagy nem is léteztek. Elgondolkodtató, hogy a 80–100 évvel ezelőtti iskolák milyen eredménnyel tanítottak. Édesanyám, aki Csokalyon járt elemi iskolába, 72 éves korában még eltudta mondani Romulus és Remus legendáját – románul.

 

Balla Károly

 

Arany ABC

A
Atyádat, anyádat tiszteld,
hogy Isten áldását megnyerd!
B
Becsüld meg az embereket,
úgy nyersz Te is becsületet,
nyájas szíves – ne légy kevély,
mindenkivel békében élj;
amit nem kívánsz magadnak
Te sem tedd embertársaidnak!
C
Célod mindig nemes legyen,
foltot ne tûrj a lelkeden,
a tiszta lelkiismeret
bizonyosan mennybe vezet!
D
Dolgos, gondos, szorgalmas légy
minden munkát jó kedvvel tégy;
amit véghez kell vinned ma,
sose halaszd azt holnapra,
mert minden gonoszság kezdete
a henyélés szeretete!
E
Erõs lélek legyen benned,
nem kell mindent szívre venned.
Ne csüggedj az ínségedben,
folytasd tiszted, bízz Istenben!
F
Fogadást csak okosan tégy,
de aztán szódnak ura légy;
esküvést ritkán végy szádra,
soha ne esküdj hiába;
ha esküdni mersz hamisan
megver Isten bizonyosan!
G
Gondolj mindig jó lélekkel
az elhagyott szegényekkel,
ha megáldott Isten Téged,
nyújts másnak is segítséget,
mert nem tudod Te is végre
nem szorulsz-e segítségre!
H
Ha valaki jót tett Veled,
Te azt soha el ne feledd;
a rosszért is jóval fizess
hogy Istennél kedves lehess!
J
Járj el az Isten házába,
oda sohasem jársz hiába;
ontsd ki szíved Isten elõtt
és nyersz Tõle áldást, erõt,
és míg ott vagy légy csendesen
viseld magad figyelmesen;
ne suttogj és ne szunnyadozz,
szemeiddel ne kalandozz;
épülj a jó tanításon,
ne járjon az eszed máson;
a templomban maradj végig,
az utolsó éneklésig.
K
Kövesd a szép igazságot,
kerüld a rút hazugságot;
aki egyszer hazudni mer
hitelt többé nem könnyen nyer!
L
Legjobb örökséget vettél,
ha okosan neveltettél;
aki tanulni nem szeret,
felnõtt korában bánja meg!
N
Nincs jobb a rendes életnél,
megbánnád, ha mást követnél;
oda lenne kedved, erõd,
elhervadnál idõ elõtt,
mert a mértéktelen élet
nem ér tisztes öregséget!
O
Óh, félj az elsõ vétektõl,
csak úgy lehetsz mentes
többektõl,
akármilyen rejtekhelyen légy,
lát az Isten, rosszat ne tégy!
P
Pénzt csak igaz úton szerezz,
lopni, csalni nagy vétek ez,
magadra csak átkot hoznál,
ha emiatt elkárhoznál!
R
Rendetlennek száz a dolga,
õ a legnagyobb rabszolga,
tarts mindent a maga helyén,
tégy mindent kellõ idején,
dolgod csak úgy mehet rendben,
többre boldogulsz mindenben!
SZ
Szívbõl szeresd magyar hazád,
ez második édesanyád;
munkád után ez ád Neked
kenyeret és becsületet!
T
Tanítód legjobb barátod,
javadra van tudod, látod,
légy hát neki szófogadó,
minden tisztességet adó!
U
Úgy szólj mindig, hogy meg ne bánts,
nevelt ember senkit sem bánt,
a jó Istent ne káromold
és senkire átkot ne mondj,
figyelj jól a kisebbekre,
ne tanítsd õket vétekre!
V
Vén emberbõl csúfot ne tégy,
inkább szolgálatára légy,
gondolj arra, hogy majd egyszer,
Te magad is megöregszel!
Z
Zabolázd indulatodat,
hagyd holnapra haragodat,
õrizkedj a haragtól,
megment a késõ bánattól!