Március 15-e a magyar nemzet szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki, ezen a napon a világ magyarsága ki-ki a maga módján emlékezik.
Csokalyon istentiszteletre hívogatva kondult a református templom harangja. A meghívott vendégek, a távolba szakadt csokalyiak és a falubeliek zsúfolásig töltötték a templom padsorait. Az ünnepi istentisztelet alkalmával Forró Csaba tiszteletes Ezékiel próféta könyvéből olvasta fel Isten igéjét: „Mert nem gyönyörködöm a meghaló halálában, ezt mondja az Úr Isten. Térjetek meg azért és éljetek!”
A istentiszteleten közreműködött a helyi református ifjúság, akik verses-zenés összeállítással emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésére. Az istentiszteletet követően a gyülekezet kivonult a templomkertbe, ahol felavatták a Szilágyi László székelyhídi képzőművész által pietrasantai márványból készített Trianon-emléktáblát, amelyet Csuka József és családja adományozott.
Az egybegyűltek elsőként Béres Csaba polgármester ünnepi beszédét hallgathatták meg. „A polgári forradalom lehetőségét az emberek összefogása vívta ki. ők bebizonyították, hogy bár egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. A nemzet összetartozásának tudta 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szellemi és érzelmi erőforrásunk… 1848 márciusának fiataljai cselekedtek, nehéz, kemény, határozott, de jövőt építő döntéseket hoztak. Radikális, fiatalos, de izzó akarattal merték szeretni hazájukat, szeretni egymást rangtól, származástól függetlenül. Tudták, hogy a magyarság jövője, bárhogy is alakul a forradalom és a szabadságharc ügye rövid- és hosszú távon egyvalamitől függ: Tudják-e szeretni a hazát és benne egymást. Ha mi hagyományainkat, közös programjainkat, ünnepeinket, március 15-ét arra használjuk, hogy településünket és egymást jobban elfogadjuk és szeressük rövid- és hosszú távon is építeni tudjuk ezt a települést… Tudjuk és látjuk a feladatainkat, amelyek megoldásán dolgozunk. Tudjuk és látjuk lehetőségeinket, amelyeket igyekszünk minnél jobban kihasználni. Tudunk hibáinkról amelyeket szeretnénk minél jobban kiküszöbölni és végül tudjuk azt, hogy csak együtt minden városunkban élő lakossal karöltve tehetjük szebbé, élhetőbbé környezetünket településeinket” – mondta a polgármester.
Az ünnepségen jelen volt Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki beszédében felelevenítette a 167 évvel ezelőtti eseményeket, kihangsúlyozva azoknak mára is kivetíthető vonatkozásait. „A közös érdek, a nemzeti érdek előrébb van az egyéni érdeknél. Akkor tud nemzeterős lenni és akkor fog tudni a nemzet tovább élni, amikor a közösségben hasonló módon, hasonló hangnemben egy zászló alá tud felseregleni mindenki. Azt kívánom itt Csokalyon is mindenkinek, hogy összetartozó nemzetként harcoljunk azért, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés” – mondta a képviselő.
Az ünnepi beszédeket követően Csuka József, Székelyhíd alpolgármestere leplezte le a Trianon-emléktáblát. Forró Csaba lelkész megáldotta a felavatott emlékhelyet, majd az ünneplő gyülekezet a csokalyi férfikórus dalait, valamint Egri Anett előadásában Kölcsey Himnuszát hallgathatta.
A megemlékezés a világégések áldozatai tiszteletére állított emlékműnél folytatódott, ahol Erdődi Endre görög katolikus plébános szólt az egybegyűltekhez, majd a városvezetés, a helyi RMDSZ, a református és görög katolikus egyház, a történelmi vitézi rend és a helyi református ifjúság nevében koszorúkat helyeztek el.
Fekete Katalin
Vélemény, hozzászólás?