A Bihar megyei fogyatékkal élők számára szervezett találkozót Székelyhídon az Érmelléki Református Diakónia Alapítvány (ÉRDA). A civilszervezet évtizedes múltra tekint vissza, széles körű tevékenységükkel segítik, támogatják a szükségben lévőket.

Lágyan cirógató tavaszi napsütésben, gyenge szellők ringatták a templomkert fáinak zöldjét, miközben sorra érkeztek a vendégek az egyházi komplexum udvarára. Egyesek régi ismerősként köszöntötték egymást, míg mások számára ez volt az első találkozás a sorstársakkal. Balla Júlia, a találkozó főszervezője, az ÉRDA vezető diakónusa biztató mosollyal fogadta a találkozó résztvevőit.

A belső térben aprósüteménnyel, üdítővel, kávéval megterített asztalok vártak rájuk. Már a bemutatkozás, az ismerkedés is egyedi módon történt: a diakónus egy gombolyag fonalat hozott a terembe, amit aztán egymásnak adogattak át, és akihez került a „labda”, az néhány szóban mesélt önmagáról. Mikorra már a cérna javarésze letekeredett, tudni lehetett, hogy melyikük honnan érkezett. Aztán erre csak ráerősítettek a „teszteléssel”, ugyanis a lebomlott cérnát vissza kellett tekerni. Ezúttal pedig a visszatekeredő gombolyag pillanatnyi tulajdonosának kellett az előtte lévő által elmondottakra visszaemlékeznie. Ügyes játék volt, tetszett a társaságnak!

Miközben a madzagot és az egymásról hallottakat igyekeztek kibogozni, addig néhány szót váltottunk Balla Júliával. Megtudtuk, az ÉRDA különböző formában támogatja a nehéz körülmények között élőket, a nagycsaládosokat. Ünnepek tájékán élelmiszercsomagokat osztanak, emellett kenyérjegyekkel segítettek több alkalommal, egészségügyi szolgáltatást is végeztek. Úgy tűnik, a szociális háló működik, bár ennél jóval sokkal többet szeretnének tenni. Május első szombatjára a fogyatékkal élőket várták élménydús hétvégi programra. A szellemi vagy testi sérülteket rajtuk kívül egy megyei szintű egyesület is szárnyai alá vette, amely több alkalommal nyaralást biztosított a számukra. Nagyváradon a szintén egyházi jelleggel működő Méhecske Műhely szolgált alapul a mostani találkozó főszervezőjének, ahová már előzőleg ellátogatott néhány fogyatékkal élővel.

Balla Júlia a fiatalokkal együtt tanulja a gyertyaöntést.

Az elmúlt évben frissítették adatbázisukat, jelenleg hatvanöt személyt tartanak nyilván az Érmelléki Református Egyházmegyében. Társalgásunknak a bentről kiszűrődő jókedv, nevetés vetett véget, az ismerkedés sikeresnek bizonyult. A délután kézműves-foglalkozással telt el. Először a gyertyaöntés rejtelmeivel ismerkedtek, próbálkoztak. Balla Júlia elismerte, hogy maga is kezdőnek számít e világítóalkalmatosság készítésében, de amint kiderült, a tények mást mutattak. A női lélek is előbuggyant a munka során, hisz a praktikusság mellett a szépérzék is teret nyert, csipkés masnikkal díszítették a gyertyát tartó üvegcséket. Miután mindenki elkészült a maga gyertyájával, anyák napi üdvözlőlap tervezésébe fogtak. Sercegett a filctoll, csattogott az olló, a kreativitás lehetősége lelkesített. Miért lenne más a képeslapokon, mint virág, hisz Isten szépérzékének talán leginkább kifinomult, színvilággal és formagazdagsággal megáldott, illatokkal spékelt lenyomata. Amint szaporodtak a szirmok, az apró levelecskék, az alkotás öröme is elhatalmasodott a társaságon.

Ismerkedés az újonnan érkezőkkel.

A találkozó záró részében jött a meglepetés: a városi múzeum épületének aulájában koncertezett a Magyarországról érkezett Tordasi Szivárvány Együttes. A tizennyolc éve alakult csapat hatodik alkalommal járt a térségben. Éppen egy erdélyi turnéról tartottak hazafelé, árvaházakban, idősotthonokban zenéltek, és útba ejtették a fogyatékosok találkozóját is. Többnyire retro-könnyűzenét játszanak, mint például az Illés együttes, a Fonográf, a Hungária, a Generál, de emellett a Republic dalai is szerepelnek repertoárjukban. A nyolctagú csapatból négyen maguk is fogyatékkal élők, a dalokat audiovizuális zenetanítási módszerrel, speciális színkotta segítségével sajátítják el.

Székelyhídi fellépésükre a találkozón résztvevő fogyatékkal élők mellett több érdeklődő is elment. A vidám, könnyed slágerek, az együttes vezetőjének közvetlen összekötő szövegei bensőséges hangulatot teremtettek közönség és fellépők között.

 


Írta: D. Mészáros Elek