Európa a polgárokért

A testvértelepülések találkozóján a közös értékek, kihívások és az európai jövő volt napirenden

Találkoztak a testvértelepülések képviselői a Közös értékek, közös kihívások, közös európai jövő elnevezésű, az Európai Unió égisze alatt a városnapokkal párhuzamosan, június 14–16. között zajló rendezvényen gyűltek össze.

A háromnapos eszmecsere pénteki megnyitóján Edelény, Gersekarát, Nyíradony (Magyarország), Kamo­csa (Felvidék), Kishegyes, Pacsér (Vajdaság) és a házigazda Székelyhíd képviselői vettek részt.

A városi múzeum Szent László-aulájában megtartott előadások vezérfonala a közösség, az aktív állampolgárság, a civil szervezetek felelős tevékenysége, a tervezés, a megvalósítás, a részvétel fogalmak köré csoportosult.

Ebben a keretben hallhattunk így előadást, beszámolót arról, honnan indulhatunk és hová érkezhetünk, ha szorosra záró közösségként élünk, tervezünk, cselekszünk Európában.

Béres Csaba polgármester rövid köszöntőjét követően az eseményt szervező Ér Hangja Egyesület elnöke, Aszalós Tímea ecsetelte a rendezvény célját. Elmondta, hogy teret akarnak biztosítani az építő jellegű, baráti párbeszédnek, ahol megoszthatók a mindennapi kihívások, buktatók, újrakezdések, majd hivatalosan is megnyitotta a találkozót. A programterv szerint a jelenlévő települések bemutatása következett, az EU-csatlakozás után megvalósult beruházások, projektek és hozadékaik ismertetésével (lásd keretes írásainkat). Ez utóbbi feladat alól mentesültek a vajdaságiak, hisz Szerbia még nem tagja az Európai Uniónak. Az eszmecserét Püsök Julianna moderálta.

Ízek, tájak, értékek

A pénteki nap délutáni óráiban a településeknek lehetőségük volt egy másfajta bemutatkozásra is, ez pedig a napjainkban igen csak fontos és céltudatos értékmegőrző hagyományos termékek, háztáji és kézműves ételek, népművészeti alkotások kiállítása volt. A küldöttségek asztalairól megkóstolhattunk különféle házi szörpöket, mézeket, lekvárokat és egyéb finomságokat is. A termékek segítségével még inkább megismerhettük, betekintést nyerhettünk a különféle régiók egyedi gasztronómiai világába, valamint megcsodálhattuk a népi és egyéb kézműves alkotások sokaságát.

Több nézőpontban az Európai Unióról

Az Európai Unió múltjáról, jelen kihívásairól, az uniós polgárok helyzetéről, lehetőségeiről szóló interaktív előadásokkal folytatódott a Közös értékek, közös kihívások, közös európai jövő elnevezésű projekt szombat délelőtt 10 órától a múzeum épületében. A főként Székelyhíd város testvértelepüléseinek küldötteiből álló hallgatóságnak, Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő tartotta meg a kezdő előadást az Európai Unió idővonala az 1950-es évektől napjainkig címmel. Felölelte az unió történetét a kezdetektől egész a jelenig, külön kiemelve azokat a kihívásokat, amellyel az európai közösség ez időszak alatt szembesült. A tagállamok csatlakozása szempontjából az előadás taglalta a kezdeteket az 1951-es évtől kezdve, az 1957-es római szerződést, amelyet még csak hat ország kötött (Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg), egészen az utolsó bővítésekig. 2004-ben kilenc más állammal együtt csatlakozott Magyarország, majd az utolsó előtti körben 2007-ben Románia és Bulgária lettek EU-tagok. Az EU célja egyértelműen a stabilitás létrehozása volt Európában. Az elhúzódó Brexit-válsággal – azaz Nagy-Britannia kilépésével, az unió szűkülése is felmerült fogalomként az addigi bővítések után. Az EU keretében az eddigi és aktuális kihívások, érzékeny pontok: a bővítés üteme vagy esetleges folytatása, a tagországok felzárkóztatásának a sebessége, a schengeni határok bővítése. Az EU organikus fejlődése a jövőben felveti az egy- vagy többsebességes irányvonal kérdését is.

Széll Lőrincz, a Hunyad Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság ügyvezető igazgatója az Európai Unió és az ifjúság témakörét járta körül előadásában. Béres Csaba szociológus Hogyan legyek jobb polgár, jobb EU-s polgár? előadása ötletbörzeszerűnek bizonyult, személyes tapasztalatok és történések fűszerezték és az elengedhetetlen humorral volt átszőve, amelyre a közönség is vevőnek bizonyult. A nyitottabb ötletbörze adott teret arra, hogy a közönség mindhárom előadónak címzett kérdések szintjén bekapcsolódjék a rendezvénybe.

Levendulagyűjtés a farmon

Szombat délután szabad program keretében a küldöttségeknek lehetőségük volt ellátogatni a székelyhídi levendulafarmra is, ahol „szedd magad” akcióban gyűjthették csokrokba az illatos gyógynövényt.

Bográcsban minden finomabb

A testvértelepülési találkozó zárónapján, vagyis vasárnap a résztvevő küldöttségek baráti hangulatú versenyen főzhették meg és mutathatták be hagyományos, bográcsban készült ételeiket. A székelyhídi Gyermek Jézus Szabadidő- és Sportközpont területén megszervezett esemény a nyári hőség ellenére remek hangulatban telt. A sok rotyogó finomságból kóstolhattak az érdeklődők, illetve betekintést nyerhettek a különböző közösségek hagyományos ízvilágába. Természetesen a finom ételek mellett a pohárköszöntők és koccintások sem maradhattak el.

Edelényi programok az elvándorlás ellen

Vártás József edelényi jegyző előadásából megtudtuk, a Bódva völgyében fekvő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisváros, az edelényi járás központja számos sikeresen megvalósított projektet tudhat magáénak. Ezek között megemlíthető a városháza, a könyvtár és a Fő utca felújítása vagy az európai uniós támogatással és önrésszel együtt összesen 2,4 milliárd forintos beruházással megújult barokk kastély és a környező, mintegy öthektáros park rendezése. A település legnagyobb gondjának az elvándorlás számít, ennek visszafordítása érdekében integrált programokkal, átfogó projektekkel pályáznak. Ilyen az Esély otthon program, ami a fiatalok helyben maradását célozza meg, vagy a megvalósítandó, a munkahelyeket teremtő iparterület kialakítása, és nem utolsó sorban a Zöld város projekt, ami az egészséges, élhető környezetre fókuszál.

Természettel összhangban: közösség Gersekaráton

A Vas megyei Gersekarátot Ferencz Lászlóné, az önkormányzat közművelődési referense mutatta be. Az alig 639 főt számláló községben számottevő a civil kezdeményezés, az egyesületek hozzájárulása a közösség fejlődéséhez. A településen található tölgyes egy részében alakították ki a község millenniumi parkját. Ennek látványosságai közé tartoznak a présházak, hisz Gersekarát szőlőtermesztő vidék. Strandja pedig a mesterségesen kialakított Sárvíz-tó 34 hektáros partján fekszik. Pályázatok révén újult meg a művelődési ház, a községhivatal és a település egyik nevezetessége, a Szent Kereszt felmagasztalása-templom.

A nyíradonyiak a közlekedésre és versenyképességre koncentrálnak

Nyíradony 2019–2020 évi beruházásairól dr. Keczán Barbara önkormányzati projektvezető számolt be. A Hajdú-Bihar megyei kisvárosban a területfejlesztési törekvések szerves része az utak felújítása, kerékpárút-hálózat építése, mentőállomás létesítése. A megvalósítás alatt álló pályázatok, mint például a Tudományos és technológiai park fejlesztése elnevezésű program, a térség versenyképességét célozzák.

Gyógynövénypark lesz Kamocsán

Az Érsekújvár közelében található Kamocsa polgármestere, Lukács Imre prezentációja kezdetén a felvidéki népviselet érdekességét, a fekete menyasszonyi ruhát, illetve a töltött káposztát említette, ami igen finom itt, Székelyhídon is. A számos EU-projekt közül figyelemre érdemes a gyógynövényes park megvalósítása, ahol mezítlábas lépegetők várják majd a látogatókat.

A vajdasági falvakban a turizmuson a hangsúly

Kishegyes 4890 lélekszámú falu a szerbiai Vajdaságban, az észak-bácskai körzet középső részén. Lakosainak 80%-a magyar, a maradék 20% szerb, montenegrói, macedón, horvát, bosnyák, roma, bunyevác. Erőteljes interkulturalizmus jellemzi a települést – hangsúlyozta Sándor István községi tanácsos. A hangsúly a turizmusra esik azon a vidéken. A júliusi turistacsalogató programok között kiemelt helyet foglalnak el a Dombos Fest és az Anna-napok, a templombúcsú, és mindenkit tárt kapukkal vár a Kátai-farm. A Szabadkától délnyugatra található, háromezres lakosságú Pacsér falu polgármestere, Szabolcskai Szabolcs a helyi gyógyfürdőt mutatta be, amely egy 2000 négyzetméteres, mesterségesen kialakított tó termálvízzel feltöltve.

Városunk fejlődik az idegenforgalom, mezőgazdaság, oktatás mentén

Székelyhíd és a helyi uniós projektek bemutatása Béres Csabára hárult, aki röviden ismertette városunk nevezetességeit, látnivalóit, majd arról beszélt, hogy a település fejlesztési stratégiája két szálon fut: turizmus és mezőgazdaság. Ugyanakkor kiemelten fontos szerep jut az oktatás minőségi fejlesztésének, ami alapköve lehet a felnövő nemzedék itthon maradásának. Ennek jegyében épült és újult meg a nagykágyai középiskola és az uszoda építése is a felnövő nemzedék életminőségének javítását célozza. A városvezető hangsúlyozta, az eredmények nem jönnek egyik napról a másikra, de kitartó nekifeszüléssel és türelemmel minden megvalósítható, mint például a megújuló székelyhídi színházépület, ami akár a legközelebbi testvértalálkozó színhelye is lehet.