Első alkalommal szervezték meg az Öreghegyi Szőlőfesztivált és Vásárt a közelmúltban Szentjobbon. Az egész napos program célja a helyi értékek bemutatása volt.

A rendezvénysorozatot a magyar kormány és az agrárminisztérium támogatta, és a Hungarikum Bizottság települési, tájegységi értéktárak létrehozását célzó pályázatának keretében rendezték meg. A nagyszabású eseményen helyi értéktár-konferenciát tartottak, melyen a település épített, kulturális, természeti, gasztronómiai és ipari értékeiről volt szó. Ugyanakkor a szórakoztató események sem hiányozhattak, mint például a hagyományőrző, gasztronómiai és kézműves termékek bemutatója, de volt íjászat, bográcsfőzőverseny, must- és borkóstoló, sárkányrepülés, kézműves foglalkozások, lovagi fegyverek bemutatója, szüreti népszokások előadása stb. Az esemény főszervezője a Pro Szentjobb Alapítvány volt, és társszervezőként közreműködött a helyi polgármesteri hivatal, a helyi népdalkör és a huszár hagyományőrzők is.

Zatykó Jácint, Szentjobb polgármestere kifejtette: „Fontos állomáshoz érkeztünk Szentjobb település életében. A Hungarikum Bizottság, az agrárminisztérium támogatásával és az RMDSZ segítségével sikerült a helyi értékeket összeállítanunk. Jómagam az elnöke vagyok a helyi értéktárbizottságnak. Az agrárminisztérium támogatásából valósítottuk meg a helyi értékek bemutatóját, szerveztük meg a helyi termékek vásárát, a kulturális programokat, az esti koncertet, és lehetőséget biztosítottunk helyi előadók, művészek fellépésére.”

A közelmúltban népszavazást tartottak Vedresábrány községben. A szavazólapokon két kérdés szerepelt: „Szeretné-e Ön, hogy a községközpont átköltözzön Vedresábrányból Monospetribe?”; „Szeretné-e Ön, hogy a község neve megváltozzon, Vedresábrányról Monospetrire?” Az idei nyarat a referendumra való készülődés és annak a lebonyolítása töltötte ki Vedresábrány községben.

Barcui Barna, a község polgármestere lapunknak elmondta: „Ez egy nagyon aprólékos és bonyolult folyamat volt, összességében nem hasonlít arra, amit esetleg más elképzel. Én sem gondoltam, hogy ez a procedúra ennyire összetett és bonyolult. A helyzetet nehezítette, hogy ellenszéllel kellett megküzdjünk, mert a kormány területi képviselete nagyon figyelte minden lépésünket.

Október 6-án késő délután vette kezdetét a tizenhárom aradi vértanúra való megemlékezés a református templomban, Rákosi Jenő érmelléki esperes megható istentiszteletével. Ezt követően az egybegyűltek a templomkertben lévő kopjafához vonultak, ahol Fekete Katalin kultúrreferens köszöntötte a jelenlévőket. Béres Csaba polgármester beszédét követően a Búzavirág Népdalkör és a Székelyhídi Férfikórus énekei hangzottak el. A megemlékezés mécsesek gyújtásával, koszorúzással és a Himnusz eléneklésével ért véget.

A község mindhárom településén, Értarcsán, Gálospetriben és Éradonyban családnapokat szervezett az önkormányzat. Mindegyik faluban ugrálóvárat állítottak, amelynek költségeit a polgármesteri hivatal állta. Vajna Antal, Értarcsa polgármestere és Kerezsi Attila alpolgármester örömmel újságolta, hogy a gyerekek nagyon élvezték a játékot.

Nem kellett fizetni az eszközök használatáért, ugyanis ez ingyenes volt. Focibajnokságot is szerveztek a környező falvak csapatainak részvételével, akiket a mérkőzések és a díjkiosztás után a házigazdák megvendégeltek. Szalkai Zsuzsa kulturális referens helyi gyerekek részvételével színvonalas előadást állított össze Éradonyban és Értarcsán a nagyérdemű közönség szórakoztatására. A színdarab bemutatását követően mindenkit meghívtak egy bográcsosra, üdítőitalra és kávéra. Gálospetriben nyúlfuttatási verseny is volt, és a farönkök húzásában és a főzésben is össze lehetett mérni a tudást.

A legnépszerűbb esemény azonban más volt, a legtöbb nézőt a roncsderbi vonzotta. Ezen több mint húsz autó vett részt, és két kategóriában is versenyeztek. A vetélkedő odavonzotta a környék roncsautóit. Nagyon sokan érdeklődtek a derbi iránt, a kíváncsiságot az is indokolta, hogy ilyen rendezvény még nem volt a községben. A roncsderbi megszervezésének ötlete Szabó Attila gálospetri tanácsostól származott. Az elöljárók elmondták, hogy a rendezvénysorozatnak a finanszírozását az értarcsai polgármesteri hivatal mellett a helyiek biztosították, magánvállalkozók, tanácsosok, mezőgazdászok. Vajna Antal közölte, hogy mindenki nagyon jól érezte magát, a hangulat fergeteges volt, az ünnepi est retródiszkóval zárult, ahol közreműködött DJ Bara.

Közös könyvbemutatón ismertették Dérer Ferenc, illetve Wilhelm Sándor kötetét

Rendhagyó, kettős könyvbemutató helyszíne volt október elsején a székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színház aulája. Két különböző karakterű kiadvány került a nagyközönség elé: Dérer Ferenc újságíró Bihari naplók, illetve dr. Wilhelm Sándor biológus Gyíkok, kígyók, teknősök bonckés alatt című műve.

A meghitt, barátságos légkörű rendezvényt Béres Csaba polgármester nyitotta meg, aki örömének adott hangot, hiszen két Székelyhídhoz szorosan kötődő szerző művét mutatták be.

Dérer Ferenc Bihari naplók című könyvét Szűcs László nagyváradi újságíró, szerkesztő méltatta, aki szívesen emlékezett a közösen megélt eseményekre és felvázolta azt az emberfeletti munkát, ami a kötet megjelenése mögött van. A szerző közel harminc éven át volt a Bihari Napló munkatársa, Megyejáró rovatának szerkesztője. Az érmihályfalvi születésű Dérer Ferenc újságíró, szerkesztő, politikus, 1974 és 1978 között a bukaresti egyetem nappali tagozatán politológiai tanulmányokat folytatott. A kilencvenes évek elejétől Bihar megye szinte valamennyi magyarok lakta településéről írta riportjait, egyedül vagy szerzőtársakkal.

Felvehetik a koronavírus elleni harmadik, úgynevezett emlékeztető vakcinát azok, akik legalább hat hónapja kapták meg az oltást. A munkás klubban létrehozott székelyhídi oltóközpontban továbbra is a Pfizer-BioNTech-vakcinával oltanak. Az oltóközpont hétfőn, szerdán és pénteken délután 15 és 20 óra között, illetve szombaton reggel 8 órától 20 óráig tart nyitva. A polgármesteri hivatal arra kér mindenkit, hogy oltás előtt a 0740-685332-es telefonszámon foglaljon időpontot. Természetesen a fenti telefonszámon továbbra is lehet jelentkezni az első vagy a második oltásra is!

A koronavírus elleni védőoltás ingyenes.

Spanyol, portugál önkéntesek dolgoznak a helyi és régiós turizmusért Székelyhídon, később lengyel és francia társuk is csatlakozik

Három külföldi fiatal döntött úgy ez év nyár végén, hogy az őszi-téli hónapokat Székelyhídon, az Ér Hangja Egyesület kötelékeiben szeretné eltölteni, az EU Európai Szolidaritási Testület Programjának köszönhetően, mint a közösségért, a településért tevékenykedő önkéntes. Ezt idén a Turizmus Székelyhídon – a helyi közösség kilátásai elnevezést kapott projekt teszi lehetővé.

A két spanyol fiú, Javier és Pepe, akik augusztusban érkeztek, és portugál leányzó társuk, Mariana, aki szeptember elején csatlakozott a csapathoz, a székelyhídi és érmelléki turizmus népszerűsítéséért igyekeznek tenni, miközben maguk is hétről-hétre fedezik fel, mi is lehet egy turista számára fontos vagy érdekes, mint ahogyan nekik is.

Az Érmellék több évszázados hagyományú, kiváló szőlő- és borkultúrájának kiemelkedő művelője volt Nagy Gábor (Nagy­kágya, 1855. október 24. – Nagyvárad, 1934. január 31.).

Nagy Gábor Nagykágyán született pintér- és bortermelő család gyermekeként, munkásságát pintérként kezdte, később pedig a helyi állami mértékhitelesítő hivatal vezetője volt. Az ő feladata volt a borászati edények űrtartalmának megállapítása és hitelesítése. 

1890-ben megalapította az első érmelléki szőlőoltványtelepet. Az érmelléki 1882–1888-as nagy filoxérajárvány (szőlőgyökértetű) miatt elpusztult és megbetegedett 4000 hektárnyi szőlőültetvény  újratelepítéséhez szükséges szőlőoltványokat állítottak itt elő. A széles látókörű szakember vállalkozását modern üzleti szellemben vezette, több mint száz szakképzett vincellért alkalmazott és a szükséges felszereléseket Pestről szerezte be. Az 1900-as évek elején évente több mint kétmillió szőlőoltványt állítottak elő Nagy Gábor telepén. A legkiválóbb bor- és csemegefajtákat telepítette, személyes kedvence pedig a delaware volt. „Az oltványok készítését, eliskolázását, nyári kezelését, felszedését, osztályozását és csomagolását szigorúan figyelemmel kísérem, s így minden telepemről eladott anyagoknak minden tekintetben kifogástalan voltáért kezességet vállalok” – írta. A minőségi követelmények meghozták számára a sikert, hiszen volt olyan időszak, amikor naponta több vagon oltványt is útnak indítottak a bihardiószegi vasútállomásról.