Pálfi Noémi borszakértő az érmelléki borászat újjászületéséről, távlati kilátásairól

A jó bornak nem kell cégér, tartja a mondás, de az útról, amin végighalad mindig érdemes beszámolni, főleg ha az örökségünkről van szó, az érmelléki szőlőfajták királyáról. Pálfi Noémi borszakértőnek köszönhetően többet megtudhattunk a bakator reneszánszáról, az érmelléki borászat távlatairól, jelenéről és jövőjéről.

Pálfi Noémi programszervezőként dolgozott egy nagyváradi borszaküzletben (vinotékában), ahol elsajátította a borok ismeretét, majd létrehozta a Nagyváradi Bor­ba­rátnők Egyesületét borvidékünk népszerűsítése és fejlesztése érdekében. Megszervezték az első nagyváradi Bor-Bált, nagyon sok magánszeméllyel, borásszal, támogatóval, többek között dr. Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével, Maurer Oszkár délvidéki borásszal, valamint dr. Balla Géza, arad-hegyaljai borász szakmai segítségével. Ezzel megtörténtek az első lépések ahhoz, hogy ténylegesen támogatni tudják a borvidéket.

A célkitűzés az egykor híres bakator szőlő visszahonosítása, amiből annak idején Székelyhídról Stu­benberg gróf és Bihardiószegről Zichy gróf csodálatos borokat vittek ki a párizsi és londoni világkiállításokra a XIX. században, és aranyéremmel tértek vissza. A bakator szőlőfajtát a Heit család telepítette vissza elsőként Bihar­dió­szegre, majd a tőlük hozott vesszőkkel által több mint 15 ezer oltványt osztottak szét az Érmelléken.

Városunk szülötte, dr. Wilhelm Imola kapta a L’Oréal–UNESCO A nőkért és a tudományért elismerését

A Székelyhídon született, jelenleg családjával Szegeden élő dr. Wilhelm Imolával, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk. A kutatóorvos tudományos munkájának elismeréseként szeptemberben elnyerte a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű magyar ösztöndíját. Az elismerés védnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), és pályázat útján nyerhető el.

– Tudom, hogy három város játszott szerepet eddigi életedben. Mit jelentettek ezek számodra?

– Eddigi életem során tizennyolc évet éltem Székelyhídon, hatot Marosvásárhelyen és tizennyolcat Szegeden. Ebből nemcsak az életkoromat lehet kiszámolni, hanem azt is, hogy már majd negyed százada annak, hogy elköltöztem Székelyhídról. Ez hosszú idő, amely alatt nemcsak én változtam sokat, de Székelyhíd sem ugyanaz a hely már, mint amilyennek én megismertem. Hogy egyetlen példát említsek: új iskola épült, amire valóban szükség volt, így van ez rendjén, de az az épület nem az én iskolám. Székelyhídhoz a múltam köt, a jelent azonban Szeged jelenti a számomra. Marosvásárhellyel kapcsolatban is kicsit hasonlóan érzek: egyre idegenebb a város, pedig életem egyik legszebb időszakát, az egyetemi éveket töltöttem ott. Az orvosi egyetemre egy picit „jobb ötlet híján” jelentkeztem, de ma már örülök a döntésemnek, mert így kutatóként is orvosi, segítői szemmel tudok tekinteni a felmerülő kérdésekre.

„Azért küzdünk, hogy a natúr erőn legyen a fő hangsúly” – vallják Toldó és társai

Versenyről versenyre bizonyítják erejüket, kitartásukat és lelkesedésüket az érmelléki natúr erős emberek. Sportjukat hobbiként, de nagyon motiváltan űzik. Már folyamatban van egy nemzetközi kezdeményezés az olimpiai versenyszámmá való nyilvánításra, ez pedig széles lehetőségeket nyitna a sportág számára.

A környéken valószínűleg senkinek nem kell bemutatni Todoszi Öcsi Toldót, aki évek óta számos nemzetközi erősember-versenyen képviselte már településünket, együtt a  csapatával, ahol többször dobogós helyezést is elértek. A csapat nem nagy, hiszen elmondásuk szerint nagyon kevés a kitartó ember, idővel sokan lemorzsolódnak, ám a meglévő tagok hétről-hétre, versenyről versenyre bizonyítják erejüket, kitartásukat és lelkesedésüket.

Megkezdte a 2021–2022-es időszakra vonatkozó fűtési támogatás igényléséhez szükséges formanyomtatványok kiosztását, illetve a kérelemhez szükséges okiratok fogadását október második felétől a Székelyhídi Szociális Ellátások Igazgatósága (DAS Săcueni), a városi polgármesteri hivatal szociális ügyekért felelős osztályán.

A fűtési támogatásban székelyhídi, illetve a hozzá tartozó falvak valamelyikében lakcímmel rendelkező családok és egyedül élő személyek részesülhetnek. A támogatás odaítélése során figyelembe veszik a családtagokra eső nettó havi jövedelmet, illetve a lakásban használatos fűtési rendszert is (gázfűtés, elektromos vagy hőenergia, fa- vagy szénalapú fűtés).

A fűtési támogatást a hideg időszak teljes egészére adják (2021. november 1. – 2022. március 31.), vagy ennek egy részére, a kérelem és a szükséges okiratok benyújtásának időpontjától függően.

Számos ok miatt visszaszorult az egykor általános sertéstartás egy emberöltő alatt. Az EU-előírások betartása elnehezítette, a 2017-es sertéspestis pusztítása pedig padlóra küldte az ágazatot Érmelléken is. A bizonytalanság ellenére Érköbölkúton megcsillant a jövő reménye!

A ’90-es években Románia sertésállománya igencsak gazdag volt. A falvakon, községekben élő emberek többsége otthon tartott sertést.  Nem volt ritka az olyan falusi gazdaság sem, ahol a sertések száma, malacokkal, kocákkal, hízókkal meghaladta a száz darabot is.  Szegény volt az a ház, ahol nem volt legalább két-négy koca. Mivel mindenki rendelkezett saját szántófölddel, amit legtöbbször maga művelt vagy saját részre műveltetett, ezért kialakult a takarmány is a jószágok számára. Ekkor sok munkálatot végeztek jószágokkal, kézi erővel is. Az állami sertésneveldékben is rengeteg jószágot hizlaltak. Ennek egy részét saját feldolgozásra tenyésztették, más részét pedig exportra.

Nélkülözhetetlen, hogy minden lehetséges lépést megtegyünk saját és hozzátartozóink egészségének védelméért, valamint a járvány megfékezéséért, amikor nagyon sok fertőzöttet  azonosítanak országszerte, a kórházak megteltek és az orvosok küzdenek a betegek életéért az intenzív osztályokon.

Az oltás jelenti a legkézenfekvőbb védekezést a Covid-19 fertőzés ellen, csökkenti a fertőzés és a vírus továbbadásának valószínűségét, és jelentősen csökkenti a súlyos vagy halált okozó megbetegedés kockázatát.

A székelyhídi városvezetés arra kéri a lakosokat, hogy ne féljenek, bízzanak az orvostudományban és oltassák be magukat minél előbb!

Ősz van. A természetben minden csodálatos őszi színekbe öltözött. Ilyenkor, ha az erdőben vagy a parkban sétáltok, ti is gyönyörködhettek ezekben a színekben. Sok szép rajzot kaptam tőletek ebben a hónapban is. Örülök minden rajznak, amit nekem küldtetek.
Az idő egyre hidegebbre fordul, már nem lehet olyan sokáig kint játszani, mint eddig. Olvassatok sokat, töltsetek minél több időt szüleitekkel, testvéreitekkel, barátaitokkal. Tartalmas időtöltést kívánok nektek!

KÓPÉ

Úszótanfolyamokra várják az érdeklődőket a sportszakemberek a székelyhídi tanuszodában. Egy, már évek óta várt együttműködésnek köszönhetően novembertől a nagyváradi Xterra Sportklub munkatársai várják úszásoktatásra a gyerekeket és felnőtteket egyaránt, minden hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken.

Szeptember derekán nyitotta meg kapuit Székelyhíd tanuszodája, és napokon belül bebizonyosodott, hogy a lakosság már nagyon várta a létesítmény kapunyitását. A hónap végére Krizsán Benjámin helyi származású testnevelő tanár, hivatalos úszásoktató órarendje egy szempillantás alatt betelt. Az érdeklődés azonban nem hagyott alább, így további oktatókat keresett az uszodát működtető helyhatóság.