A befektetők bevonzását tűzte ki célul a Nagyváradi Helyi Fejlesztési Ügynökség (ADLO), a székelyhídi ipari park ügyvezetője, a Bihar Megyei Tanács és Székelyhíd város támogatásával. A 2020 őszén befejezett és átadott ipari park olyan vállalkozásokat vár a településre, amelyek hosszú távra tudják munkába álítani Székelyhíd közigzgatási területének munkaerőfeleslegét – mondta az egyik terepszemle alkalmával a Bihari Ipari Parkok Rt. igazgatója, Simon Adrian.

Szabó József Ódzsa rendező Színház álom-indulattal című memoárkötetéből

Városunk megújult színházépülete a tervek szerint Szabó József Ódzsa nevét fogja viselni. Közreadjuk a rendező 2016-ban a Szigligeti Színház-Europrint Kiadó kiadásában megjelent Színház álom-indulattal című önéletrajzi kötetének Székelyhídhoz kötődő, gyermekkori emlékeit felidéző fejezetét. Az illusztrációk Weiss István fotókompozíciói Szabó József Ódzsa előadásaiból.

„Kicsi juhászkunyhó, ölelgeti Bihar,
Onnan jöttem én a népem álmaival”
(Sinka István)

Kedves tanító bácsi!

1984. szeptember 17., az első tanítási nap a felsővárosi kisiskola második osztályában. Jómagam és az osztálytársaim kíváncsian vártuk, ki lesz a tanítónénink második osztálytól negyedik osztályig, hiszen az előző tanítónéni csak első osztályban tanított minket – nyugdíjba vonult. Kíváncsian vártuk – azzal az őszinte, gyermeki kíváncsisággal, amelyik csak ilyen fiatal korban érhető tetten. És belépett  Ő, Kiss Pista, a Tanító bácsi. A Tanító bácsi, akinek még az is sikerült, hogy a matematikát megszerettesse velünk. Egyszer egy, az egy, egyszer kettő, kettő, egyszer három, három… Tanító bácsinak tisztelettel jelentem: a szorzótábla kész.

Június első hetében ünnepélyes körülmények között elballagtak a Petőfi Sándor Elméleti Líceum végzős diákjai, a székelyhídi református templomban. Az eseményen a végzős diákok és hozzátartozóik mellett természetesen jelen voltak az osztályfőnökök, a tanári kar tagjai, az iskola igazgató-helyettesei, valamint Barta Imre igazgató és Béres Csaba Székelyhíd polgármestere is.

Az ünnepi esemény istentisztelettel kezdődött. Rákosi Jenő esperes, a végzős diákok számára megfogalmazott üzenetében kiemelte, hogy a ballagók törekedjenek a boldogságra és járjanak a szeretet útján. Șuteu Vlad – Sergiu ortodox pap imádsága utáni beszédében hangsúlyozta, hogy a végzős diákoknak az élet megnyitja kapuit, és a rájuk váró utat igaz hitben tegyék majd meg. A továbbiakban Kuglis Gábor katolikus pap adta áldását és fejezte ki jókívánságait a végzősöknek.

„Ha olyan nyelven szólsz egy emberhez, amit megért, a szavak eljutnak a fejéig. Ha az anyanyelvén, az pedig utat talál a szívéhez.” (Nelson Mandela)

Anyanyelvünk a mi örökségünk, kincsünk és kötelességünk, hogy gyermekeinknek átadjuk ezt. Hagyományainkat, népi gyermekjátékainkat, énekeinket, mondókáinkat, népmeséinket hol is tudnák jobban elsajátítani, mint az óvodában, iskolában.

Manapság nem őrizzük már úgy népszokásainkat, mint rég. Szüleink, nagyszüleink nagyobb hangsúlyt fektettek erre. A mai rohanó világban már nem értékeljük ezeket, csak felszínesen a „trendeknek” megfelelően ünneplünk, nem figyelünk a régi szokásokra, amelyekre minket tanítottak.

Miért is jó az anyanyelvünkön tanulni az óvodában?

A kolozsvári székhelyű Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület nonprofit szervezet, amely 2003 óta támogat ösztöndíj-program keretén belül tehetséges és szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat, diákokat. Évente többszáz ösztöndíjasunk folytatja tanulmányait a világ számos pontján élő támogatók anyagi hozzájárulásainak köszönhetően. A támogatók személyesen is figyelemmel követhetik a pártfogoltjaik tanulmányi előmenetelét, illetve a családok szociális helyzetét. Egy tanuló ösztöndíja havonként 18 000, évi szinten 216 000 forintnak megfelelő támogatást jelent. A legjobb eredményeket felmutató ösztöndíjasaink akár havi 27 000 forint értékű támogatásban is részesülhetnek! Sikeres érettségit követően ösztöndíjasaik felsőfokú tanulmányait is segíthetik támogatóik.

Ötvenéves jubileumát ünnepli idén a Hegyköz gyógyvízére épült fürdőhely

Ötven év a vendéglátóipari egységek életében nagyon szép kor. Ha ehhez még sok szép pillanat, sok munka, némi szerencse és egy festői táj is társul, az már egy remek „élettörténet”. Így a mindenki által röviden csak „szent­miklósi strandnak” nevezett fürdő története is ide sorolható. 1971. május 1-jén adták át a helyi termelői szövetkezet munkatársai a helyi lakosság számára.

Az akkor egy medencével és zuhanyzókkal ellátott fürdő rövid időn belül óriási népszerűségre tett szert, és gyorsan a híre ment egész Erdélyben, de a határokon túl is – meséli érdeklődésünkre Árus László Csongor helyi református lelkipásztor, a gyógyfürdő vezetője.

A keletkezéstörténet

Az 1960-as évek végén, a ’70-es évek elején az Érmelléken, Hegyközben, Berettyómentén kőolaj után kutattak küldött szakemberek, de a fekete arany helyett legtöbb helyen termálvizet találtak, főként a határ menti térségben. Így lett Margittán, Érmihályfalván vagy Papta­másiban, és nem utolsó sorban Hegyköz­szentmiklóson is termálfürdő. A Szentmiklós és Szentjobb közötti faluhatárban ejtett fúrás nyomán forró víz tört fel a földből, s az akkori termelői szövetkezet döntése alapján, nem elfojtották a szondát, hanem csapra verték azt. Árkok ásásához fogtak, csöveken vezették közelebb a faluhoz a meleg vizet, majd szintén kétkezi munkával ásták és betonozták ki a ma is használt medencét, a zuhanyzókat és az öltözőket is saját kezűleg építették. A kellő minimum megteremtése után elsőként a helyiek látták nagy hasznát a fürdőnek. Ehhez jól jött a szintén kézzel felépített kapusfülke, és a földbevájt méretes pince is. Nyaranta sok mezőgépész művelte a környező földeket, déli pihenőjükre pedig tökéletes helyül szolgált a strand, ahol a helyi asszonyok főztek ebédet, lehetett tisztálkodni, lazítani, és a pincéből is került finom, hűs bor a poros torkoknak.

Egymillió forintos okostévével gazdagodott Székelyhíd középiskolája a közelmúltban. Id. Barta Imre, a Petőfi Sándor Elméleti Líceum igazgatója  kérdésünkre elmondta, hogy a Lego oktatási program kapcsán az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Iskolában találkoztak az Óbudai Egyetem képviselőivel, és az így kialakult kapcsolat egyik gyümölcse ez az okostévé. Az igazgató elmondta, hogy nem az okostévé és a hozzá tartozó felszerelések összértéke a mérvadó, hanem a magyarországi partnerszervezetek segíteni akarása, szakmai segítsége, amelyet követve, mintaként alkalmazva a Petőfi-líceum is nagy előrelépések előtt áll.

A helyi középiskola és az Óbudai Egyetem közötti kapcsolat szorosabbá fűződésének apropója az, hogy iskolánk tervei között szerepel a robotika oktatása a középiskola osztályaiban, ez pedig az Óbudai Egyetem profiljai között is szerepel. A tervek jóval túlmutatnak ezen az eszközön, hiszen egy robotikacsarnok létesítésében gondolkodnak Székelyhídon.