A vidék letűnt mocsár-, illetve lápvilágának kiváló leírását lehet olvasni Nánási Zoltán régész-történelemtanár Székelyhídról szóló történeti monográfiájában, melyet az Érmellék Egyesület adott ki 2003-ban. Manapság majdnem teljes mértékben csupán a képzeletünkre hagyatkozhatunk (vagy talán már arra sem), ha megkísérelünk alámerülni az ötven évvel ezelőtti, a maitól mindenben különböző világba. A természet kegyességének vagy sokkal inkább kitartásának, és csak utóbb az emberi jobb belátásnak köszönhetően szerencsére még megtekinthetjük egy töredékét ennek a vidéknek.

,,Az Ér folyócska Románia északnyugati részén, a Szatmár-Bükk dombság peremén, Újnémet helység határában ered, s Magyarország területén Pocsajnál ömlik a Berettyóba. Hossza 107 km, a vízgyűjtő terület nagysága 1437 km². A lecsapolás előtt a folyónak nem volt egy jól meghatározható medre, a víz a mocsárrendszeren keresztül csordogált a Nagy-Sárrétbe” – olvasható a kiállítással kapcsolatos egyik brosúrában.